Gazdaság

Újra külföldi multik kezére adná az országot a baloldal

Magyarország 2010 óta tudatosan törekszik a stratégiai tulajdon visszaszerzésére és olyan vállalatok építésére, amelyek legalább regionálisan sikeresek lehetnek

Gyurcsány Ferenc egykori miniszterelnök kormánya 75 évre adta koncesszióba a repülőteret és külföldieknek, devizahitelre adta koncesszióba az M6-os autópályát, amin a magyar állam rengeteget veszített – írta a Kormányzati Tájékoztatási Központ (KTK) közleményében. A Párbeszéd korábbi sajtótájékoztatójára reagáltak.

Újra külföldi multik kezére adná az országot a baloldal
A baloldali kormány 75 évre adta külföldi kézbe a repteret
Fotó: MH/Papajcsik Péter

Dorosz Dávid, az ellenzéki párt elnökségi tagja úgy vélekedett, hogy amennyiben megvalósulna a kormány autópályák koncesszióba adására vonatkozó terve, a magyar emberek drágábban használhatnák a gyorsforgalmi úthálózatot, és annak állapota is leromlana.

„Ma Gyurcsány Ferenc szövetségesei azért tiltakoznak, mert az új koncessziós pályázat nem devizában van, hanem forintban, így azon magyarok is elindulhatnak. Ha tehetnék, ugyanott folytatnák, ahol abbahagyták: újra külföldi multik kezére adnák az országot” – fogalmazott reakciójában a KTK.

Mint azt korábban lapunk is megírta, György László, az Innovációs és Technológiai Minisztérium gazdaságstratégiáért és szabályozásért felelős államtitkára korábbi publicisztikájában közölte, hogy 2002 és 2010 között a balliberális kormányok folytatták, amit a kilencvenes években elkezdtek és külföldieknek adták el mindazt a hazai vagyont, ami megmaradt.

Miután 1998 és 2002 között az első Orbán-kormány befagyasztotta a stratégiai vállalatok külföldieknek való értékesítését, 2003-ban a privatizációs bevételek azonnal az előző évi 28-szorosára ugrottak, az értékesített cégek száma pedig megháromszorozódott.

A közvéleményt évről évre olyan privatizációs ügyek zaklatták fel, mint a budapesti reptér, a Földhitel és Jelzálogbank, a Mol részvénycsomagja – ezen a hazai adófizetők 120 milliárd forintot vesztettek –, amiből négyszer lehetett volna rendezni a kórházaink adósságát, vagy mint a Főgáz, az Antenna Hungária, a Mahart Passnave, a MÁV Cargo, a Hungexpo, a Nemzeti Tankönyvkiadó vagy a Bábolnai Élelmiszeripari Rt. magánosításai.

Az államtitkár megjegyezte, hogy zömmel külföldi tulajdonba adtuk azt, ami mindenhol máshol hazai. Emlékeztetett: az állami vagyonból a 2002 és 2010 közötti szocialista kormányok megközelítőleg 190 céget privatizáltak. A költségvetésbe ebből befolyó 756 mil­liárd forintot az utókor nem érzékelte, hiszen épp a privatizációs pénzbőség – és a globális gazdasági fellendülés – idején küzdött a legnagyobb pénzhiánnyal a magyar költségvetés.

Írásában György László azt is kiemelte, hogy 2010 óta Magyarország is tudatosan törekszik a stratégiai tulajdon visszaszerzésére és olyan vállalatok építésére, amelyek legalább regionálisan sikeresek lehetnek.

Kapcsolódó írásaink