Sok a tévhit az osztatlan közös tulajdonról

Több mint egy éve, hogy megszületett a törvény az osztatlan közös tulajdon megszüntetésének egyszerűbb és gyorsabb eljárásáról. Tény azonban, hogy hiába a gyorsított eljárás, a 2,5 millió hektár közös tulajdonú föld tulajdonjogának átfogó rendezése huzamosabb időt vesz majd igénybe. Azzal kell tehát számolnunk, hogy ez a rendszerváltáskor örökül hagyott forma hosszabb ideig része lesz a magyar gazdák mindennapjainak.

Cseh Tibor András, a Magyar Gazdakörök és Gazdaszövetkezetek Szövetsége (Magosz) megbízott főtitkára foglalta össze az osztatlan közössel kapcsolatos tudnivalókat.

Kiderült: tévhitnek tekinthető, hogy a bérbeadáshoz nem szükséges az összes tulajdonostárs hozzájárulása. Gyakran előfordul, hogy egy adott földterületnek több tíz vagy akár több száz tulajdonosa is van. Sajnos az sem kivételes, hogy a tulajdonosok némelyike már régen elhunyt (nem ritka a papíron 110–120 éves tulajdonostárs sem), akik a tulajdoni lapokon viszont továbbra is élő, jogképes személyként vannak feltüntetve – magyarázta Cseh Tibor András.

Elmondása szerint tévhit még, hogy a használati megosztás örök időkre rendezi a földhasználat kérdését. A használat rendezése ettől függetlenül jogos igény a tulajdonostársak részéről – még akkor is, ha passzív vagy akár elhunyt személyek is vannak a tulajdonosok között.

Erre szolgál az úgynevezett használati megosztás lehetősége. Ez egy olyan megállapodást jelent a felek között, amelyhez már nem szükséges az összes tulajdonos hozzájárulása, elegendő a tulajdoni hányadok alapján számított ötven százalék +1 szavazat is – fejtette ki a főtitkár. Tovább könnyíti a használat rendezését, hogy a hozzájárulást megadottnak kell tekinteni az elhunyt, ismeretlen vagy nem válaszoló tulajdonostársak esetében. A konstrukció előnyei mellett azért arra is fel kell hívni a figyelmet, hogy az osztatlan közös tulajdon megszüntetésénél ez nem köti a feleket.

Az osztatlan közös tulajdon megszüntetése kapcsán az elmúlt időszak tapasztalatai azt mutatják, hogy a legtöbb eljárás eddig bekebelezés formájában indult el. Bekebelezés esetén ugyanis viszonylag egyszerűen zajlik le az eljárás, nincs szükség előzetes földhivatali kérelemre vagy osztóprogram használatára, megosztás helyett pedig egyetlen személy szerzi meg a teljes földterületet. Erre jellemzően törpeparcellák esetében kerülhet sor, ahol legfeljebb egy tulajdonostárs éri el a területi minimumot, sőt sokszor a teljes terület sem haladja meg például szántó esetében az egy hektárt – húzta alá Cseh Tibor András.