Gazdaság
Nacsa Lőrinc: Helyes volt a források felhasználása
Varga Mihály pénzügyminiszter expozéjában azt mondta: a 2020-as költségvetés biztos alapot teremtett a járvány elleni védekezéshez és a gazdaság újraindításához.
A tárcavezető kiemelte: az elmúlt másfél évet kimagasló küzdelem és teljesítmény jellemezte, így olyan eredményeket ért el az ország, amelyekre mindenki büszke lehet. Ezeket az eredményeket „annak ellenére vagy annak köszönhetően” értük el, hogy a baloldal sem a járvány elleni védekezésben, sem a gazdaság újraindításában nem vett részt - jegyezte meg.
Hangsúlyozta: Magyarország a gazdaság újraindításában lépéselőnyt szerzett az Európai Unióban, és a növekedés mértéke rekordmagasságú lehet idén. Több mint 4,7 millióan dolgoznak, a munkanélküliségi ráta 4 százalékra csökkent, egy lépésre vagyunk a teljes foglalkoztatottságtól - mutatott rá.
Varga Mihály közlése szerint mindez annak köszönhető, hogy a válságot nem megszorításokkal, hanem támogató költségvetési politikával kezelték.
Kifejtette: mindenkinek a szokásosnál sokkal többet kellett tennie, hogy védekezzenek a járvány ellen, majd újraindíthassák a gazdasági életet, és ez a munka meghozta az eredményét.
Úgy értékelt: ha baloldali kormány lenne hatalmon, a kapkodást, döntésképtelenséget követően megszorítások, adóemelések, elbocsátások és hatalmas visszaesés következett volna. A jelenlegi kedvező helyzet annak köszönhető, hogy most nem baloldali kormány van - mondta.
Közölte: a kormány folytatta az adócsökkentéseket, támogatta a családokat, a munkahelyteremtést, a beruházásokat, mert így teremthetnek erős, a kihívásokkal szemben ellenálló gazdaságot és a 21. században is boldoguló nemzetet.
A tárcavezető kitért arra: a fiskális politika jól vizsgázott a válsághelyzetben, és azért dolgoznak, hogy tovább csökkenthessék Magyarország adósságát, költségvetési hiányát és külső sérülékenységét. Külső szemmel is elismerésre méltó a magyar gazdaság teljesítménye, ezt a felminősítések is mutatják - mondta Varga Mihály.
Úgy látja, az elért eredményeknek akkor van értelmük, ha az emberek közvetlenül is érzékelni tudják ezeket, ezért a kormány arról döntött, hogy a családoknak visszaadja a befizetett szja-t, nyugdíjprémiumot fizet és elengedi a 25 év alattiak számára a személyi jövedelemadót (szja).
Hangsúlyozta: a válságból azok az országok tudtak a legkisebb veszteséggel kilépni, amelyek kiegyensúlyozott gazdaságot építettek, a járvány kitörésekor gyors és határozott lépéseket tettek, képesek nemzeti érdekeik képviseletére, továbbá a válság idején is beruházásokkal készültek a jövőre. Magyarországon ellenálló, kiegyensúlyozott szerkezetű gazdaságot ért a járvány, megtérült az elmúlt évtized munkája, a költségvetésre támaszkodva lehetett a szükséges lépéseket megtenni - jelentette ki.
Varga Mihály arról is beszélt, hogy a családok támogatásának költségvetése volt a 2020-as, és ezen a járvány sem változtatott. Emellett a kormány intézkedései a munkavállalókat is segítették és hozzájárultak a társadalmi, gazdasági károk mérsékléséhez, a munkahelyek megőrzéséhez - tette hozzá.
Közölte: sok kritika érte a kormány által megvalósított, valamint támogatott beruházásokat, de a beruházások munkahelyeket óvnak meg és hoznak létre, segítik a felkészülést a jövőre és hozzájárulnak a versenyképesség javításához. A válságkezelés egyik fontos eszköze volt az adók további csökkentése is - fűzte hozzá.
Megjegyezte: a kormány által indított átfogó egészségügyi béremelési programot is a 2020-as költségvetésben tudták megalapozni.
