A hatékony adópolitika segíti a járvány utáni kilábalást

A kormányzati stratégiák már 2010-től célul tűzték ki a bonyolult és túlszabályozott adózási és adóbeszedési rendszer megújítását, az adórendszer egyszerűsítését, az adózók adminisztratív terheinek csökkentését, az adóterhek mérséklését, illetve a feketegazdaság visszaszorítását – ismertette az előzményeket honlapján az Állami Számvevőszék. Elemzésükben rámutattak, a magyar gazdaság kiemelkedő mértékű fehéredése a korrupció elleni rendszerszintű fellépés eredményességét támasztja alá.

Az ÁSZ honlapján arra is felhívják a figyelmet, Magyarország versenyképességének erősítése szempontjából fontos, hogy a Covid–19-világjárvány okozta válságból történő kilábalást követően az adópolitika folytassa a hatékonyság növelésére irányuló törekvéseit, amelyek a jövőben lehetőséget teremthetnek további adócsökkentésekre, illetve adókedvezmények igénybevételére.

Az állam a kormányzati kiadásokat – az újraelosztást – alapvetően a kormányzati bevételekből finanszírozza. Ezen bevételek jelentős részét – az elemzett időszakban évente eltérően, de minimum nyolcvan és maximum 86,8 százalékát – az adóbevételek jelentették, így a mutató alakításában a 2019-ig folyamatos gazdasági növekedés mellett az időszakban végrehajtott adópolitikai intézkedések – elsősorban a munkát terhelő adók csökkentése és az adóbeszedés hatékonyságának erősítése is – rendkívül fontos szerepet töltöttek be. Az uniós támogatásokkal megvalósuló programok teljesített kiadásai 2010 és 2018 között évente eltérően (3,0–8,1 százalékpont között ingadozva) emelték az időszakban az újraelosztási hányad mértékét.

Az elemzés kitér arra, hogy a gazdaság fenntartható kifehérítése céljából a kormány számos modern, digitális eszköz alkalmazását vezette be, amelynek leglátványosabb eredményeként Magyarországon az áfarés (a kivetett és a beszedett áfa különbsége) a 2010-es 21,9 százalékról 2018-ra 8,4 százalékra csökkent, míg 2019-re – az Európai Bizottság becslése szerint – 6,6 százalékra mérséklődött. Az adópolitikai célok másik fontos területe a munkát terhelő adók csökkentése volt, emelte ki az ÁSZ elemzése. Az adócsökkentő intézkedések leginkább a szociális hozzájárulási adó mértékének változtatásán keresztül valósultak meg. Az intézkedések hatására a teljes munkaerőköltségre vetített adóék a legmagasabb, a 2013-as 49 százalékos mértékről 2019-re 44,6 százalékosra mérséklődött. Ezzel Magyarország megközelítette ugyan a régiós országok szintjét, de még mindig mintegy 4,5 százalékponttal a V4-ek átlaga felett áll, ami a személyi jövedelemadó (szja), illetve az egyéb munkát terhelő adók további csökkentésének lehetőségét veti fel – állapították meg az ÁSZ elemzői.