Fenntarthatóság, megbízhatóság, korral változó színpreferencia

A kutatás a klasszikus kérdéseken túl, mint például az autóvásárlási szempontok, olyan területeket is vizsgált, amelyek nem, vagy ritkán olvashatóak, mindazonáltal érdekesek: fontos szempont-e a fenntarthatóság, szoktunk-e nevet adni a gépjárművünknek, melyik a kedvenc autó színünk, és ez függ-e például a beosztásunktól? Mennyire szoktunk káromkodni, illetve mi a helyzet a nőket érintő sztereotípiákkal?

A válaszadók 91 százalékának a megbízhatóság a legfontosabb egy autónál. A sztereotípiákra alapozva azt gondolnánk, hogy a nőknek inkább a külcsín és a belső dizájn a fontos egy autónál, míg a férfiaknak inkább a praktikum és a fogyasztás, azonban a kutatás eredményei azt mutatják, hogy a nőknek és a férfiaknak is egyaránt a megbízhatóság az elsődleges szempont.

A nők többségének (73 százalék) a megbízhatóság után a fogyasztás a legfontosabb feltétel. A férfiak közel felének számít az autó márkája, míg a női sofőrök harmada tulajdonít csak jelentőséget ennek. A fiatal és az idősebb közép- és felsővezetőknél a megbízhatóság mellett kiemelten fontos még a praktikum, a méret és a forma, míg a beosztott szellemi és fizikai munkát végzők körében, nem meglepő módon, hangsúlyosabb az ár és a fogyasztás.

A kutatás a fenntarthatóság témájára is kitért. A válaszadók 88%-ának fontos a környezetvédelem, mindössze 12 százalék válaszolt nemmel arra a kérdésre, hogy fontosnak tartja-e a fenntarthatóságot vagy a környezetvédelmi szempontokat egy autó vásárlásakor.

Városi és vidéki viszonylatokat nézve, a fővárosban élő nők 88 százalékának, a férfiak 78 százalékának fontos szempont autóvásárláskor a fenntarthatóság. Hasonlóan a budapestiekhez, a vidéken élők is környezettudatosak, sőt, a vidéki városokban és falvakban élő nők 94 százalékának, a férfiak 86 százalékának lényeges a fenntarthatóság, ha autóvásárlásról van szó. „Tapasztalataink alapján az autóvásárlók a megbízhatóság mellett egyre inkább a fenntarthatóságot keresik, ez nagy változás a tíz évvel korábbi állapothoz képest" - mondja Krupp Tünde, acég regionális marketingmenedzsere.

A kutatás kitért arra is, hogy a sofőrök szoktak-e vezetés közben káromkodni: a budapesti és vidéki nagyvárosi férfiak mintegy háromnegyede gyakrabban vagy ritkábban, de szokott káromkodni, és a nők között is nagyon hasonló az arány. Érdekesség, hogy a kistelepüléseken élő férfiak közel harmada, a nőknek pedig kevéssel több mint harmada nem használ csúnya szavakat vezetés közben.

A kutatásból jól látszik, hogy ahogy öregszünk, annál kevesebbet káromkodunk. A fiatalabb korosztály 43 százaléka gyakran, míg az idősebbek mindössze 16 százaléka káromkodik rendszeresen a volán mögött. Ugyanakkor a fiatalabb vezetőknek csupán 12 százaléka, míg az idősebb sofőröknek 29 százaléka egyáltalán nem szokott káromkodni.

„A fiatalok káromkodása gyakoribb, aminek azért az erőfitogtatás az elsődleges motivációja. Gyakran tapasztalható, hogy a férfiasság kifejezésére is ezt a módszert alkalmazzák, szinte kötőszóként. Gyorsan célba érni, hamar megoldani, a fiatal vezetőknél gyakoribb ez az elgondolás. A kor előrehaladtával a vezetés tekintetében is nő a türelem. Az elfogadás – mint tény – az idősödő személyiségben bölcsen előtérbe kerül" - mondja Timár Zita, pszichológus.

A kutatás azt is vizsgálta, hogy a sofőrök szerint jogosak-e a női vezetőkről szóló negatív kommentek. A férfiak 71 százaléka szerint néha van bennük valami, de a férfiak is bénáznak, 25 százalék szerint ez csak sztereotípia, és mindössze négy százalék gondolja jogosnak. A nők 56 százaléka szerint néha jogos, de azért a férfiakra is gyakran igaz, 43 százalék szerint sztereotípia, egy százalék szerint pedig abszolút jogos.

„A nőkről alkotott negatív vélemény sztereotípiaként alakult ki, ami összeköthető azzal, hogy sokáig inkább csak a férfiak vezettek, nem tartották nőies dolognak az autóvezetést. A nehezebb helyzetekben a férfiak jobban helyt álltak. Az egyenlőség elve segítette ezt átírni, hiszen az egyre több vállalás a vezetés kapcsán fokozatosan elismertté tette a nők közlekedésben való szerepét" - írta a közleményben Timár Zita, pszichológus.