Gazdaság

Felfelé ívelő trend a szabadalmi kérelmek terén

A vizsgált európai gazdaságokhoz képest átlag felett teljesítettünk az infrastruktúra-fejlesztés, illetve a tudásteremtés és a technológiai eredmények területén – mondta Pomázi Gyula

Magyarország a tavalyihoz képest egy pozíciót javítva a 34. helyen áll a Szellemi Tulajdon Világszervezete (WIPO) idei Globális Innovációs Indexében (GII). Az elemzés nagyjából nyolcvan innovációs mutatóra támaszkodva 132 gazdaság innovációs teljesítményét mérte meg, így ez az eredmény igen előkelő – nyilatkozta a Magyar Hírlapnak Pomázi Gyula, a Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatalának (SZTNH) elnöke.

Felfelé ívelő trend a szabadalmi kérelmek terén
„Az oltalmak használata növekedési többletet jelent, s mindez az ország gazdaságát is élénkíti”
Fotó: MH/Purger Tamás

– Korábban úgy fogalmazott, kijutott a magyar szabadalmi élet a gödörből. Hol tartunk most? Mennyi szabadalmazás van évente?

– A tavalyi és ez az év is kifejezetten speciális, mégis nagy a különbség 2020 és 2021 között a szabadalmi, oltalmi kérelmek terén az első féléves adatok összehasonlításában. Magyarországon korábban évi hat-nyolcezer találmányt jegyeztek be. A mostani adatok alapján jól látható a felfelé ívelő trend, bár az egyes kategóriákban eltérő dinamikával. A védjegyeknél például 33 százalékos emelkedés volt, míg a termékek műszaki újdonságait érintő szabadalmaknál tíz százalék alatti.

Magyarország a tavalyihoz képest egy pozíciót javítva a 34. helyen áll a Szellemi Tulajdon Világszervezete (WIPO) idei Globális Innovációs Indexében (GII). Az elemzés nagyjából nyolcvan különböző innovációs mutatóra támaszkodva 132 gazdaság innovációs teljesítményét mérte meg, így ez az eredmény igen előkelő. A tavalyi eredményein mindössze tíz európai ország tudott javítani, ezek közé tartozik hazánk is.

– Magyarország hogyan teljesít az innovációs beruházások hatékonysága kapcsán?

– A vizsgált európai gazdaságokhoz képest átlag felett teljesítettünk az infrastruktúrafejlesztés, illetve a tudásteremtés és technológiai eredmények terén – utóbbit nagyban javította a szellemitulajdon-védelem erősödése. A tudásteremtés és technológiai eredmények esetében a 20., az infrastruktúra-fejlesztés esetében a vizsgált országok között pedig a 32. helyet foglaljuk el. Ez azonban nem jelenti azt, hogy nincs hova fejlődnünk. Míg az Európai Unióban a kkv-k átlagosan csaknem kilenc százaléka rendelkezik valamilyen oltalommal (a lengyeleknél ez az átlag tíz százalék), addig nálunk alig több mint három százalék. Emiatt továbbra is kiemelt feladatnak tekintjük, hogy ez az arány a közeljövőben minimum megduplázódjon.

– Milyen feltételeknek kell megfelelni az oltalom megszerzéséhez?

– Pusztán egy ötlet nem oltalmazható. Kidolgozása, megvalósítása esetén (például találmány kidolgozása, novella megírása, logó megalkotása) alkalmas lehet arra, hogy szerzői jogi védelemben vagy iparjogvédelmi oltalomban (szabadalom, használatiminta-oltalom, dizájnoltalom vagy védjegyoltalom), esetleg üzleti titokként vagy know-how-ként jogi védelemben részesüljön.

Amennyiben az ötlet egyéni, eredeti jellegű alkotásban (regény, szoftver, zenemű stb.) ölt testet, a szerzői jogi védelem auto­matikusan, a mű létrejöttével keletkezik. Ha az ötlet találmány, dizájn vagy védjegy formában valósul meg, bejelentés benyújtásával, hatósági eljárás eredményeként lehet rá iparjogvédelmi oltalmat szerezni. Ha valaki a találmányára szeretne szabadalmat vagy használatiminta-oltalmat kapni, akkor erre bejelentési kérelem benyújtásával, hatósági eljárás eredményeként van lehetősége az SZTNH-ban.

