Gazdaság

A válságkezelés alatt is fürkésztük a jövőt

Kitartottunk a munka- és tudásalapú társadalom mellett, nem álltunk át segélyezésre, annak ellenére sem, hogy hatalmas volt a kísértés és a szakmai nyomás – mondta György László

„Tudtuk, hogy ha újraindul a világgazdaság, hatalmas igény lesz termékekre és szolgáltatásokra, és a világgazdasági kapacitások újraosztásáért is verseny kezdődik. Ezért ingyen pénz helyett arra törekedtünk, hogy megőrizzük az összerendezett tudást” – nyilatkoz­ta lapunknak György László. Az Innovációs és Technológiai Minisztérium gazdaság­stratégiáért és –szabályozásért felelős államtitkára arról is beszélt hogy a kormány célja az 5,5 százalékos gazdasági növekedés meghaladása, és kiemelte a Magyar Multi Programot is.

A válságkezelés alatt is fürkésztük a jövőt
„Az újraindítás egyik záloga a vakcina volt, aki teheti, vegye fel az oltást”
Fotó: MH/Papajcsik Péter

– Magyarországon jelenleg rekordalacsony a munkanélküliség. Ez minek köszönhető, és hogyan lehet ezt fenntartani?

– Mindenekelőtt a magyaroknak, akik bizonyították, hogy tudnak és akarnak dolgozni, illetve a vállalkozóknak, akik a járvány ellenére is munkát és megélhetést biz-tosítottak a magyar családok számára. Kormányzati oldalról pedig a 2010-es évek gazdaságpolitikájának, a válságkezelés-nek, vagyis a gazdaságvédelmi akciótervnek és az újraindítás eredményességének.

– Kezdjük a kiindulóhelyzettel. Miben volt ez más, mint a baloldali kormányzás alatt, 2008-ban?

– Elsőként kiemelném, hogy a válság előtt Magyarországon nyolcszázezerrel többen dolgoztak, mint 2010-ben, ezzel több évtizedes lemaradást sikerült ledolgoznunk. Az, hogy a 2010 utáni évtized gazdaságilag sikeres volt, nemcsak abban mutatkozik meg, hogy a foglalkoztatási rátánk a járvány előtt már az Európai Unió és a visegrádi országok átlagánál is magasabb volt – így nem olyan kiszolgáltatottan ért bennünket a válság, mint 2007–2008-ban –, hanem abban is, hogy a növekedésünk a top 5-ben volt az Európai Unióban 2013 és 2019 között.

– Minek köszönhető, hogy azon kevés európai ország között vagyunk, amelyek már a második negyedévben visszatértek a válság előtti szintre?

– Annak, hogy kitartottunk a munka- és tudásalapú társadalom mellett, nem álltunk át segélyezésre, annak ellenére sem, hogy hatalmas volt a kísértés és a szakmai nyomás. A magukat függetlennek mondó baloldali közgazdászok azt javasolták, hogy adjunk havonta százezer forintot mindenkinek. Az Amerikai Egyesült Államokban például elkezdtek segélyeket osztani, amivel azt érték el, hogy most a munkanélküliek negyven százaléka nem akar visszatérni a munkaerőpiacra, mert hozzászoktak a segélyhez. Ausztriában és Németországban a bérek nyolcvan százalékát kifizeti az állam a munkanélkülieknek.

Ennek még a mi újraindításunkat is megnehezítő hátrányai voltak, például ha felhívták a magyar cégek az osztrák vagy a német partnerüket, hogy el kellene végezni a karbantartást, akkor azt a választ kapták, hogy nem tudnak segíteni, mert ha dolgoznak, nem kapják meg a nyolcvanszázalékos bértámogatást. Ezzel szemben mi segélyezés helyett akkor adtunk pénzt a vállalkozásoknak, ha megtartották a dolgozóikat és új munkahelyeket hoztak létre, ha nem halasztották el a beruházásaikat, hanem határidőre elkészültek velük.

– Ezért szerepel a beruházási rátánk Európa élmezőnyében?

– Így van, mi már a válságkezelés alatt is fürkésztük a jövőt. Tudtuk, hogy ha újraindul a világgazdaság, hatalmas igény lesz termékekre és szolgáltatásokra, és a világgazdasági kapacitások újraosztásáért is verseny kezdődik. Ezért ingyen pénz helyett arra törekedtünk, hogy megőrizzük az összerendezett tudást. Munkahelyvédelmi programot indítottunk a kutatás-fejlesztési és az innovációs munkakörben dolgozók számára, akiknek kifizettük a bérük negyven százalékát, hiszen a kutatókért a válság idején nagy küzdelem zajlott a munkaerőpiacon.

