Gazdaság
Rekordot döntött az online kiskereskedelem
„Márciusban a gazdaság újraindulásának előjeleként értékelhettük, hogy tizenkét hónapos csökkenés után először nőtt az üzemanyag-értékesítés”

– A boltok, áruházak, bevásárlóközpontok április eleji újranyitásával minden bizonnyal valamelyest megélénkült a kiskereskedelmi forgalom?
– Az első adatok arra utalnak, nem kellett csalatkoznunk ebben az egyébként teljesen logikus várakozásunkban. A Központi Statisztikai Hivatal csak június elején közli az áprilisi mutatókat, de Heti Monitoruk a nyitást követő négy hétben összességében nyolcszázalékos forgalomnövekedést jelzett 2019 azonos időszakához képest. Az általános gyakorlat szerint egy szektor teljesítményét a megelőző évivel vetik össze.
Tavaly áprilisban azonban a járvány első hulláma miatt bezártak a nem napi fogyasztási cikkeket forgalmazó üzletek, így helyes, hogy a statisztika a két esztendővel ezelőtti volument veszi alapul. A legfrissebb kimutatás szerint élelmiszerekből és gyógyszerekből 16-17 százalékkal fogyott több, mint tavalyelőtt ugyanekkor. A kiskereskedelem 2013 nyara óta a vírus megjelenéséig töretlenül, a legutóbbi időkben évi 6-7 százalékos ütemben nőtt.
A napi fogyasztási cikkek iránti keresletben tehát ez a tempó is mintha visszatérne, az ágazat kilábalni látszik a vírusválság sokkjából. A kiskereskedelmi forgalom a gazdasági növekedés egyik meghatározó tényezője, a járványhelyzetben azonban a bevásárlóközpontokat, áruházakat a találkozások számának csökkentése érdekében időnként be kellett zárni.
– Hogy békíthető össze ez a két szempont?
– Már márciusban a gazdaság újraindulásának előjeleként értékelhettük, hogy 12 hónapos csökkenés után először nőtt az üzemanyag-értékesítés. Akkor több mint két százalékkal költöttünk többet a benzinkutakon, a bővülés áprilisra, május elejére kétszeresére, közel négy százalékra gyorsult. A kormány a márciusi zárás idejére sem engedte el a kiskereskedők kezét. A szektorra átmenetileg kiterjesztett ágazati bértámogatással közel harmincezer munkahely megtartásához járultunk hozzá több mint hatmilliárd forinttal.
A legtöbb kiskereskedelmi állás megőrzését a ruházati üzletekben dolgozók esetében segítette a program. A fiatalok vagy alacsony képzettségűek elhelyezkedését segítő vállalatok munkaerő-támogatása eddig több mint tízezer álláskereső munkába állását tette lehetővé. Közülük a legtöbben, mintegy negyedük a kereskedelemben és gépjárműjavításban talált kenyérkeresetet. A fogyasztóvédelem április eleje óta ellenőrzi, hogy a boltok betartják és betartatják-e a veszélyhelyzeti intézkedéseket, például az üzlethelyiség méretével arányos létszámkorlátozást.
A kollégák mintegy 3200 kereskedelmi egységben jártak már, több mint négyszáz helyszínen találtak jogsértést, minden második esetben a kézfertőtlenítő kihelyezése maradt el. Mivel az üzletek jellemzően szabálykövetők, és a feltárt mulasztást gyorsan, gyakran még az ellenőrzés ideje alatt pótolják, bírságolásra először május végén találtak okot a kormányhivatali kollégák. Három Csongrád-Csanád megyei pékségnek az utóellenőrzésig sem sikerült pótolnia a szakemberek első látogatásán szóvá tett hiányosságot, ez az üzemeltető cégnek összesen 200 ezer forintjába került. A vásárlások legbiztonságosabb terepe természetesen a járványhelyzetben az internetes és csomagküldő értékesítés.
– Milyen eredményeket produkált az online kereskedelem a pandémia alatt?
– Tavaly április óta háromszor múlta felül minden korábbi teljesítményét, az idén márciusi havi 140 milliárd forintos örökrekord mintegy kétharmadával haladta meg az egy évvel azelőtti összeget. Tavaly először értek el ezermilliárd forint feletti összesített forgalmat a webshopok. A koronavírus jól láthatóan felgyorsította az elektronikus kereskedelem térnyerését.
Némi visszarendeződés ugyan nem kizárt, de sokan tartósan elköteleződhetnek a kényelmes és gyors házhoz szállítás mellett. A tavasszal közzétett fogyasztóvédelmi szakmapolitikai programunk kiemelten kezeli a fogyasztói tudatosság és bizalom erősítését, a fogyasztói jogok bővítését az online térben. Tavaly ősz óta zajlik a sokszínű eszköztárat megmozgató szemléletformáló kampányunk, amely a közösségi médiás jelenlét mellett kisfilmekkel, tematikus podcasttal, vállalkozói workshoppal juttatja el üzeneteinket a vásárlókhoz és kereskedőkhöz.
Július végével pedig hatályba lép a piacfelügyeleti hatóságok jogosítványait megerősítő törvénymódosításunk. Egy többlépcsős eljárásban, a cég együttműködési hajlandóságának hiányában akár majd blokkolhatjuk is a veszélyes termékeket forgalmazó honlapot.
Kettős áruminőség
Jövő tavasztól már bírságolható lesz a magyar vásárlók hátrányos megkülönböztetése
Egy év múlva, 2022. május 28-án lép hatályba a kettős minőség szankcionálását lehetővé tevő törvényi előírás. Jövő nyártól tisztességtelen kereskedelmi gyakorlat miatt akár félmilliárd forint bírságot is kaphat a magyar vásárlóknak rosszabb árucikkeket kínáló multi – hívta fel a figyelmet tegnap kiadott közleményében az Innovációs és Technológiai Minisztérium (ITM). Az ITM idei laborvizsgálatán ellenőrzött 120 termékpár mintegy harmadánál a külföldi változatban több volt a hatóanyag vagy a csomagoláson bővebb a tájékoztatás.
Az Országgyűlés a fogyasztóvédelmi törvény módosításával az átültetési határidő előtt egy évvel, tavaly decemberben építette be a nemzeti szabályozásba a kapcsolódó uniós irányelvben foglaltakat – közölte az a tárca. A kiszabható bírság a gyártó árbevételének akár öt százalékát is elérheti, multicégek esetében legfeljebb 500 millió forintos tétel lehet. Az ITM laboratóriuma idén 420 különböző termékminta vizsgálatát végezte el. Az idehaza kapható 120 féle háztartási-vegyipari és tisztálkodási-kozmetikai szert az Ausztriában, Németországban és Olaszországban árusított termékpárjaikkal hasonlították össze.
Cseresnyés Péter kereskedelempolitikáért és fogyasztóvédelemért felelős államtitkár elmondta: a bevizsgált 120 termékpár mintegy harmada, 41 árucikk esetében állapítható meg kettős minőség. Huszonkilenc külföldi szer hatóanyag-tartalma magasabb volt, mint a magyar boltokban azonos néven kapható terméké. Huszonnégy esetben az okozta a hazai fogyasztók hátrányos megkülönböztetését, hogy az olasz, osztrák vagy német csomagoláson több információ szerepelt. Az összes ellenőrzött árucikk tizede mindkét szempontból eltérő minőségben vásárolható meg a nyugat-európai és a magyarországi üzletekben. Tizennégy terméknél a forgalmazásban tapasztaltak kettősséget: egyes nívósabb darabokat itthon nem árusítanak.
(KF)