Gazdaság

Semjén: A vadászat még nem állt olyan kihívás előtt, mint most

A vadászat a történelem során még nem volt olyan kihívás előtt, mint a „mi korunkban”, amikor megkérdőjelezik a vadászat legitimitását, jogosságát, helyességét; a vadászat azonban az ember és a természet felől nézve is legitim - jelentette ki Semjén Zsolt az „Egy a természettel” Vadászati és Természeti Világkiállításon vasárnap Budapesten.

Semjén: A vadászat még nem állt olyan kihívás előtt, mint most
Semjén Zsolt miniszterelnök-helyettes beszédet mond a Nemzetközi Vadászati és Vadvédelmi Tanács (CIC) 67. közgyűlésének megnyitó ünnepségén az Egy a természettel Vadászati és Természeti Világkiállításon a Hungexpo Budapest Kongresszusi és Kiállítási Központ C pavilonjában
Fotó: MTI/Varga György

A miniszterelnök-helyettes a Nemzetközi Vadászati és Vadvédelmi Tanács (CIC) 67. közgyűlésének megnyitóján a Hungexpón a vadászat legitimitását többi között azzal indokolta, hogy „az ember antropológiájának meghatározó része” az ősidőktől származó vadászszenvedélye, mint mondta, ennek mai megvalósulása a vadászati kultúra.

Semjén Zsolt szerint mindezek miatt „nem nekünk kell magyarázkodnunk a tekintetben, hogy miért vadászunk, az szorul magyarázatra, hogy miért tagadja meg valaki az őseinek az örökségét, és miért tekint előítéletesen a vadászokra és a vadászatra”.  

Óriási az érdeklődés
 

Óriási az érdeklődés, már az első két napon több ezer látogatót fogadott a Világkiállítás - mondta Gulyás Andrea, a rendezvény kiemelt ügyekért felelős igazgatója az M1 aktuális csatornán vasárnap este.

Gulyás Andrea kiemelte: a világkiállítás nem csak a szakmának szól, a laikus érdeklődőket is számos rendezvény várja, így például a hagyományos vadászati módokat bemutató pavilon. A hagyományos vadászati módok az agarászat, a solymászat, az íjászat és az elöltöltő fegyverrel történő vadászat. A pavilonban van például úgynevezett sólyomszimulátor, melyen egy sólyom szemével nézhető meg a magyar táj. A pavilon tematikájához kapcsolódva gyakorlati bemutatókat is láthatnak az érdeklődők a Kincsem parkban.

A szakember kiemelte: „a vadászat nem öncélú gyilok”. Vannak, akik vitatják, de „mi vadászok vagyunk a legnagyobb állatvédők”. A vadászat összekapcsolódik a vadgazdálkodással, természetvédelemmel, fenntarthatósággal.

A kiállításon helyet kap a vadgasztronómia is, a rendezvény célja a vadhúsfogyasztás népszerűsítése - tette hozzá.

Gulyás Andrea elmondta: számos kulturális rendezvény, kiállítás, koncert és előadás kapcsolódik a vadászati világkiállításhoz, amely még 2 hétig várja a látogatókat.

Kiemelte, sem agrárium, sem erdőgazdálkodás, sem valódi természetvédelem nem létezik fenntartható vadászat nélkül, amelyre egyúttal a mennyiségi és minőségi vadgazdálkodáshoz is szükség van.

Semjén Zsolt véleménye szerint ha ezeket az érveket a társadalomnak elmondják, akkor lesznek ugyan viták, de most van az a pillanat, amikor „defenzívából, offenzívába kell átmenni, mert ha ezt most nem tesszük meg, a gyerekeink és az unokáink már nem fognak vadászni”. Ez pedig  - mint fogalmazott - „az emberiség egyik nagy értékének és nagy hagyományának a pusztulását jelentené”.

A miniszterelnök-helyettes arról is beszámolt, hogy Magyarországon a vadászat védelmét piramisformában alakították ki. A következő hetekben tartó világkiállítás a piramis csúcsa, a következő szinten az ország három részében kialakított nagy múzeumi kiállítások állnak.