Továbbá megalkottunk egy törvényt, amely a beruházásokat védi az ellenséges felvásárlásoktól. Ez segített abban, hogy a magyar tudást ne kelljen kiszolgáltatni másoknak úgy, ahogy a balliberális kormányok tették a 2010 előtti időszakban. Az említett intézkedések sikeresnek bizonyultak, hazánkban majdnem két és félszeresére emelkedett a külföldi működőtőke beáramlása a válság alatt, miközben a világban negyven százalékkal csökkent. A válság alatt extra kapacitásokat hoztunk létre, a gyors és sikeres oltási programnak köszönhetően biztonságos környezetet teremtettünk, így a vetélytársainknál gyorsabban tudtuk újraindítani a magyar gazdaságot.

– Hol tart most az újraindítás?

– A gazdasági élet újraindításáért felelős operatív törzsnek lassan már félszáz javaslatát fogadta el a kormány, és még májusban meghirdettünk egy 587 milliárd forintos beruházás- és képzésösztönző programot. Az első százmilliárdra akkora volt az igény, hogy azonnal meg kellett duplázni a keretet. A kormány célja az öt és fél százalékos GDP-növekedés meghaladása, ezért minden eddiginél több forrást szánunk a Magyar Multi Programra is. Ez az ígéretes hazai vállalkozásokat segíti hozzá ahhoz, hogy nagyvállalattá válhassanak.

A cégek az aktuá-lis felhívásokról a Vállalkozói információs portálon (Vali.hu) személyre szabottan tájékozódhatnak. A honlapon mindössze három kattintással utána lehet járni a cégek mérete, földrajzi elhelyezkedése és tevékenységi köre alapján igénybe vehető, többségében államilag támogatott szolgáltatásoknak, fejlesztési lehetőségeknek. Szintén fontos lépés volt az elmúlt negyven év legnagyobb horderejű felnőttképzési átalakítás, amellyel az a célunk, hogy minden magyarnak tartósan legyen munkája, aki tud és akar dolgozni. Az átalakítás egyik központi eleme az a pályakövetési rendszer, amellyel visszajelzést tudunk adni, hogy mit és hol érdemes tanulni. Kiemelném még a munkahelyi képzéseket támogató hetvenmilliárd forintos programunkat is.

– Kik vehetik ezt igénybe, és mik a feltételek?

– Nekünk a kicsi és a hazai a legfontosabb, éppen ezért az ötven fő alatti hazai mikro- és kisvállalkozások hetvenszázalékos intenzitással tudják igényelni a képzési támogatást. Vagyis egy százezer forintos képzéshez hetvenezer forintot adunk. A közepes vállalkozásoknál ez hatvan, a nagyvállalatoknál ötven százalék. Munkavállalónként akár félmillió forint támogatás is igénybe vehető, mivel a képzési költségek mellett a képzési időre jutó, tehát kieső munkabért is támogatjuk.

Nem ingyenpénzről van szó, a támogatást csak akkor nem kell visszafizetni, ha a munkaadó a dolgozóját legalább még egy évig foglalkoztatja, valamint ha a bérét a minimálbér-növekedés üteménél nagyobb mértékben emeli. Visszatérve az előbbiekre, a kedvező foglalkoztatottsági adatok harmadik oka az, hogy minden erőnkkel azon dolgozunk, hogy újraindítsuk a gazdaságot. A határidőben leszállított keleti vakcináknak köszönhetően idejében meg tudtuk kezdeni az oltási programot, így másfél hónappal előbb tudtuk újraindítani a magyar gazdaságot. Ez 1–1,5 százalékpontos előnyt jelent a gazdasági növekedésben.

– Mit szól ahhoz, hogy rekordmagas, 17,7 százalékos lett a GDP-növekedéshez az idei második negyedévben a 2020-as adathoz képest?

– A gazdasági elemzők már hét százalék feletti növekedést várnak az év egészére. Mi is hiszünk a munkánkban, de visszafogottabb az optimizmusunk, nem feledkezünk meg a kockázatokról sem, amelyeket folyamatosan monitorozunk. Mindent elkövetünk azért, hogy a gazdasági növekedés meghaladja az öt és fél százalékot, mert akkor vissza tudjuk adni a gyermeket nevelő családoknak a befizetett személyi jövedelemadójukat.

– Ön szerint egy harmadik oltás milyen hatással lehet a gazdaságra?

– Az újraindítás egyik záloga az oltás volt, hiszen minél többen kapják meg, annál kevesebben betegednek és halnak meg. Ezért továbbra is azt kérjük, hogy aki teheti, vegye fel az oltást, és vigyázzunk egymásra!

Kapcsolódó írásaink