Gazdaság

Varga Mihály: Az újraindítás költségvetése a 2022-es büdzsé

A 2022-es büdzsé az újraindítás költségvetése, a tavaszi benyújtás pedig egyike azoknak a biztos pontoknak, amelyek hozzájárulnak az újrainduláshoz - mondta Varga Mihály pénzügyminiszter a jövő évi költségvetés tervezetét bemutatva az Országgyűlés szerdai ülésén.

Varga Mihály: Az újraindítás költségvetése a 2022-es büdzsé
Varga Mihály pénzügyminiszter expozét tart a Magyarország 2022. évi központi költségvetéséről szóló javaslat általános vitájában az Országgyűlés plenáris ülésén 2021. május 19-én
Fotó: MTI/Szigetváry Zsolt

Kiemelte: a jövő évi költségvetés középpontjában a gazdaság-újraindítási akcióterv áll, amely a modern Magyarország történetének legnagyobb gazdasági programja. Az akcióterv végrehajtása lehetővé teszi, hogy mindenki, akit a járvány nehéz helyzetbe hozott, talpra tudjon állni - jelentette ki.

Kifejtette: ez azt jelenti, hogy a költségvetés eszközeit is felhasználják, hogy mindenki, aki elveszítette a munkahelyét, vissza tudja szerezni, vagy új munkahelyet kaphasson, továbbá minden vállalkozó, akinek be kellett zárnia az üzletét, újra tudja indítani, illetve lehetőség szerint tovább tudja fejleszteni.

Varga Mihály hangsúlyozta: a családok és a vállalkozások támogatása, a munkahelyteremtő beruházások megvalósítása, valamint az egészségügy és a felsőoktatás fejlesztése hozzájárul ahhoz, hogy lendületet adjanak a gazdaságnak.

A cél az, hogy 2030-ra Magyarország az Európai Unió öt legsikeresebb országa közé tartozzon, a válságot pedig továbbra sem megszorításokkal, hanem a támogatások növelésével és adócsökkentésekkel kezelik, a költségvetési hiányt és az államadósságot ismét csökkenő pályára állítják - mondta.

Kitért arra: Magyarország belső erőforrásait és erőteljes bővülési képességét alapul véve a törvényjavaslat 5,9 százalékos GDP-arányos hiánycéllal, mérsékelt, 3 százalékos inflációval, valamint dinamikus, 5,2 százalékos gazdasági növekedéssel számol. Továbbra is kiemelt cél az adósságráta csökkenő pályára állítása, hogy a tavalyi GDP-arányos 80,4 százalék után idén 80 százalék alá, jövőre pedig a bruttó hazai termék 79,3 százalékára mérséklődjön az államadósság - magyarázta.

Megjegyezte: megőrizték a korábbi évek konzervatív tervezési szemléletét is, így a változó körülményekből eredő kockázatok kezelésére, a nem várt kiadások finanszírozására 233 milliárd forint összegű biztonsági tartalékot képeztek.

A miniszter arról is beszélt, hogy a 2022-es költségvetés szerkezetét tekintve, a javaslat megőrzi az idei büdzsé két alappillérét: az egészségbiztosítási és járvány elleni védekezési alapban mintegy 3600 milliárd forint áll rendelkezésre az egészségügyi, valamint - ha még szükséges - a járványügyi kiadásokra, a gazdaság-újraindítási akcióterv pedig a GDP 13 százalékát kitevő összeget, 7308 milliárd forintot tartalmaz.

Varga Mihály pénzügyminiszter expozét tart a Magyarország 2022. évi központi költségvetéséről szóló javaslat általános vitájában az Országgyűlés plenáris ülésén 2021. május 19-én
Varga Mihály pénzügyminiszter expozét tart a Magyarország 2022. évi központi költségvetéséről szóló javaslat általános vitájában az Országgyűlés plenáris ülésén 2021. május 19-én
Fotó: MTI/Szigetváry Zsolt

Hangsúlyozta: 2022-ben - a polgári kormány korábbi költségvetéseihez hasonlóan - szinte minden terület több forrással gazdálkodhat, mint egy évvel korábban.

Kijelentette: Magyarország ezt a válságot is le fogja győzni, megvédik az elmúlt években elért eredményeket, ez a magyar emberekkel és vállalkozásokkal együtt sikerülni fog.

A járvány kitörésekor ezzel a meggyőződéssel hozták meg az azonnali intézkedéseket, tették meg a gazdaságvédelmi akcióterv első lépéseit és készítették el a gazdaság-újraindítási akciótervet - emlékezetetett.

