Gazdaság

Varga Mihály: Várakozáson felül nőtt a magyar GDP a második negyedévben

Várakozáson felül, 17,9 százalékkal nőtt a bruttó hazai termék (GDP) a második negyedévben az egy évvel korábbihoz képest, ez a valaha mért legmagasabb negyedéves növekedésnek számít - hangsúlyozta Varga Mihály pénzügyminiszter kedden a Facebook oldalán.

Varga Mihály: Várakozáson felül nőtt a magyar GDP a második negyedévben
Varga Mihály
Fotó: MH/Purger Tamás

Hozzátette, a magyar gazdaság teljesítménye meghaladta a járvány előtti szintet, ez azt is jelenti, hogy a gazdaság újraindítása Magyarországon az egyik leggyorsabb az Európai Unióban.

A növekedést az alacsony bázis is segítette, a sikeres újraindítást jelzi azonban, hogy negyedévről negyedévre is erősödni tudott a magyar GDP, az év első három hónapjához képest 2,7 százalékos volt a növekedés a második negyedévben - közölte.

Bár a részletes adatok még nem állnak rendelkezésre, de az már most látszik, hogy a növekedés egészséges szerkezetű, a gazdasági ágazatok széles körére kiterjed - hangsúlyozta Varga Mihály.

Példaként említette, hogy az ipari termelés 22 százalékkal, az építőipar 28 százalékkal, a kiskereskedelmi forgalom 6 százalékkal erősödött júniusban, míg a turizmusban másfélszeresére emelkedett a vendégéjszakák száma.

Objektum doboz

A miniszter szerint a növekedést jelentősen támogatták a kormány gazdaságvédelmi és újraindítási intézkedései, ezek összességében az idén 8,4 százalékponttal járulnak hozzá a gazdaság teljesítményéhez, ennyivel mérséklik a járvány okozta válság hatásait.

Beértek a támogató költségvetési politika eredményei, a cél az, hogy megőrizzék a magyar gazdaság lépéselőnyét az unióval szemben, ezért folytatják az adócsökkentésekre, a munkahelyteremtésre, a beruházások ösztönzésére, és a családok támogatására épülő gazdaságpolitikát - mondta Varga Mihály.

Felfelé javították éves előrejelzéseiket az elemzők

A várakozásokat felülmúló GDP-adat láttán felfelé javították az idei évre vonatkozó előrejelzéseiket az elemzők. A Takarékbank 7,7 százalékról 8 százalék környékére, a K&H Bank 6,7 százalékról 7 százalék felettire javította a bruttó hazai termék (GDP) idei növekedésére vonatkozó előrejelzését.

Suppan Gergely, a Takarékbank vezető elemzője a Központi Statisztikai Hivatal (KSH) kedden kiadott jelentéséhez fűzött kommentárjában megállapította, hogy a GDP már mintegy fél százalékkal meghaladta a járvány előtti szintet.

Az idei növekedés már akkor elérheti a 6,8 százalékot, ha a második fél évben stagnál a gazdaság. A vártnál lényegesen jobb második negyedéves GDP hatására a Takarékbank idei növekedési előrejelzését 8 százalék környékére javíthatja az eddigi 7,7 százalékról, míg jövőre továbbra is 7 százalékos növekedésre számítanak.

Suppan Gergely hozzátette: a kilábalás, a GDP helyreállása korántsem egyenletes, egyes ágazatok (élen az infokommunikációval) már bőven meghaladják a járvány előtti szintet, az idegenforgalomhoz, rendezvényszervezéshez kapcsolódó szolgáltatások ugyanakkor még bőven elmaradnak. Bár a delta variáns egyértelmű kockázatot jelent, ezen ágazatok folytathatják tevékenységüket a helyreállás érdekében, ami a jövő évre is áthúzódik. Ezért a következő negyedévekben még kifejezetten erős növekedésre számítanak a Takarékbank elemzői, amit a munkaerőpiac helyreállása és az erőteljes bérdinamika is támogat.

