Gazdaság

Változatlanul kormányzati cél a teljes foglalkoztatás elérése

Jól látták a munkáltatók, hogy a pandémia után gyorsan visszajöhet a munkaerőhiány, ezért a legvégső esetben éltek csupán az elbocsátással – nem úgy, mint 2010 előtt

Magyarországon 2021 augusztusában is alacsony maradt a munkanélküliség a kormány gyors válságkezelésének köszönhetően, valamint a munkáltatók is mindent megtettek annak érdekében, hogy a tapasztalt és komoly szaktudással rendelkező munkavállalóikat lehetőség szerint megtartsák – mondta lapunknak Szalai Piroska, a Kopp Mária Intézet a Népesedésért és a Családokért (KINCS) munkaerőpiaci szakértője.

Foglalkoztatottak száma
Foglalkoztatottak száma
Fotó: KSH

Az Európai Unióban a szezonálisan kiigazított átlagos munkanélküliségi ráta 6,8 százalék, már majdnem elérte a járvány előtti 2019-es azonos időszaki szintet, ami akkor 6,6 százalék volt, s komoly csökkenést mutatott a pandémia alatti 2020-as augusztusi 7,7 százalékhoz viszonyítva – mondta lapunknak Szalai Piroska, a Kopp Mária Intézet a Népesedésért és a Családokért (KINCS) munkaerőpiaci szakértője. Hangsúlyozta: Magyarországon 2008 és 2012 között voltak az EU átlagnál rosszabb értékeink, 2013 óta alacsonyabb a munkanélküliségi ráta az uniós átlagnál, 2015-től pedig a tagállami átlag háromnegyede alatt vagyunk. Ezen szint alatt szoktuk alacsonynak tekinteni a munkanélküliséget.

Kilenc tagállamról mondhatjuk, hogy idén augusztusban alacsony (2,9–4,4 százalék közötti) volt a munkanélkülisége, további kilenc volt még az átlag alatti (5,2–6,5 százalék között), további hétről mondhatjuk, hogy átlag feletti ugyan, de nem érte el az átlag másfélszeresét (7,1–9,3 százalék közöttiek voltak), valamint Görögországban és Spanyolországon igazán magasnak mondható még most is a munkanélküliség – magyarázta.

Magyarországon a pandémia sem emelte meg jelentősen a munkanélküliségi rátát. A legrosszabb hónapokban sem érte el az öt százalékot – fogalmazott a szakértő, hozzátéve, ez a gyorsan meghozott munkahelymegtartó kormányzati intézkedéseknek köszönhető és annak, hogy a munkáltatók is mindent megtettek annak érdekében, hogy a tapasztalt és komoly szaktudással rendelkező munkavállalóikat lehetőség szerint megtartsák.

Magyarországon már a pandémia előtt is jóval komolyabb problémákat okozott a munkaerőhiány, mint a munkanélküliség. Szalai Piroska kiemelte, jól érezték a munkáltatók, hogy a pandémia után gyorsan visszajöhet a munkaerőhiány, ha ismét fellendül a gazdaság. Ezért csak a legvégső esetben éltek az elbocsátással – nem úgy, mint 2010 előtt.

Hangoztatta, hazánkban már márciustól visszatért a korábbi négy és fél százalékról 4–4,2 százalékra a ráta, míg az unióban csak júniustól kezdtek el javulni érdemben a mutatók. Ez a három hónapos előnyünk egyértelműen a hatékony oltási kampányunkkal magyarázható. Az Eurostat adatai szerint 2021 augusztusában Magyarországon a munkanélküliségi ráta szezonálisan kiigazított értéke 4,2 százalék volt. Ezzel az adattal Csehország, Málta, Hollandia, Lengyelország, Németország és Szlovénia után következik Magyarország. A kormány célja a teljes foglalkoztatás elérése.

Kapcsolódó írásaink