Gazdaság

Megalakult az alkalmazott kutatásokat támogató hálózat

Az alapító okirat aláírásával 2021. szeptember 20-án létrejött a Bay Zoltán Nemzeti Alkalmazott Kutatóintézet-hálózat. A hálózat az induláskor kutatás-fejlesztési és vállalkozási tevékenységük összehangolásával fokozhatja négy állami érdekeltségű intézmény piaci bevételtermelő képességét. Távlatosabb küldetése, hogy újabb csatlakozók bevonásával erősítse a magyar gazdaság versenyképességét, magas hozzáadott értéket termelő munkahelyek létesítésére ösztönözzön.

Megalakult az alkalmazott kutatásokat támogató hálózat
Palkovics László: Az Innovációs és Technológiai Minisztérium stratégiai célja, hogy a hazai K+F ráfordítások 2030-ra érjék el a GDP 3 százalékát
Fotó: MTI/Máthé Zoltán

Az alkalmazott kutatóintézet-hálózat a Bay Zoltán Nonprofit Kft. bázisán jött létre, további alapítói az Autóipari Próbapálya Zala Kft., az ÉMI Építésügyi Minőségellenőrző Innovációs Nonprofit Kft. és a KTI Közlekedéstudományi Intézet Nonprofit Kft.. Az elsődleges törekvés a tagok közti szinergiák kiaknázása, a tudás- és technológiatranszfer támogatása, ezzel kutatás-fejlesztési tevékenységük fejlesztése, a piaci megrendelők számára nyújtott szolgáltatásaik bővítése.

A Hálózat nemzetközi előképének tekinthető német Fraunhofer Társaság Európa vezető szervezete az alkalmazott kutatások terén. A Bay Zoltán Nemzeti Alkalmazott Kutatóintézet-Hálózat önálló kutatási stratégiát dolgoz ki, feladatainak ellátásában saját Innovációs Tanácsadó Testületére támaszkodik majd. Működésének finanszírozását az NKFI Alap terhére a kormány biztosítja, 2021-ben 1,2 milliárd forint összegben. Tervben van a Bay Zoltán Nonprofit Kft. kutatási infrastruktúrájának korszerűsítése, szolgáltatásai színvonalának és innovációs potenciáljának emelése is.

A fejlesztési programmal lehetővé válhat a hazai vállalkozások erősítése egyebek mellett anyagtudományi, fenntarthatósági, tiszta gyártási, IT hardware és működésbiztonsági területeken.

Palkovics László innovációs és technológiai miniszter elmondta: „A kormány a tudásalapú gazdaság megteremtésén dolgozik, Magyarországot Európa jelentős innovátorai közé léptetné előre. Az Innovációs és Technológiai Minisztérium stratégiai célja, hogy a hazai K+F ráfordítások 2030-ra érjék el a GDP 3 százalékát. E törekvések valóra váltása érdekében a folyamatosan növekvő finanszírozás mellett életre hívtuk a legjobb hazai képességeket összefogó kezdeményezéseket is.

A kutatóintézeti, egyetemi és vállalati szaktudás és teremtőerő összekapcsolását a tudományos parkok és a nemzeti laboratóriumok rendszereivel segítjük. Az alapkutatásokra fókuszáló Eötvös Loránd Kutatási Hálózat mellett most létrejövő alkalmazott kutatóintézet-hálózatnak a magyar ötletek gyakorlati hasznosításában, piacképes termékké, szolgáltatássá alakításában kell majd élen járnia.„

Kapcsolódó írásaink

Újraépül a magyar védelmi ipar

ĀA készülő gyár felhajtóerőt jelent a gazdaságban és a foglalkoztatásban, kiemelkedő szerepet játszik a hazai járműipari, kutatási, fejlesztési és innovációs tevékenységben