Gazdaság

A legalacsonyabb keresetek növekedésével jelentősen szűkült a bérolló

Az OECD nyilvántartása alapján 2010 és 2019 között Litvánia után Magyarországon növekedett legjobban a minimálbér reálértéke

Jelentősen nőtt 2010 óta a leg­alacsonyabb keresetek reálértéke, csökkent a legmagasabb és legalacsonyabb keresetek között mért bérolló, a keleti-nyugati régiók közötti különbség helyett pedig inkább már a dél-dunántúli megyékre kell nagyobb figyelmet fordítani.

A legalacsonyabb keresetek növekedésével jelentősen szűkült a bérolló
A legkisebb fizetések júliustól további egy százalékkal emelkedhetnek
Fotó: MH/Purger Tamás

Az évenkénti minimálbér-megállapodások az Orbán-kormányok időszakában mind 1998–2002, mind 2010–2020 között mindannyiszor reálérték-növekedést eredményeztek, míg a baloldali kormányok időszakában 12 alkalomból tízszer reálérték-csökkenést hoztak – mondta el lapunk megkeresésére Szalai Piroska munkaerőpiaci szakértő, a Kopp Mária Intézet a Népesedésért és a Családokért (KINCS) munkatársa. Kifejtette, 2010–2021 között 128 százalékkal nőtt a minimálbér forintértéke, ha ebből kiszűrjük az inflációt, akkor is 76 százalékos növekedést mutat 2010-hez képest.

Ezen belül a nettó minimálbér a gyermekteleneknél 85, a háromgyermekeseknél pedig 170 százalékkal nőtt, a nettó garantált bérminimum pedig ugyanígy 108–190 százalékkal 2010 és 2021 februárja között.

A szakértő szerint fontos megjegyezni még, hogy az OECD nyilvántartása alapján 2010–2019 között Litvánia után Magyarországon növekedett legjobban a minimálbér reálértéke. A V4-ek és a balti országok mindannyian a leggyorsabban növekedő első tízben találhatók, ezzel elmondható, hogy az elmúlt évtizedben csökkent a különbség a közép- és a nyugat-európai minimálbérek vásárlóereje között.

Szalai Piroska: Az elmúlt tíz évben a minimálbért keresők száma és aránya jelentősen csökkent
Szalai Piroska: Az elmúlt tíz évben a minimálbért keresők száma és aránya jelentősen csökkent
Fotó: MH/Hegedüs Róbert

Szalai Piroska kiemelte, az elmúlt tíz évben a minimálbért keresők száma és aránya jelentősen csökkent, már kevesebb mint 250 ezer ember keres minimálbért hazánkban. Sokkal többen vannak, akik a szakképzettek legkisebb keresetétrét, a garantált bérminimumot kapják. A minimálbér szintje számos egyéb juttatást is meghatároz – tette hozzá. Ilyen például a gyed, ami az anya korábbi bérének 70, de maximum a minimálbér 140 százaléka lehet, illetve számos mezőgazdasági juttatás mértéke is a minimálbérhez kötött. Ismert, a legkisebb keresetek júliustól további egy százalékkal emelkedhetnek.

Szalai Piroska aláhúzta, az OECD mérése szerint Kolumbia után Magyarországon csökkent 2010–2018 között a legnagyobb mértékben a legszegényebbek és a leggazdagabbak között a különbség a közölt 24 ország közül. Megfigyelhető, hogy a legnagyobb javulás rendre a minimálbér és a garantált bérminimum jelentős emelésekor történt.

A vizsgálat eredményeiről a szakértő elmondta, az OECD nyilvános adatbázisaiban éves bontásban megtalálhatók a bruttó keresetek eloszlásának legjellemzőbb mutatói. Az egyik azt ábrázolja, hogy az adott országban a legmagasabb keresetűek hányszorosát keresik a legalacsonyabb keresetűeknek. Az OECD-országok átlaga nem mutat nagy eltéréseket, 2018-ban 3,31 értékre csökkent a 2007-es 3,60-ról.

