Folytatódik a vasútfejlesztés

A tárcavezető a Hungrail Magyar Vasúti Egyesület rendezvényén tartott előadást, ahol a „válságállónak bizonyult” vasúti áruszállítás hatékonyságát méltatta a megváltozott körülmények között, rámutatva, hogy egy tehervonat a kamionrakományok 40-70-szeresét is képes szállítani.

A közlemény szerint kiemelte, az elmúlt másfél év sok nehézséget okozott, így a világkereskedelem több mint 5 százalékkal visszaesett, több mint 110 millióan elvesztették a munkájukat világszerte és világossá vált, hogy krízishelyzetben a beszállítói láncok viszonylag gyorsan szétszakadnak - mondta.

Az események fényében Szijjártó Péter három pontban foglalta össze a magyar vasúti prioritásokat.

Fontosnak nevezte, hogy Magyarország minél több hasznot tudjon hajtani a Kína és Európa között növekvő vasúti teherszállítási forgalomból. Aláhúzta, hogy a kínai Egy övezet, egy út stratégia komoly törekvés az eurázsiai gazdasági integrációra, és reális lehetőség lesz.

A kormány soha nem politikai vagy ideológiai, hanem kizárólag racionális alapon közelített Kínához, amelynek szerepe a jövőben is megkerülhetetlen lesz - szögezte le.

A külügyminiszter szerint nem reális az európai-kínai gazdasági együttműködés visszaszorítására irányuló célokat kitűzni, miután tavaly a kétoldalú kereskedelem értéke már magasabb volt, mint az Európai Unió és az Egyesült Államok közötti forgalomé. Kijelentette, fontos lenne, hogy ennek a kereskedelemnek egy jelentős része Magyarországon menjen keresztül, s központi elhelyezkedésünket „úgymond készpénzre váltsuk”. Ezért is van szükség szerinte a Belgrád-Budapest vasútvonal korszerűsítésére, hogy a görögországi kikötőkből ezen keresztül juthassanak el az áruk leggyorsabban Nyugat-Európába. Tájékoztatása szerint ennek kivitelezési munkálatai jövő februárban megkezdődnek, és a projekt 2025-re zárul majd le.

Emellett lényeges lenne a Kínából közvetlenül Európába érkező vasúti teherforgalom Magyarországra „csalogatása” is, amihez infrastruktúra-fejlesztésre van szükség az ország keleti-északkeleti részében. Például ezt célozza a fényeslitkei intermodális központ építése, amely 12 milliárd forintos beruházással 2022 végére működőképes lesz.

Második pontként a miniszter beszélt a tengeri kikötőkkel való gyors és rugalmas összeköttetés jelentőségéről is, ami szerinte kiemelt kérdés az exportáló magyar cégek számára. Úgy vélekedett, hogy fontos létrehozni Nyugat-Magyarországon egy erre szolgáló intermodális csomópontot, ahol az adriai kikötőkbe irányuló tehervonatok gyors összeállítása, illetve az onnan érkező vonatok elosztása és szétszedése folyhat. Ennek kapcsán ismételten üdvözölte a METRANS Csoport zalaegerszegi konténertermináljának megépítését, amely szerinte további beruházásokat is indukálni fog a térségben.

A közlemény szerint végezetül Szijjártó Péter aláhúzta, hogy Közép-Európa fontos versenyhátránya a gyorsvasutak hiánya, amit most a régió országai közösen próbálnak ledolgozni a magyar és a lengyel fővárost Szlovákián és Csehországon keresztül összekötő vonal építésével. A cél, hogy Budapestről Pozsony 1,5 órás, Prága 3,5, míg Varsó 5,5 órás utazási idő alatt legyen elérhető. Mint mondta, a megvalósíthatósági tanulmány igazolta a megtérülést, miközben nemrég az Európai Unió úgy döntött, hogy finanszírozást biztosít a környezetvédelmi hatásvizsgálatra.

Előadása végén a külügyminiszter leszögezte: a vasúti a legkörnyezetkímélőbb szállítási módszer, s az ezen a téren jelenleg is zajló fejlesztések jól jellemzik a kormány megközelítését, miszerint a „versenyképességnek, iparfejlesztésnek kéz a kézben kell járnia a környezetvédelemmel”.

A kormány határozatban biztosította a szükséges önrészt, így már biztos: egymilliárd forint európai uniós forrásból megkezdődhet a Duna alatti vasúti alagút környezeti hatásvizsgálata és az ahhoz kapcsolódó műszaki vizsgálat - közölte a Budapest Fejlesztési Központ (BFK) vezérigazgatója csütörtökön.

Vitézy Dávid azt írta, az Európai Bizottság álláspontja szerint a budapesti vasúti alagút projektjavaslata „nagyon jó minőségű, szilárd alapokon nyugvó, logikus és jól előkészített”.

A vezérigazgató hangsúlyozta, a vasúti alagút megépítéséről nem született még végleges kormányzati döntés, a részletes előkészítés, a megvalósíthatósági tanulmány elkészítése épp azért szükséges, hogy a költségek és hasznok pontosan felmérhetők és megvitathatók legyenek, a következő években ez alapján pedig megalapozott döntést lehessen majd hozni egy ilyen, „évszázados jelentőségű” vasútfejlesztésről.

Vitézy Dávid a Facebook-oldalán jelezte azt is, a BFK közös uniós pályázatot adott be az Innovációs és Technológiai Minisztériummal, a tárca a Budapestre nyugatról, Bécs, Prága, Berlin irányából befutó nagysebességű vasút (NSV) előkészítésének folytatására nyert el forrást, az osztrák partnerekkel közösen kitekintve a bécsi Schwechat repülőtér keleti irányú bekötésére is hazánk felől.

„Tehát Brüsszelből nézve is épp olyan fontos, a közös klímacélokat is szolgáló fejlesztés a tagországokat a légi közlekedéssel versenyképesen összekötő majdani nagysebességű vasút, mint az annak budapesti átvezetését szolgáló, illetve regionálisan az egyéni autós közlekedéssel versenyző budapesti elővárosi vasúti hálózat mennyiségi és minőségi kibővítését jelentő alagút előkészítése” - írta közösségi oldalán Vitézy Dávid.

Közölte azt is, a Kelenföld és a Nyugati pályaudvar közötti vasúti alagút kitalálása, előkészítése 2020 novembere óta folyik, akkor írták alá a szerződést a magyar-svájci-holland-brit tervezőcsapattal a részletes műszaki vizsgálatokra és a megvalósíthatósági tanulmányra.