Varga Mihály szerint ebben a rendhagyó időben összefogott az ország, az emberek elfogadták a szigorú intézkedéseket, és sok területen erejükön felül teljesítettek. Sajnálatos tény, hogy a baloldal nem vett részt a munkában, sőt a sikeres védekezés ellen dolgozott - tette hozzá.

Felidézte: a kedden közzétett adatok szerint ez év első három hónapjában várakozáson felül teljesített a magyar gazdaság, a piaci szakértők által várt 0,3 százalékos visszaeséssel szemben 1,9 százalékkal bővült Magyarország gazdasági teljesítménye az előző negyedévhez képest, ami az egyik legnagyobb mértékű növekedés az EU-ban.

Kitért arra: friss előrejelzésében az Európai Bizottság 5,5 százalékos, a Nemzetközi Valutaalap 5,9 százalékos növekedést valószínűsít, minden esély megvan tehát arra, hogy a magyar gazdaság visszaálljon arra a dinamikus pályára, amely a járvány okozta válság előtt jellemezte. A gazdaságvédelmi intézkedések eredményesek voltak, a költségvetésből nyújtott támogatások, adókedvezmények valós segítséget jelentettek a vállalkozásoknak, megkezdődött a magyar gazdaság újraindulása - vélekedett.

A tárcavezető kiemelte a kormány értékalapú politikájának jelentőségét, amelynek alappillérei a járvány során is változatlanok maradtak. Munkaalapú társadalmat építenek, Magyarország jövőbeni gazdasági pozícióit a teljesítmény emelésével - a beruházások, az innováció és a területileg is kiegyensúlyozott növekedés - támogatásával kívánják elérni, kiemelt figyelmet fordítanak a családok megerősítésére, az időskorúak megbecsülésére és a gyermeknevelés támogatására, továbbá minden körülmények között a magyar emberek érdekeit teszik az első helyre - sorolta.

Értékelése szerint az elmúlt évek gazdaságpolitikai intézkedéseinek köszönhetően a járvány erős, ellenálló és kiegyensúlyozott szerkezetű gazdaságot ért. A mostani világválság közepette még jobban látszik, hogy milyen nagy előnyt jelent, hogy nem vesztegették el az elmúlt évtizedet, és ennek köszönhető, hogy a járvány idején támaszkodhattak az egyensúlyi növekedés, az adósságcsökkentés és a költségvetési politika eredményeire - magyarázta Varga Mihály.

Fidesz: Minden magyar nyertese lehet Magyarország fejlődésének

A 2022-es költségvetési tervezettel az a cél, hogy minden magyar nyertese legyen Magyarország fejlődésének - jelentette ki Bánki Erik, a Fidesz vezérszónoka az Országgyűlés szerdai ülésén.

A jövő évi büdzsé tervezetéről folytatott vitában a képviselő kiemelte: ez Magyarország újraindításának költségvetése. A járvány gazdasági kihívásaira sikeres választ adtak, széleskörű gazdaságvédelmi programot indítottak, amelynek legfontosabb célja a munkahelyek megvédése volt - emlékeztetett. Hozzátette: jó esély van arra, hogy Magyarország a járvány utáni új korszak nyertesei közé tartozzon.

Bánki Erik hangsúlyozta: a járvány után a legfontosabb feladat a gazdaság újraindítása, a családok és a vállalkozások segítése, a munkahelyteremtő beruházások támogatása, az egészségügy és az oktatás támogatása, mert így lendületet adhatnak a gazdaságnak. A Fidesz képviselői támogatják a kormány ambiciózus célkitűzéseit - jelentette ki.

Szűcs Lajos (Fidesz) azt mondta: a 2022-es költségvetés tervezhető, következetes és betartható. A kormány a tervezetet idén is tavasszal nyújtotta be a kiszámíthatóság jegyében, ennek jelentősége pedig a járvány okozta nehezebb időkben felértékelődik - vélte.

ÁSZ: Rugalmasságot biztosít a jövő évi büdzsé

A 2022-es költségvetés rugalmasságot biztosít Magyarország számára, épít az elmúlt év gazdaságvédelmi intézkedéseire és olyan területeket helyez előtérbe, amelyek hosszú távon is támogatják a kilábalást a válságból - mondta a jövő évi büdzsé szerdai, parlamenti vitájában az Állami Számvevőszék elnöke.

Domokos László szerint a büdzsé nem a válságkezelést, hanem az újraindítást tartja szem előtt, azaz egyfajta modernizáció van a költségvetésben.