– Mivel ösztönzik a kis- és középvállalkozásokat, hogy szabadalmaztassanak?

– A tengerentúli és az ázsiai IP-fejlettséghez képest egész Európa le van maradva, ezért az Európai Szabadalmi Hivatal (EPO) és az Európai Unió Szellemi Tulajdon Hivatala (EUIPO) lépéseket tett, hogy az európai vállalkozások minél hatékonyabban használják ki az innovációjukat és a szellemi tulajdonjogukat.

Az Európai Bizottság és az EUIPO által támogatott Ideas Powered for Business kkv-alap olyan, unió területén működő vállalkozásoknak szól, amelyek szellemitulajdon-jogi stratégiájukat kívánják fejleszteni, és szeretnék megvédeni szellemitulajdon-jogaikat nemzeti, regionális vagy uniós szinten. Egy-egy vállalkozás akár ezerötszáz euró­nyi visszatérítést is elnyerhet.

– Idehaza is számos lehetőség kínálkozik.

– Továbbra is elérhető a Nemzeti Kutatási, Fejlesztési és Innovációs Hivatal (NKFIH) iparjog-pályázata, amelynek célja, hogy akár ingyenesen levédethetők legyenek a szabadalmak, a védjegyek és egyéb iparjogi szellemi termékek. A háromszázmillió forint keretösszegű pályázat segítségével a pályázók akár száz százalékig finanszírozhatják az oltalmakhoz kapcsolódó hatósági és ügyvivői díjakat.

Magyarországon is hatályba lépett szeptember 10-én a lisszaboni megállapodás eredetmegjelölésekről és földrajzi jelzésekről szóló genfi szövege, amelyet a korábbi rendszer modernizálása érdekében fogadták el 2015-ben. Így a hazai termelők hatékonyabb eljárás keretében szerezhetnek nemzetközi oltalmat az eredetmegjelölések mellett a földrajzi jelzésekre is. Az utóbbi hetekben számos magyar termék elnevezése részesült földrajzi jelzésként uniós oltalomban, legutóbb szeptember 8-án a „Szegedi tükörponty” elnevezés.

– Miért és mennyire fontosak a befektetők számára az oltalommal rendelkező cégek? Az oltalom használata jelenthet bevételnövekedést a cégeknek és a gazdaságnak?

– Erre egy konkrét példával tudok a legjobban válaszolni. Korábban azt kutattuk, mely szempontok alapján dönt egy befektető, hogy beszáll-e egy vállalkozásba. Összehasonlítottunk egy lengyel és egy magyar élelmiszeripari vállalkozást, amelyeknek nagyon hasonló volt a termékkörük, a nagyságrendjük, az árbevételük, létszámuk, sőt még a termékstruktúrájuk is. A vizsgálat során az derült ki, hogy ha a tőkepiacon egy magyar cég egy egységnyi értéket ér, akkor a lengyel rivális hármat.

Ennek oka pedig az, hogy a szellemi tulajdonjogok kérdése mint vagyonelem Lengyelországban önálló cégértéknövelő tényező, ami tőkevonzó képesség szempontjából lényeges különbséget jelent. Ezért fontos, hogy minél több magyar vállalkozás használja és óvja tudatosan a szellemi tulajdonait, mivel mostanra már ez vált az egyik legfontosabb értéknövelő tényezővé, ráadásul a pandémia arra is rávilágított, hogy sokkal ütésállóbbak azok a cégek, amelyek átfogó szellemitulajdon-portfólióval rendelkeznek. Hiszen egy oltalom használata mintegy tízszázalékos növekedési többletet jelenthet, az oltalmak együttes használata pedig akár harminc százalékkal is növelheti a vállalkozások gazdasági növekedési esélyeit. Ebből pedig egyenesen következik, hogy mindez az adott ország gazdaságát is élénkíti.