Közölte: Keszthelyen a látogatók Windich-Grätz herceg és Hidvégi Béla vadász gyűjteményét tekinthetik meg. Vásárosnaményban magángyűjteményekkel, az ország középső részén, Hatvanban az Országos Vadászati Múzeumban a Kárpát-medence vadászati értékeivel találkozhatnak az érdeklődők. A piramis következő szintjén pedig az országban működő 1500 vadásztársaság által szervezett helyi rendezvények állnak. Ezek azt szolgálják, hogy közel vigyék az emberekhez a vadászat értékeit.

A rendezvényen Semjén Zsolt a CIC elnökétől, George Amantól vehette át a CIC érdemérmének arany fokozatát, amelyet a vad védelemért végzett kimagasló munkát végző embereknek adományoz a szervezet.

Kovács Zoltán: A magyar vadgazdálkodás példaértékű

 Magyarországon példaértékű a vadgazdálkodás, a természeti kincsek kezelése - mondta Kovács Zoltán, az „Egy a természettel” Vadászati és Természeti Világkiállítás lebonyolításáért felelős kormánybiztos a rendezvényen vasárnap Budapesten.

A kormánybiztos a Fenntartható Vadgazdálkodásról Szóló Együttműködés (CPW) vadvilág fórumának megnyitó plenáris ülésén elmondta: 5 évvel ezelőtt alakították ki azt a jogi keretet, amely ma a vadászatot szabályozza.

Kovács Zoltán arra biztatta a konferencia résztvevőit, tekintsék meg a „magyar utat”, mert lehet, hogy találnak olyan elemet, amelyet saját országaikban is alkalmazni tudnak.

A világkiállítás jelmondatáról pedig megjegyezte, az, hogy egyek vagyunk a természettel, azt jelenti, minden szükséges és rendelkezésre álló eszközzel biztosítani kell a természeti környezet fenntartható használatát.

Elizabeth Maruma Mrema, a Biológiai Sokféleség Egyezmény főtitkára videóüzenetében elmondta, a Fenntartható vadgazdálkodással foglalkozó együttműködési partnerség 14 nemzetközi szervezetből áll. A partnerségi szervezetet 2013-ban hozták létre, célja, hogy a szárazföldi gerinces vadon élő állatokkal való fenntartható gazdálkodást előmozdítsa a biológiai sokszínűség megőrzésével.

Egyedülálló műalkotás a szarvas totem

Világszínvonalú és egyedálló műalkotásnak nevezte a hullajtott agancsok felhasználásával készült üdvözlőkaput Kovács Zoltán.

A kormánybiztos köszönetet mondott az állami erdőgazdaságoknak, amelyek a szoborhoz szükséges hullajtott agancs felét gyűjtötték össze. A többi agancs pedig az ország szinte összes vadgazdálkodással foglalkozó vadásztársaságától származott.

 Közölte, nem ez a végső helye a szobornak, azt ugyanis Keszthelyre szállítják, ahol a Festetics Múzeum kertjébe kerül.

Kovács Zoltán megjegyezte, a szobor idővel átalakul majd, ugyanis az agancsot a nap fehérre szívja, ezért idővel a csodaszarvas szobor fehér színűvé válik.

Szőke Gábor Miklós, a szobrot készítő művész felidézte, 2,5 évvel ezelőtt kérték fel, hogy tervezzen agancsokból egy kaput, kapu installációt, ami a világkiállításon köszönti az embereket. Néhány megbeszélés után alakult ki a csodaszarvas szobor koncepciója.

A művész elmondta, a csodaszarvas a magyarok toteme, ezért lett a szobor címe is az, hogy Totem. Hozzátette, még sosem dolgozott aganccsal, amely nagyon izgalmas anyag és nincs belőle két egyforma.

Szőke Gábor Miklós közölte, a 10 tonna hullajtott agancs felhasználásával készült szobor egy csodaszarvas bőgő bika, aminek a száján keresztül lehet bemenni a világkiállításra, ez az első amivel találkoznak az emberek, így szimbolikusan az egy a természettel üzenetet is hordozza.

Az agancsok összegyűjtését nemzeti összefogásnak nevezte és elmondta, hogy a szobrot alkotó agancsok gím és dám szarvasoktól, valamint őzbakoktól származnak.

Kapcsolódó írásaink