„Munka, otthon, család. Az elmúlt 10 évben sokat lépett előre Magyarország ezekben a kérdésekben, van tehát mit veszítenünk, ha a baloldal jut hatalomra” - hangsúlyozta közösségi oldalán Varga Mihály.
Tavaly az emberek életének, a munkahelyek megőrzésének biztosított elsőbbséget a kormány
Domokos László a zárszámadás vitájában azt mondta, 2020-ban a központi költségvetés végrehajtásában jog- és hatáskörrel rendelkezők szabályszerűen gazdálkodtak a közpénzekkel. A 2020-as költségvetés végrehajtásának ellenőrzésekor a fő kérdés az volt, hogy a kormány jól élt-e a veszélyhelyzetben kapott felhatalmazásokkal - közölte.
Kifejtette: a járvány 2020. márciusi berobbanása egy évek óta bővülő, erős fundamentumokkal rendelkező nemzetgazdaságra gyakorolt sokkszerű negatív hatást.
Hozzátette: a stabil fundamentumok, a kormány év közben bevezetett kínálatorientációs gazdaságpolitikája, valamint a munkahelymegtartó és -teremtő szerepvállalása miatt az uniós átlagnál kedvezőbben alakult a GDP, javult a beruházási ráta, és a 15-64 éves korosztály foglalkoztatási rátája 2019-hez képest kisebb mértékben mérséklődött, mint az EU 27 tagállamának átlaga.
Domokos László elmondta, az államadósság-mutató értéke a 2019-es 64,2 százalékról 2020 végére 77,6 százalékra emelkedett.
Az Állami Számvevőszék jelentése mégsem attól hangos, hogy a költségvetési törvény végrehajtása során súlyos törvénysértés történt - hangsúlyozta. Felidézte, az alaptörvény megengedi, hogy különleges jogrend idején - az azt kiváltó körülmények okozta következmények enyhítéséhez szükséges mértékben vagy a nemzetgazdaság tartós és jelentős visszaesése esetén, a nemzetgazdasági egyensúly helyreállításához szükséges mértékben - el lehet térni az államadósság-mutató csökkentésének követelményétől.
Szerinte a kormány akkor járt volna el célszerűtlenül - az alkotmánnyal ellentétesen - , ha nem él ezzel a felhatalmazással, és a költségvetési egyensúly szempontjait előtérbe helyezi a rendkívüli helyzet orvoslásához szükséges intézkedésekkel szemben.
Az ÁSZ vezetője emlékeztetett arra, hogy a járvány első és második hulláma év közben erőteljes gazdasági visszaesést okozott, amelynek következményeként a 2020-as GDP az előző évhez képest reálértékben 4,7 százalékkal esett vissza.
Ez a mérték az uniós átlagnál, az 5,9 százalékos visszaesésénél több mint egy százalékponttal volt kedvezőbb - részletezte.
Domokos László közölte, az adó- és járulékbevétel-kiesést mérsékelte a járvány miatti többletkiadások részbeni finanszírozására bevezetett kiskereskedelmi különadó, valamint a hitelintézetekre kivetett járványügyi különadó.
A számvevőszék vezetője szerint az elmaradt költségvetési bevételeket, valamint a megnövekedett kiadásokat nem fedezték a pótlólagos bevételek, illetve belső átcsoportosítások, ezért az államháztartás központi alrendszere a GDP 11,1 százalékának megfelelő pénzforgalmi deficittel zárta 2020-at.
Kitért arra, hogy a kormányzati szektor 2020 végi uniós módszertan (ESA) szerint számított hiánya is jelentősen (az előzetes adatok szerint 5 százalékponttal) meghaladta a GDP-arányos hiány 3 százalékos maastrichti kritériumát.
Ez azonban nem eredményezett jogsértő helyzetet, mivel a szabály alkalmazását a járvány miatt felfüggesztette az Európai Unió - magyarázta.
Hozzátette: a kormányzati szektor uniós módszertan szerinti konszolidált bruttó adóssága 2020 végén folyóáron 38 417,6 milliárd forint volt, a GDP kicsivel több mint 80 százaléka.
