Gazdaság

Az újranyitás miatt megmaradhat a bérek növekedési üteme

A munkaerő megtartásának szándéka és az inflációs környezet is az emelés irányába hat

Jelentősen, 8,7 százalékkal emelkedett a teljes munkaidőben foglalkoztatottak bruttó bére márciusban, derül ki a Központi Statisztikai Hivatal (KSH) friss, tegnap megjelent elemzéséből. Elemzők szerint idén a bérnövekedés üteme fennmaradhat és akár tovább emelkedhet, ami az újranyitásnak, valamint a minimálbér és a garantált bérminimum emelésének köszönhető, másrészt a közszférában végrehajtott jelentősebb béremelések is szerepet játszottak benne.

Az újranyitás miatt megmaradhat a bérek növekedési üteme
Idén sem látszik szinte semmilyen lassulás a béremelkedésben
Fotó: MH/Purger Tamás

A munkáltatók teljes körét tekintve 9,2 százalékkal nőtt a bruttó átlagkereset, 423 700 forintra. A bruttó keresetek a vállalkozások körében nyolc százalékkal, a költségvetési intézményekben az egyes előmeneteli rendszerek ütemezett béremelései miatt ezt jelentősen meghaladóan, 11 százalékkal nőttek. A prémium, jutalom, egyhavi különjuttatás nélkül számolt rendszeres bruttó átlagkereset 397 900 forintra becsülhető, ez 8,5 százalékkal volt magasabb, mint tavaly márciusban – közölte a KSH.

A teljes munkaidőben alkalmazottak száma a közfoglalkoztatottak nélkül 2019 decembere óta először nőtt: márciusban 14 ezerrel, 0,5 százalékkal voltak többen, mint egy évvel azelőtt. Míg a kedvezmények nélkül számolt nettó átlagkereset 8,7 százalékos növekedést mutatott tavaly március óta és 289 400 forint volt, a kedvezményekkel együtt számolva 298 100 forintot tett ki és 8,1 százalékkal volt magasabb az egy évvel korábbinál.

Az első negyedévben a teljes munkaidőben alkalmazottak bruttó átlagkeresete a legalább öt főt foglalkoztató vállalkozásoknál, a költségvetési intézményeknél és a foglalkoztatás szempontjából jelentős nonprofit szervezeteknél 420 200, közfoglalkoztatottak nélkül számolva 430 800 forint volt. Az egészségügyben 39 százalékkal nőtt a bruttó átlagkereset 516 300 forintra – derül ki a KSH adataiból.

Regős Gábor, a Századvég Gazdaságkutató makrogazdasági üzletágvezetője megállapította: a keresetek az elmúlt hónapokban tapasztaltaknak megfelelően dinamikusan, az infláció felett alakultak márciusban. Ismét a közszféra egyes ágazatainak béremelkedése húzta felfelé az átlagbért.

Horváth András, a Takarékbank vezető elemzője szerint a munkaerő megtartása és vonzása érdekében, illetve az inflációs környezet miatt továbbra is aktív béremelésre kényszerülnek a munkaadók, így az erőteljes várakozások ellenére az idei évben sem látszik szinte semmilyen lassulás a béremelkedésben.

Németh Dávid, a K&H Bank vezető makrogazdasági elemzője kommentárjában arra helyezte a hangsúlyt, hogy az infláció beleszól a fizetésekbe: az előző években látott reálbér-növekedés tovább lassulhat az idén. Bár az első negyedévben még 6 százalékkal növekedtek a reálbérek, ugyanakkor az idei év egészében a járvány okozta bizonytalanság miatt a bérdinamika lassul, míg az infláció felgyorsul.

Virovácz Péter, az ING Bank vezető elemzője közleményében úgy fogalmazott, hogy a várakozásoktól némileg elmaradó, de továbbra is dinamikus bérnövekedést mutatott ki a KSH márciusra. Az éves bérdinamikának az előző hónapokhoz képest tapasztalt lassulása mögött a rendszeres keresetek növekedésének mérséklődése áll, vagyis nem egyedi, a bónuszkifizetésekhez kötődő változás okozta.

Kapcsolódó írásaink