Németh Dávid, a K&H Bank vezető makrogazdasági elemzője kommentárjában azt írta, hogy a mostani adat megjelenése előtt még 6,7 százalékos növekedést valószínűsítettek 2021-re, de a friss számok fényében elképzelhető, hogy 7 százalék feletti bővüléssel zárja ezt az évet a magyar gazdaság. Ugyanakkor kockázatokkal is számolni kell, a vírusvariánsok terjedése miatt ugyanis újabb hullámok okozhatnak megtorpanást nemzetközi szinten, amely a magyar gazdaságra is hatással lehet.

Hozzátette: egyelőre első becslésről van szó, de annyi már az eddig megjelent makroadatokból is látható, hogy például az építőipar májusi és júniusi kimagasló teljesítménye biztosan hozzájárult a bővüléshez. Ahogy az ipari termelés is, amely áprilisban, májusban és júniusban egyaránt jókora növekedést ért el, részben az alacsony bázis miatt - tette hozzá.

Regős Gábor, a Századvég Gazdaságkutató makrogazdasági üzletágának vezetője szerint a kedden közölt GDP-adatban az a meglepő, hogy az éves és negyedéves növekedés is meghaladja a várakozást. Sőt, a gazdaság teljesítménye már elérte a 2019. negyedik negyedévi szintet, azaz makroszinten a gazdaság kilábalt a válságból.

Regős Gábor szerint a termelési oldalon vélhetően mind a szolgáltatások, mind az ipar növekedése dinamikus lehetett, míg felhasználási oldalon a fogyasztás bővülése emelhető ki. A magyar gazdaság gyors újraindulásában szerepet játszott a korlátozások viszonylag korai lazítása mellett a vállalkozások és az állam jó ellenállóképessége, illetve a beruházások magas szintje. A vártnál jóval kedvezőbb adat miatt az idei növekedés az eddig becsültnél magasabb lehet, meghaladhatja a 7, de kedvező esetben akár a 8 százalékot is.

Nagyot csökkent a GDP-arányos államadósság

A rekordütemű gazdasági növekedésnek köszönhetően nagyot csökkent a GDP-arányos államadósság a második negyedévben: június végén az államháztartás uniós módszertan szerint névértéken számolt konszolidált bruttó adóssága 39 406 milliárd forint, a bruttó hazai termék (GDP) 77,6 százaléka volt, 3,4 százalékponttal alacsonyabb, mint az előző negyedévben, március végén - derül ki a Magyar Nemzeti Bank (MNB) által kedden közzétett pénzügyi számlák előzetes adataiból.

A június végi adósságráta 2,9 százalékponttal alacsonyabb a múlt év véginél, de 7,3 százalékponttal magasabb az egy évvel korábbinál. Az Eximbank nélkül számolt GDP-arányos államadósság szintén 3,4 százalékponttal 75,5 százalékra csökkent a második negyedévben.

Az Eximbankkal együtt számolt június végi államadósság 296 milliárd forinttal nőtt a negyedévvel korábbi 39 110 milliárd forintról, azaz a GDP-arányos ráta csökkenése a gazdasági növekedés eredménye volt. A Központi Statisztikai Hivatal (KSH) kedden kiadott előzetes jelentése szerint példátlanul magas, 17,9 százalékos volt a GDP április-júniusi növekedése a múlt év második negyedévéhez képest, de a jegybank a saját becslését használta a számításhoz.

Az első negyedév végén 81,0 százalékon állt a GDP-arányos államadósság, ami a legmagasabb volt 2014. júniusa óta.

A pénzügyi számlák előzetes adatai szerint az államháztartás második negyedévi nettó finanszírozási igénye 366 milliárd forint, az MNB által becsült negyedéves GDP 2,7 százaléka volt az első negyedévi 6,0 százalékkal szemben és a legalacsonyabb a 2020. első negyedévi 1,6 százalék óta. A június végén zárult egy évben 7,6 százalékos volt az államháztartás finanszírozási igénye, szemben a március végével zárult egy év 9,2 százalékával.

Kapcsolódó írásaink