Gazdaság
Az adóügyi könnyítés a jó válasz a koronavírus-válságra
Nem vész el a novemberi adómentesség akkor sem, ha az érintett cég nem nyújtotta be időben a bevallását, emellett lehetőség van önellenőrzésre is – mondta Izer Norbert

A koronavírus-járvány első és második hullámában is jelentős adókönnyítést kaptak a különböző cégek és ágazatok, ami az anyagi terhek mérséklése mellett több százezer munkahely megőrzését tette lehetővé – nyilatkozta lapunknak Izer Norbert.
Kifejtette, az első intézkedések között több mint 151 ezer kisadózó vállalkozások tételes adója alá tartozó (katás) cég adószámlájáról törölt négyhavi közterhet az adóhivatal. A mentesség automatikusan járt, a NAV ezekre a hónapokra nem írta elő a kisadózó vállalkozás adószámláján a bejelentett kisadózó(k) után a havi tételes adót. Az intézkedés huszonhat szakmát érintett, a mentességre mindenkire vonatkozott, aki fő vagy mellékállásban a felsorolt foglalkozások (például fodrász, villanyszerelő, kozmetikus) valamelyikét űzte. Izer Norbert aláhúzta, az érintettek ugyanúgy részesültek az ellátásokból, és ez az időszak a nyugdíjba is beleszámított.
A gazdasági kilábalásban jelentős szerepet játszottak a kormány rendkívüli gyorsasággal meghozott gazdaságvédelmi intézkedései. Izer Norbert emlékeztetett, a globális koronavírus-járvány miatt kialakult krízishelyzetnek leginkább kitett ágazatok is (például a turizmus, vendéglátás, mezőgazdaság) azonnali segítséget kaptak a kormánytól, amely szerint a munkavállaló bére után csak személyi jövedelemadót, és maximum 7710 forint egészségbiztosítási járulékot kellett meg-
fizetnie a vállalkozásnak. Ez a gyakorlatban azt jelentette, hogy egy szakmunkás minimálbért kereső munkavállaló esetében mintegy 71 ezer forintról mondott le havonta az államkassza azért, hogy a járványnak leginkább kitett ágazatokban dolgozók megőrizhessék munkahelyüket – ismertette az államtitkár. Ezzel a vállalkozásoknak jelentősen olcsóbb lett a foglalkoztatás költsége. A benyújtott bevallások adatai alapján több mint 21 milliárd forinttal maradt több a koronavírus-járványnak kitett ágazatok dolgozóinál – jegyezte meg. Összevetésképpen: a kata-kedvezménnyel huszonhatmilliárd forint maradhatott a kisvállalkozásoknál.
A kisvállalati adó (kiva) hatálya alá tartozó cégeknek is járt a kedvezmény – húzta alá Izer Norbert. Ezeknél a cégeknél összességében több mint 1,1 milliárd forintot hagyott a négy hónapra szóló adókedvezmény. Összesen 3143 kivás cég vette igénybe ezt a fajta – a járvány által leginkább sújtott ágazatoknak járó – adóügyi könnyítést.
Az államtitkár emlékeztetett, a járvány első hullámában hozott könnyítések összességében több mint 360 ezer ember munkájának, vállalkozásának megtartását segítették. Felidézte még, hogy a koronavírus-járványnak leginkább kitett turisztikai ágazatot is számos adóintézkedés segítette. A Széchenyi Pihenő Kártya (Szép-kártya) közterhe kevesebb, mint a felére (tizenöt százalékra) csökkent, miközben a kártyára utalható összeg megduplázódott. Az Országgyűlés még ősszel döntött róla, hogy jövő június 30-ig továbbél az adócsökkentés a Szép-kártyánál. Ez jövőre ez összességében 40 milliárd forintot hagy az érintetteknél.
A koronavírus-járványra tekintette már július elsejével 15,5 százalékra csökkent a szociális hozzájárulási adó mértéke, a mérséklés idén év végéig 160 milliárd forintot hagy a munkáltatóknál.