Az államadósság-szabály teljesülése, valamint a költségvetési egyensúly javulása ugyanakkor már rövid távon is jelentős versenyelőny Magyarország számára - hangsúlyozta.

Előrevetítette a beruházások további növekedését, de arra is kitért: számolni kell azzal, hogy a koronavírus-járvány további hullámai hatással lesznek a költségvetés végrehajthatóságára.

Fontosnak nevezte, hogy a büdzsé végrehajtását folyamatos monitoring kísérje. Mint mondta, a rugalmasság növeli a költségvetés kiszámíthatóságát, és lehetővé teszi, hogy a környezeti változások ellenére a fő célok teljesüljenek.

Biztosítani kell a költségvetési folyamatok átláthatóságát is - tette hozzá. Lehetővé kell tenni, hogy a büdzsét végrehajtó szervek bizonyos mértékben eltérjenek attól, de ezeket az eltéréseket átláthatóvá kell tenni mind az Országgyűlés, mind az adófizetők számára.

Domokos László a beruházások további növekedését is előrevetítette. Hozzátette, ezeknek kiemelt szerepük van a gazdasági növekedés dinamikájában. Ugyanakkor a magánszektor beruházásainak élénkülése esetén a kormányzati beruházások felfuttatása a beruházási piac túlfűtöttségét okozhatja - figyelmeztetett.

Hangsúlyozta, Magyarország egészséges gazdasággal és államháztartással rendelkezett a járvány kirobbanásakor, így a makrogazdasági környezet ismét kedvezőbbé válhat, ugyanakkor maradnak olyan területek, amelyeken a járvány kezelése érdekében a korlátozó intézkedéseket tartósan fenn kell tartani. Számolni kell azzal, hogy a koronavírus-járvány további hullámai hatással lesznek a költségvetés végrehajthatóságára.

Ennek következtében, a járvány elleni védekezés költségeinek biztosítása mellett a gazdaság élénkítését, újraindítását biztosító intézkedésekre is szükség van, amelyek hatást gyakorolnak a költségvetési egyensúly fenntarthatóságára is.

Szólt a már elindult pozitív folyamatokról is, például arról, hogy tavaly és idén a háztartások összességében jelentős mértékben növelték a megtakarításaikat, vagyis kellő nagyságú vásárlóerővel rendelkeznek ahhoz, hogy az elhalasztott fogyasztásukat pótolják. A folytatódó reálbér-növekedés és egyes állami jóléti intézkedések is nagyobb fogyasztásra ösztönözhetik a lakosságot.

Kiemelte azt a trendet is, hogy a munkaerő az alacsonyabb jövedelmű ágazatok felől a magasabb jövedelmet biztosítók felé áramlik, valamint az állami szférából is az üzleti szférába vándorol, és külföldről is többen térnek haza, mint ahányan elhagyják az országot.

A munkakultúra is számos változáson megy keresztül - jelezte, kiemelve az otthoni munkavégzés terjedését, amit a járványhelyzethez való alkalmazkodás indított el. Szólt a digitalizáció és a fenntarthatóság fontosságáról is.

Megalapozottnak ítélte a 2022-es költségvetést Holman Magdolna, az ÁSZ alelnöke. Elmondta: a tervezett bevételi előirányzatok teljesíthetők, a kiadási előirányzatok pedig elegendőek a közfeladatok ellátására. Kijelentette azt is: a Pénzügyminisztérium és a tervezést végző szervezetek a jogszabályi előírásokat betartották.

A bevételek 98,3 százaléka tekinthető megalapozottnak, a számvevőszék mindössze 0,4 százalék teljesülését értékelte kockázatosnak.

A kiadásokról szólva azt mondta: kockázatot hordoz, hogy a kiadási előirányzatok főösszegének 45,5 százalékát teszik ki azon tételek, amelyek teljesülése eltérő lehet akár a költségvetés módosítása nélkül is.

Kijelentette: a költségvetés hosszú távú fenntarthatóságát támogatja a beruházások magas szintje.  

Az ÁSZ értékelte azt is, hogy átütemezhetőek-e azok az állami beruházások, amelyeket a Gazdaság-újraindítási Alap finanszíroz. Egy részük halasztható, vagyis a kiadások csökkenthetők, így az alap kiadási oldala megalapozott - ismertette.

