Gazdaság

Zöldítheti az ipart a hidrogén felhasználása

Az energiahordozó előnye, hogy bárhol előállítható, és alkalmazása egy sor új technológiát vetít előre

A hidrogénnek jelentős szerepe lesz a szén-dioxid-kibocsátás csökkentésében, a klímacélok elérésében. Fő felhasználási területei az ipar és a közlekedés.

Zöldítheti az ipart a hidrogén felhasználása
Palkovics László: Fontos a nehézgépjármű-közlekedés dekarbonizációja
Fotó: MH/Hegedüs Róbert

Számos problémára jelenthet megoldást a hidrogén, az egyik ilyen a dekarbonizáció, azaz a szénalapú energiahordozók használatának csökkentése, megszüntetése – mondta tegnap Palkovics László innovációs és technológiai miniszter egy, a Nemzeti Hidrogén­stratégiát ismertető szakmai konferen­cián.

Az energiahordozó előnye, hogy bárhol előállítható és a helyszínen tárolható. Felhasználása is sokoldalú – mutatott rá a miniszter. A hidrogén alkalmazása egy sor új technológiát vetít előre. Szólt arról is, hogy a magyar villamosenergia-termelés alapvetően a napenergiára és az atomenergiára épül, a megtermelt, de el nem tárolt energiából hidrogént állíthatunk elő.

A miniszter kitért rá, a 2030-ig szóló hidrogénstratégiai célok között szerepel a felhasználói igényekhez igazodó, nagy volumenű, karbonmentes hidrogén előállítása, az ipar zöldítése kezdetben karbonszegény, később karbonsemleges hidrogén használatával, a közlekedés zöldítése a gázolaj-felhasználás fokozatos kivezetésével, a hidrogénfelhasználást támogató villamosenergia- és földgáz-infrastruktúra kialakítása.

Az egyes hidrogénfelhasználó ágazatok igénye eltérő, a legnagyobb volumenben az ipar képes hidrogént felhasználni. Erre példa a jelenleg lignittüzelésű Mátrai erőmű korszerűsítése, a Dunaferr, valamint a cementgyártás mint folyamat tervezett dekarbonizációja.

Ami a közlekedési célú felhasználást illeti, Palkovics László szólt arról, hogy fontos a nehézgépjármű-közlekedés dekarbonizáció­jának elősegítése hidrogéntöltési infrastruk­túra kiépítésével, amiben az államnak is szerepe lesz. A tervek szerint 2030-ra húsz hidrogéntöltő-állomásra lenne szükség, amelyek száma 2040-ig tovább növekedne.

Birkner Zoltán, a Nemzeti Kutatási, Fejlesztési és Innovációs Hivatal elnöke a hazai lehetőségekről és a nemzetközi tudományos alapú együttműködésről beszélt. Cél, hogy az egyetemeket, kutatóközpontokat a vállalkozásokkal összekössék. Az állam ezért új együttműködési fórumokat hozott létre, ilyenek a kompetenciaközpontok, a science parkok és a nemzeti laboratóriumok.

Utóbbiak három–nyolcmilliárd forint közötti finanszírozásúak, fontos ismérvük, hogy nem egyetlen intézményhez kapcsolódnak, ami a befektetések szempontjából fontos. A tudományos parkok a technológiai megvalósulás helyszínei, összesen kilenc épül belőlük.

Előállítás megújuló energiából is

A hidrogénalapú mobilitás és energetika kapcsán előállításuk szerint megkülönböztetünk zöld-, kék-, szürke-, (más megnevezésben barna-) hidrogéneket. Utóbbi a jelenleg leggyakrabban alkalmazott módszerrel, azaz metán gőzreformálása útján előállított energiaforrást jelenti. Ma hazánkban, ipari léptékben ezt a módszert, illetve a földgázalapú eljárást alkalmazzák.

A kék hidrogén esetében az előállításkor keletkező szén-dioxidot leválasztják, tárolják vagy hasznosítják, jelentősen csökkentve annak mennyiségét. Zöldhidrogénről beszélünk akkor, amikor az előállításhoz megújuló energiaforrást, például szél-, víz- vagy napenergiát használnak.
(MOA)

Szabályozói tesztkörnyezetet javasol az energiahivatal

A zöldhidrogén felhasználásának fontos szerepe lesz az időjárásfüggő megújuló technológiák integrálásában és a körkörös gazdaság kialakításában – mondta Tóth Tamás, a Magyar Energetikai és Közműszabályozási Hivatal (MEKH) elnökhelyettese szintén a Nemzeti Hidrogénstratégiát bemutató konferencián. A MEKH szakmai támogatóként kíván részt venni a területtel kapcsolatos K+F projektekben, mivel fontosnak tartja a hidrogéntechnológia meghonosítását célzó innovációk felkarolását.

További pilot-projektek indulnak a zöldhidrogén-előállítás, a szállítóvezetéki betáplálás, a szállító-, elosztórendszerek és felhasználói belső hálózatok és berendezések hidrogénkompatibilitásának tesztelése érdekében. Az itt szerzett tapasztalatok felhasználásával olyan szabályozói tesztkörnyezetre kíván javaslatot tenni, melynek keretében azonosíthatók a szabályozási akadályok, és esetenként a szabályozás alóli kivételeket állapíthatunk meg az innováció ösztönzése céljából.

(MOA)

Kapcsolódó írásaink