Gazdaság

Az iskolákat és a tanárokat is ösztönzi az Ifjúsági Tudományos és Innovációs Tehetségkutató Verseny

Sok múlik azokon az intézményeken, ahol kutatószakkörökben foglalkoztatják a fiatalokat, ezért az ilyen műhelyeket működtetőket egymillió forinttal támogatják

A Magyar Innovációs Szövetség idén harmincadik alkalommal hirdette meg az Ifjúsági Tudományos és Innovációs Tehetségkutató Versenyt az Innovációs és Technológiai Minisztériummal és az Emberi Erőforrások Minisztériumával közösen, a Nemzeti Kutatási, Fejlesztési és Innovációs Hivatal főtámogatásával.

Az iskolákat és a tanárokat is ösztönzi az Ifjúsági Tudományos és Innovációs Tehetségkutató Verseny
A hazai tehetségkutató verseny három kiválósága az elmúlt évekből: Novák Blanka, Ecsedi Boglárka és Zsigó Miklós
Fotó: MH/Bodnár Patrícia

Nagyon fontos küldetésnek tartom a versenyt, de a kulcsmomentum valójában az, van-e elegendő utánpótlás. Előrelátó kezdeményezés volt harminc évvel ezelőtt versenyt hirdetni, a jövő azon múlik, lesz-e elegendő tehetség – mondta Birkner Zoltán, a Nemzeti Kutatási, Fejlesztési és Innovációs Hivatal (NKFIH) elnöke. A mostani megméretés akkor lesz sikeresebb, ha tudják növelni a fiatalok létszámát. Ha húszéves korig megszólítjuk a diákokat, hogy legyenek nyitottak, később pedig sikerül a doktori képzésbe is bevonni őket, 15-16 éves kortól a doktori fokozat megszerzéséig támogatásban részesülhetnek.

Birkner Zoltán: A megmérettetés egyszerre kutató- és innovációs verseny
Birkner Zoltán: A megmérettetés egyszerre kutató- és innovációs verseny
Fotó: MH/Bodnár Patrícia

Pakucs János, a szervezőbizottság elnöke, a Magyar Innovációs Szövetség tiszteletbeli elnöke azt mondta, a korábbi versenyeken részt vevők a negyedik-ötödik helyen végeztek Európa 38 országából érkezett fiatalok közül. Figyelemre méltó az is, hogy az ország középiskoláinak csupán feléből jelentkeztek idáig, a fennmaradó 500-600 iskolából nem, holott azokban az intézményekben is bizonyosan találni fiatal tehetségeket. Ezért jelentős újítás idén, hogy a legjobbakat elindító tanárokat is díjazzák, minimum hatszáz-, legfeljebb nyolcszázezer forinttal – mondta Pakucs János. Hozzátette, sok múlik azokon az iskolákon, ahol innovációs szakkörökben foglalkoztatják a gyerekeket, ezért az ilyen műhelyeket működtetőket egymillió forinttal támogatják. A korábban felfedezett tehetségekről elmondta, egytől egyig egyetemen tanultak, tanulnak tovább. Az a három fiatal, akinek a munkája kiemelkedő volt az elmúlt években, a megnyitón röviden ismertette is munkásságát.

Pakucs János: Kreativitás, hasznosság, önállóság, megvalósíthatóság is számít
Pakucs János: Kreativitás, hasznosság, önállóság, megvalósíthatóság is számít
Fotó: MH/Bodnár Patrícia

Ecsedi Boglárka 2020-ban lett első helyezett, tizenegyedikes tanulóként. Különleges tanuló algoritmussal derítette fel a tengerek és óceánok visszaáramlását, amelynek kiszámíthatatlansága világszerte rengeteg halálesetet okoz. Szerinte mindez azért érdekes, mert idehaza keveset hallunk az ilyen típusú természeti katasztrófákról, viszont a turizmus növekvő tendenciája miatt fontos, hiszen egyre többen jutnak el tengerpartokra. Boglárka tanuló algoritmusa a visszaáramlások valós idejű detektálásával és lokalizálásával foglalkozik, videófelvételen történő mély neurális hálók és számítástechnikai képelemzés segítségével, több mint ezerkétszáz képből álló adatbázissal. Munkája végeredménye egy olyan működő algoritmus, ami 11 százalékkal pontosabb detektálást tesz lehetővé az eddi­giek­hez képest. Ezen felül tervben van egy mobilalkalmazás kifejlesztése is. Az innovációs versenynek köszönhetően ismerte meg későbbi mentorát, ő hívta a Bécsi Orvostudományi Egyetemre, ahol egy kutatócsoport munkájában vehetett részt.

Zsigó Miklós tavaly különdíjat kapott az európai uniós Fiatal Tudósok Versenyén. Édesapja volt a mentora, adott volt, hogy tudománnyal foglalkozik majd ő is – mondta a megnyitón, kiemelve, hogy az almamolycsapda hozta meg számára az áttörést. Ez a kutatása, találmánya nyújtotta a legtöbbet kapcsolati és szakmai téren, új szemszögű megközelítésekkel találkozott, a termékre most startupcéget alapítottak. Kiemelte, a találmány azért fontos, mert ha a moly megtámadja az almafát, a teljes termés lerohadhat, ez pedig a nagyüzemekben és a magánkertekben egyaránt károkat okoz. A startup olyan csapdacsaládot fejleszt, amely az alkalmazandó permetezőszert és a védekezés időpontját is képes meghatározni. Eddig tesztelés céljából huszonhat csapdát helyeztek ki tíz helyre, a partnerek visszajelzései alapján fejlesztik tovább a terméket. Cél, hogy európai piacra léphessenek vele.