– A szellemitulajdon-intenzív ágazatok hány százalékát adják a GDP-nek?

– Az Európai Unió Szellemi Tulajdon Hivatala és az Európai Szabadalmi Hivatal 2021-ben publikált, 28 EU-tagország 127 ezer vállalkozásának bevonásával készült kutatásából az derül ki, hogy a szellemi tulajdonjoggal rendelkező vállalkozásoknál átlagosan húsz százalékkal magasabb az egy alkalmazottra jutó bevétel, mint a többi cégnél. A különbség látványos: 36 százalék a szabadalmak, 21 százalék a védjegyek és 32 százalék a formatervezési minták esetében. Érdekes még, hogy a szabadalommal bíró vállalkozásoknál az alkalmazottak 53 százalékkal keresnek többet, mint az oltalommal nem rendelkező cégek munkavállalói.

Az SZTNH egy 2013 és 2018 közötti időszakot vizsgáló tanulmányában arra jutott, hogy a szerzői jogi ágazathoz tartozó szektorok összteljesítménye a nemzetgazdaság bruttó hozzáadott értékének 8,7 százalékát, a foglalkoztatásnak pedig a 8,6 százalékát adta 2018-ban. Az évi 3128 milliárd forint bruttó hozzáadott értékkel a „hagyományos” nemzetgazdasági ágak között a szerzői joghoz kötődő ágak a harmadik helyen szerepeltek. A globális átlag a bruttó hozzáadott értékben 5,1 százalék, a foglalkoztatásban 5,2 százalék. Csaknem ötven ország közül a bruttó hozzáadott értékben Magyarország az Amerikai Egyesült Államok és Dél-Korea után a harmadik, a foglalkoztatásban pedig a hatodik helyen áll.

– Idén 125 éves a Szellemi Tulajdon Hivatala, rengeteg szabadalmaztatás történt. Melyek voltak leginkább pozitív hatással a gazdaságra?

– Ahogy említettem, ha egy cégnek van oltalma, azzal erősödik, és ez a gazdaságra is jó hatással van. Természetesen mindig azok az oltalmazott termékek vagy szolgáltatások hoztak pozitív változást a gazdaság egészét nézve is, amelyek olyan változást indikáltak egy-egy szektoron belül, hogy abból az adott szektor akár egésze is profitálni tudott a további fejlesztések beindításához.

Például az a cég, amelyik nem tudott elég jó égetőkemencét venni magának, de fejlesztett egy eszközt, amivel növelni tudta a hatásfokát. Így nem csak a kutatás-fejlesztésre kapott adókedvezményt és pályázati támogatást, de később az oltalmaknak köszönhetően el is tudta adni a fejlesztését. Vagy vehetjük példának a teqballt. Egy roppant egyszerű ötletből kiindulva építettek fel egy olyan céget, amely kiforrott szellemitulajdon-védelmi stratégiával rendelkezik, és odafigyel arra, hogy sikeres brandet építsen fel. Ezáltal nemzetközi szinten is roppant ismertek, egyben igazi példakép-vállalkozássá váltak a magyar cégek számára.

– Mely szektorokban van a legtöbb szabadalom Magyarországon?

– Az SZTNH Tények & adatok című, 2020-as jelentésben azt olvashatjuk, hogy a Magyarországon hatályos, 33 ezret meghaladó számú szabadalmi oltalom közül a szakterületek szerinti megoszlás tekintetében a gyógyszeripari szabadalmak állnak az első helyen. Erős koncentrációt jelez, hogy a hazánkban hatályos szabadalmak harmada erre az egy ágazatra összpontosul. Ezt követi az egyéb berendezés kategória tizenegy százalékos és a műszerek szakterület csaknem kilencszázalékos részaránnyal. Az öt legnépszerűbb technológiai terület adja a hatályos szabadalmak hetven százalékát.

Kapcsolódó írásaink