Domokos László Magyarország alapvető érdekének nevezte gazdasági megtorpanás, a visszaesés elkerülését. Ehhez a pandémiával járó leállás szélesebb elkerülése szükséges, amelyhez a védőoltások felvétele a megoldás - mondta.
Holman Magdolna, az ÁSZ alelnöke közölte, hogy a számvevőszék megállapította: a 2020-as zárszámadási törvényjavaslatban szereplő teljesített költségvetési bevételi és kiadási adatok megbízhatóak, a költségvetési intézményrendszer 2020-ban is biztosította a közpénzekkel való gazdálkodás szabályszerűségét.
Az alelnök megbízhatónak nevezte a törvényjavaslatban bemutatott, az államháztartás központi alrendszerébe tartozó központi és fejezeti kezelésű előirányzatokat, a központi költségvetési szervek, a társadalombiztosítás pénzügyi alapjai és az elkülönített állami pénzalapok bevételi és kiadási előirányzatait. A zárszámadási törvényjavaslat valósághűen mutatja be a költségvetés végrehajtására vonatkozó pénzügyi adatokat, információkat, az ÁSZ elfogadásra javasolja - mondta Holman Magdolna.
Fidesz: Megbízható és jogszabályszerű a zárszámadás
Szűcs Lajos, a Fidesz vezérszónoka úgy értékelt: a zárszámadási törvény megbízható, jogszabályszerű és szabályosan végrehajtott. Azt mondta, semmilyen „elvarratlan szál” nincsen a törvényben, és salátatörvényt sem fűztek hozzá, mint például 2008-ban és 2009-ben, amikor a zárszámadási törvényben rendezte a kormány a 13. havi nyugdíj és a közalkalmazottak 13. havi bérének megvonását, valamint az adóemeléseket.
Hangsúlyozta: 2020 a koronavírus-járvány miatt rendkívüli év volt, rendkívüli döntésekkel és intézkedésekkel, amelyek mindenkit komoly kihívások elé állítottak. Szerinte ugyanakkor a magyar gazdaság ellenállóbbnak bizonyult, mint az uniós államok átlaga. Ez - tette hozzá - annak köszönhető, hogy 2012 és 2019 között a kormány nagyon fegyelmezett fiskális politikát folytatott, így egy erős alapokkal rendelkező gazdaságot ért el a járvány, és a kabinet válságkezelési intézkedései is sikeresek voltak.
Szerinte ezzel szemben az ellenzék csak hátráltatta a járvány elleni védekezést.
KDNP: Helyes volt a források felhasználása
Nacsa Lőrinc (KDNP) kiemelte: a zárszámadás arról szól, hogy a kormány a költségvetési törvénynek és a magyar jogszabályoknak megfelelően használta-e fel a forrásokat, erre pedig a számvevőszék is igent mondott.
Megjegyezte: nehéz év volt a tavalyi, de a koronavírus-járvány kitörésétig minden szempontból rekordokat döntött az ország teljesítménye, legyen szó a beruházások mértékéről, a gazdasági növekedésről, a munkanélküliségi ráta alacsony voltáról vagy az export és az import bővüléséről.
Hozzátette: a járvány derékba törte ezt a kedvező trendet, ám - szemben baloldali elődök idejével - volt a költségvetésnek és a háztartásokak tartaléka, a devizahitelek kivezetése után pedig kisebb volt a külföldnek kitettség.
Megjegyezte: a helyzetet a baloldal által korábban alkalmazott megszorítások helyett támogatásokkal és adócsökkentésekkel kezelte a kormányzat. Nacsa Lőrinc kiemelte: hasonló helyzetben az ellenzék visszahozta volna a segélyalapú társadalmat és ismét privatizációba kezdene, valamint gigantikus méretű IMF-hitellel növelné az ország külföldi kitettségét.
A kereszténydemokrata képviselő szemenszedett hazugságnak nevezte, hogy ellenzéki oldalon senki nem vágná vissza a családtámogatásokat, mondván, e juttatások jelentősen csökkennének egy kormányváltás esetén.
Az elmúlt évek teljesítménye, stabilitása és dinamikus növekedésre épülő gazdaságpolitikája tette lehetővé, hogy az ország gyorsan túl legyen a válságon és ismét növekedési pályára álljon - jelentette ki.