Hazánkban viszont ennél jóval nagyobb különbségek voltak, 2000–2002 között, az első Orbán-kormány idején két év alatt jelentősen csökkent az arány 4,66-ról 4,07-re. Majd a Medgyessy–Gyurcsány–Bajnai-kormányok első két évében visszatért 4,61-re. A 2007–2008-as csökkenés után ismét nyílt a bérolló, 2010-ben a kormányváltáskor 4,25-ön állt. Innen folyamatosan javulva nyolc év alatt elérte a 3,22-es szintet.

Tavalyelőtt és tavaly Szalai Piroska becslése szerint tovább csökkent a különbség, mert egyre kevesebben vannak az alkalmazottak között az alacsony keresetű közfoglalkoztatottak, valamint a minimálbért keresők száma csökkent, a legkisebb keresetek ugyanakkor nőttek az elmúlt két esztendőben.

A szakértő szerint fontos, hogy a bérolló-statisztika a munkavállalói jövedelmeket vizsgálja, azonban készül olyan statisztika is, amely a háztartások minden jövedelmét (például nyugdíjak, családdal és gyermekkel kapcsolatos bevételek) összesíti és osztja szét a háztartásban élők között.

Ebben a jövedelemstatisztikákban már az idősek és az akár néhány hetes újszülöttek is szerepelnek. Ezek kapcsán is elmondható, hogy 2010 óta folyamatosan javul a jövedelemszerkezet, nő a munkavégzésből származó jövedelem aránya. Ez a KSH adatai szerint 2010-ben az összjövedelem 65,3, 2019-ben pedig már 74,3 százalékát tette ki. A legalsó és a legfelső jövedelmi tized közti különbség az utóbbi években folyamatosan csökkent, legjelentősebben az alkalmazottak munkaviszonyból származó jövedelme esetében.

Míg 2010-ben az olyan háztartásokban élőknek, akik a legfelső tizedbe tartoznak, az átlagos munkaviszonyból származó jövedelme 17-szerese volt a legalsó tizedbelieknek, addig 2019-ben már csak 13,1-szerese. Az olló eszerint a mérés szerint is zárul.

Szalai Piroska szerint nem szabad elfeledkeznünk a már csökkenő régiós különbségekről sem. Amíg 2010-ben a legkisebb egy főre jutó munkaviszonyból származó jövedelem az észak-alföldi régióban volt, és ennek az 1,9-szerese a legmagasabb Budapesten, addig 2018-ra a legkisebb már a dél-dunántúli régió lett, és ennek másfélszerese Budapest. A számok azt mutatják, hogy zárul az olló kelet és nyugat között, és most már a déli megyékre kell nagyobb figyelmet fordítani.

Jövedelemkülönbségek számítása

A teljes munkaidős alkalmazottak legmagasabb bruttó keresetű tíz százalékába tartozók legalacsonyabb értékét (a kilencedik decilis felső értékét) elosztják a legalacsonyabb keresetű tíz százalékba tartozók legmagasabb értékével (az első decilis felső értékével), az így kapott arány megmutatja, mekkora az eltérés a legkisebb és a legnagyobb keresetek között, azaz a bérollót. Minél kisebb ez az arány, annál kevésbé szakadnak le a kiskeresetűek, és annál kevésbé tudnak „elhúzni” a magas keresetűek. Ha csökken az arány, akkor zárul a bérolló.
(MOA)

Kapcsolódó írásaink

A magyarhirlap.hu weboldal sütiket (cookie) és különböző kódokat használ a megfelelő működés, elemzések készítése, a felhasználói élmény fokozása valamint az Ön számára releváns, személyre szabott ajánlatok összeállítása érdekében. Ezek használatát az Elfogadom gomb megnyomásával jóváhagyja. Bővebb információt az Adatkezelési Tájékoztatónkban talál.

Elfogadom