A vendéglátás és a szabadidős ágazatban működő vállalkozások novembertől 2021. januárig kapnak mentességet a munkáltatói közterhek megfizetése alól, rajtuk kívül a szálláshely-szolgáltatók az utazásszervezők és a magántulajdonú buszos vállalkozások is mentesülnek január végéig a munkáltatói adóterhek megfizetése alól. A munkáltatói adóterhek három havi elengedése csaknem 140 ezer dolgozó munkáját mentheti meg és a vállalkozásoknál összességében több mint 16 milliárd forintot hagy – hangsúlyozta Izer Norbert. Az érintett vállalkozásoknak tehát nem kell megfizetniük a novemberre, a decemberre és a 2021. januárra vonatkozó, munkavállalók utáni szociális hozzájárulási adót, szakképzési hozzájárulást, a rehabilitációs hozzájárulás arányos összegét, valamint a személyi jellegű kifizetések után a kivát. A veszélyhelyzetre specializált adómentesség igénybevételének három feltételéből kettő ehhez igazodva az, hogy a cég a kedvezménnyel érintett három hónapban nem szünteti meg felmondással dolgozója munkajogviszonyát és a vele novemberben már munkaviszonyban álló munkavállalója bérét is kifizeti. Minden egyes megvédett álláshely számít – szögezte le az államtitkár, hozzátéve, hogy éppen ezért az adómentesség feltételeit nem vállalkozásonként, hanem munkavállalónként kell vizsgálni.
A harmadik feltétel a vállalkozás úgynevezett tényleges főtevékenységéhez kötődik – részletezte Izer Norbert. Mint mondta: a veszélyhelyzetre specializált adómentességet azok a vállalkozások vehetik igénybe, amelyeknek 2020. május 10. és november 10. közötti bevételének legalább a harminc százaléka vendéglátás, sport, szabadidő, művészeti, szálláshely-szolgáltatás, utazásszervezés tevékenységből származott. Izer Norbert végül hozzátette, a novemberi járulékmentesség akkor is érvényes, ha valamely érintett nem nyújtotta be időben a bevallását vagy nem jelölte be az erre vonatkozó részt, illetve lehetőség nyílik önellenőrzésre is.
A kormány legutóbbi intézkedése révén a felére csökken jövőre a helyi iparűzési adó maximális mértéke a kedvezményezett körbe tartozó vállalkozások esetében. A gyakorlatban mindez azt jelenti, hogy 2021-ben az egy százalékos adómértéknél magasabb adókulcsot egyetlen önkormányzat sem alkalmazhat az egyéni vállalkozókra illetve a kisebb cégekre vonatkozóan. A könnyítés mintegy 800 ezer vállalkozást érint, és 150 milliárd forintot hagy az egyéni vállalkozók, más vállalkozó magánszemélyek, például őstermelők mellett, azon a kkv-k zsebében, amelyeknek az árbevétele vagy a mérlegfőösszege legfeljebb négymilliárd forint.

Könnyebbségek 2021-ben is
Az adócsökkentések jövőre is folytatódnak – mondta Izer Norbert. Még az idén megszűnik a vállalkozások legbonyolultabb – és az év végén jelentős anyagi megterhelést is jelentő – adminisztrációs kötelezettsége, a feltöltési kötelezettség. Tavaly már nem kellett feltölteni a társasági adót, idén pedig a helyi iparűzési adóban is megszűnt a feltöltés. Így a cégek öt hónappal tovább gazdálkodhatnak 80–85 milliárd forinttal. Ezen felül kisebb adóterheket és kevesebb adminisztrációt hoz 2021 az adózásban – jelentette ki Izer Norbert. A legfontosabb változásokat kiemelve az államtitkár elmondta, hogy a vállalkozások 2021 júliusától számíthatnak a kormány egyik legjelentősebb adóügyi segítségére. Az adóhivatal ugyanis félmillió vállalkozásnak készítheti el az áfa-bevallási tervezetét. A kisvállalati adó mértéke 12 százalékról 11 százalékra csökken, és a bevételi értékhatár a jelenlegi egyről hárommilliárd forintra, a kilépési pedig háromról hatmilliárd forintra nő. Az újlakás-értékesítések áfa mértéke 22 százalékponttal, öt százalékra csökken. Egyes okmányok kiállítása kivételével 2021-től az elsőfokú közigazgatási eljárások illetékmentesek lesznek, amelynek köszönhetően évente másfél millió államigazgatási ügy intézése válik ingyenessé.
Három cégből kettő élt a halasztással
Június 3-án éjfélig kellett volna a beszámolót benyújtani, a társasági adót bevallani és megfizetni. A kormány azonban a koronavírus-járvány miatt felülírta a határidőre vonatkozó szabályokat, és négy hónapos halasztást adott a cégeknek, szervezeteknek – idézte fel Izer Norbert. Az adatok egyértelműen rávilágítottak, hogy az adóügyi intézkedésre nemcsak egészségvédelmi okokból volt szükség. A halasztással ugyanis három cégből kettő élt, elsősorban a kis- és középvállalkozások, amelyeknek az új szabály az adminisztrációs könnyebbség mellett anyagi segítséget is jelentett.
A Pénzügyminisztérium számítása szerint összességében kétszázmilliárd forint maradhatott így hónapokkal tovább az érintetteknél.