Novák Blanka azzal kezdte, a kutatókra jellemző, hogy stratégiai szemléletük tudatos lépésekkel párosul. 2018-ban az európai Fiatal Tudósok Versenyén szerzett különdíjat. Lapunk kérdésére elmondta, ázsiai gyógynövényekből egy, a bélflórát támogató antibakteriális oldatot készített, amely egy rezisztens baktériumtípus ellen hatásosnak bizonyult, ezzel nyerte el a Magyar Innovációs Szövetség Ifjúsági Tudományos és Innovációs Tehetségkutató Versenyének első díját. Két évvel ezelőtt a Nobel-díj-átadón hazánkat képviselte, majd a Nemzetközi Tudományos és Innovációs Versenyen (Intel ISEF) is részt vett, ahol díjat kapott projektjéért. A különböző amerikai és európai világversenyeken való szereplését követően fordult a tudományos kommunikáció felé azzal a célzattal, hogy a fiatal kutatókat övező sztereotípiákat lebontsa, a generációkat közelebb hozza egymáshoz. Podcastjein keresztül megismerhetjük a kutatók komplex ujjlenyomatát, az interjúalanyok a különböző rangos versenyekről kerültek ki, jelentős részük díjat nyert. Negyven podcastje érhető el. Jelenleg egy természetes összetevőkből álló ránctalanító krémen dolgozik, az Eszterházy Károly Egyetem biológia szakos hallgatója. A Cápák között című tévéshow-ban különdíjat kapott.

Értékelés közös nevező mentén


Olyan kreatív középiskolások jelentkezését várjuk, akik műszaki, természettudományi, környezetvédelmi, informatikai vagy matematikai területen ajánlanak innovatív megoldást valamilyen problémára – mondta lapunknak Pakucs János, a szervezőbizottság elnöke, a Magyar Innovációs Szövetség tiszteletbeli elnöke. Kifejtette, a zsűrinek nehéz dolga van, mivel ezekről a különböző területekről érkező munkákat kell értékelniük többek között a kreativitás, hasznosság, önállóság, megvalósíthatóság szempontjából. E feltételek jelentik a közös nevezőt, amely alapján a huszonnégy tagú zsűri a pályamunkákat összeveti. Fontos, hogy húsz év alattiak jelentkezését várják, az alsó korhatár tizennégy év – tette hozzá Pakucs János. Egyúttal feladatnak nevezte megtalálni azokat a középiskolákat, ahonnan még nem jelentkeztek diákok. Közvetlenül is keresték ezeket az intézményeket, emellett bízik abban, hogy az anyagi ösztönző is motiváció lehet az eddig passzív intézmények számára.

Lehetőségek minden tanulótípusnak

Mindig az egyéni beállítottság a fontos, illetve az a tanár, aki mentorál, felfedezi a tanulót – mondta lapunknak Birkner Zoltán, a Nemzeti Kutatási, Fejlesztési és Innovációs Hivatal (NKFIH) elnöke. Fontos üzenet: ez egyszerre kutató- és innovációs verseny. Szól egyfelől az introvertált beállítottságú személyiségeknek, ugyanakkor az innováció bátorságra sarkall. A felhívás ugyanúgy megszólítja a kreatív, bátor tanulókat, akiknek van egy ötletük, és ezzel piaci rést találhatnak, nincs tehát korlátozva a jelentkezők köre – emelte ki az elnök. Az a feladat, hogy kedvet csináljunk, a diákok merjenek ötleteikkel a tanáraikhoz fordulni. Ha pedig a projektjük támogatást nyer, a fiatalok előtt igényük, szükségük szerint megnyílhatnak a kapcsolatok, maga a tudományos élet vagy az innovációtól függően akár a piac. Határozottabbá, bátrabbá válhatnak ezáltal a fiatalok – tette hozzá. 

Plusz száz pont a felvételin


Pályázni november 25-ig lehet a kidolgozandó vagy megoldandó természettudományi ötlet, feladat legfeljebb kétoldalas vázlatának feltöltésével az Innovacio.hu/nevezes oldalra. Az első fordulóból továbbjutó versenyzőknek 2021. április 1-jéig lesz lehetőségük a projekt részletes kidolgozására, a sikeres szereplés pedig a korábbi harminc helyett száz pontot ér az egyetemi felvételin. A verseny hagyományai szerint a zsűri három első, három második és négy harmadik helyezettet jutalmaz egyéves ösztöndíjakkal, mellettük különdíjat kap majd a legfiatalabb díjazott és a legsikeresebb határon túli fiatal. A legjobbak rangos nemzetközi versenyekre – az EU Fiatal Tudósok Versenyére vagy az Egyesült Államokban megrendezendő tudományos versenyek olimpiájára – is eljuthatnak, valamint szakmai utakon akár a Nobel-díj átadási ünnepségén is részt vehetnek.

NKFIH

Kapcsolódó írásaink