KT: Indokolt a hiány és az államadósság markánsabb csökkentése

A Költségvetési Tanács (KT) tudomásul veszi, hogy a kormányt a 2022-es költségvetés tervezése során fontos, a jövőt szolgáló társadalompolitikai és gazdaságösztönző szándékok vezérlik, ezzel együtt a testület az egyensúly gyorsabb helyreállása és a gazdaság túlfűtöttségének elkerülése érdekében továbbra is indokoltnak tartja a hiány- és adósságmérték markánsabb csökkentését - mondta a KT elnöke szerdán, a jövő évi büdzsé parlamenti vitájában.

Kovács Árpád kifejtette: a tanács a gazdasági újraindítás eszközeinek méltánylása mellett úgy látja, hogy a háztartások fogyasztásának és a magánszféra beruházási aktivitásának dinamikus növekedése esetén az ösztönző intézkedések a gazdaság túlfűtöttségét okozhatják, növelve az inflációs nyomást és veszélyeztetve a külgazdasági egyensúlyt.

A tanács ezért célszerűnek látná egyes kiadási előirányzatok felhasználását feltételekhez kötni, és a tervezett összegeket csak akkor elkölteni, ha a gazdaság dinamizálásához azokra ténylegesen szükség van. Ily módon kedvező gazdasági feltételek esetén a tervbe vett kiadások egy részét meg lehetne takarítani vagy el lehetne halasztani, nagyobb lépést téve a költségvetési egyensúly helyreállítása irányába, csökkentve az államadósságot, vagy fedezetet teremtve az előre nem látott kiadásokra a hiány növelése nélkül - magyarázta a szakember.

Államtitkár: A kormány gazdaságpolitikájának középpontjában a munka megbecsülése a családok támogatása áll


Banai Péter Benő, a Pénzügyminisztérium államtitkára a vezérszónoki hozzászólásokra reagálva kiemelte, egyetért az ellenzéki politikusok megállapításaival, hogy a mindenkori költségvetés értékrendet is tükröz, valamint hogy annak tételeit kontextusba helyezve érdemes vizsgálni. Mint mondta, a kormány gazdaságpolitikájának középpontjában a munka megbecsülése és a családok támogatása áll.

A bérek fölzárkózásáról, a minimálbér adózásának változtatásáról szóló ellenzéki javaslatokra reagálva azt mondta, 2013 óta folyamatosan növekedtek a reálbérek, és a válság miatt az elmúlt évben ugyan többen elvesztették az állásukat, a foglalkoztatottak száma 800 ezer fővel több, mint 2010-ben volt, és akik meg tudták őrizni az állásukat, azoknak növekedett is a bére.

Kitért arra is, míg 2002 és 2010 között a minimálbéren foglalkoztatott, gyermeket nem nevelők reálbére kicsit több mint öt százalékkal nőtt, addig 2010 és 2021 között több mint 40 százalékkal. A három gyermeket nevelő, minimálbéren foglalkoztatottak jövedelme 2002 és 2010 között csökkent, 2010 és 2021 között az adókat és az inflációt is számító reáljövedelmük több mint kétszeresére nőtt.

Ugyancsak növekedtek a családtámogatások - mondta.

Arra a kritikára, hogy választási költségvetés készült, az államtitkár úgy reagált, 2010 előtt hat egymást követő évben a magyar államháztartás hiánya az Európai Unió tagállamai közül a legnagyobb, vagy a második legnagyobb volt. Ehhez képest a 2022-es költségvetési törvényjavaslat hiányszintje európai összevetésben nem kiugró. Megjegyezte, ez a hiányszint egyszerre biztosítja a költségvetés finanszírozhatóságát és a reálgazdasági növekedést.

Visszautasította Szabó Tímea állítását, mely szerint a kínai finanszírozás hazaárulás, és felhívta a képviselő figyelmét arra, hogy az Egyesült Államok adósságának Japán után a második legnagyobb finanszírozója Kína, továbbá, hogy a francia államadósság-kezelő honlapja kínai nyelven is elérhető. Az államadósság diverzifikálása erősíti a stabilitást, az olcsó finanszírozási lehetőségekkel pedig érdemes élni - tette hozzá az államtitkár.

Az önkormányzatokról szólva azt mondta, a járvány elleni védekezés mindenkitől áldozatokat igényelt. A gépjárműadó összegét, 34,4 milliárd forintot az önkormányzatok helyett a központi költségvetésben a védekezésre fordította kormány, de érdemes ezt abban a kontextusban értékelni, hogy a kormány tavaly több mint ezer milliárd forintot költött a védekezésre.
 

Kapcsolódó írásaink