Gazdaság

Rövid idő alatt változik hatalmasat a munkaerőpiac

Az úgynevezett Kurzarbeit-programhoz hasonló már a 2008-as válság idején is létezett, egy évvel később vezették be, és mindössze 5,7 milliárd forintot fordítottak rá

A járvány első hulláma idején összes foglalkoztatási mutatónk az előzetes várakozásoknál jobb maradt, amely a kormány nagyon gyors, közvetlenül a veszélyhelyzet kihirdetése után meghozott munkaerőpiaci intézkedéseinek is köszönhető. Jelentős pozitív hatásúak a bértámogatások mellett az adó- és járulékkedvezmények – mondta lapunknak Szalai Piroska munkaerőpiaci szakértő.

Rövid idő alatt változik hatalmasat a munkaerőpiac
A kutatás-fejlesztési bértámogatás kutatócsoportok megtartását tette lehetővé
Fotó: MH/Papajcsik Péter

A kormány segítségének köszönhetően 270 ezer munkavállaló közül 205 ezren munkahelyvédelmi támogatásban részesültek, azaz ők a támogatás hatására meg tudták tartani a munkahelyüket, azonban átmenetileg csökkent a munkaidejük – fejtette ki lapunknak Szalai Piroska munkaerőpiaci szakértő a bértámogatási konstrukciók mibenlétét, eloszlását. További 48 ezer fő munkáltatója munkahelyteremtő támogatásban részesül hat hónapon át. Ők korábban tartósan munkanélküliek vagy pályakezdők voltak, és újra munkába tudtak állni teljes munkaidőben a támogatás segítségével – emelte ki a szakértő. Rajtuk kívül további 22 ezer kutatás-fejlesztési területen dolgozó munkavállaló után is részesülnek a munkaadók bértámogatásban.

Szalai Piroska felhívta a figyelmet, hogy a KSH által közölt második negyedéves munkaerőpiaci statisztikákból tudjuk, hogy áprilisban volt a legalacsonyabb a foglalkoztatottak létszáma, akkor 136 ezer fővel dolgoztak kevesebben, mint 2019 áprilisában. A kiesők nagy része előbb inaktívvá vált, csak a kijárási korlátozások megszűnte után jelentkezett be munkanélküli ellátásra. A munkanélküliek száma ezért júniusban volt a legmagasabb – 240 ezer fő –, ami 92 ezer fővel több, mint előző év júniusában. Rámutatott, májusban indultak a bértámogatási programok, és ekkor kezdett növekedni a foglalkoztatottak létszáma is. Összességében kijelenthető, hogy a járvány első hulláma idején az összes foglalkoztatási mutatónk az előzetes várakozásoknál jobb maradt. Ez a kormány nagyon gyors, közvetlenül a veszélyhelyzet kihirdetése után meghozott munkaerőpiaci intézkedéseinek is köszönhető.

A legelső munkahelyvédelmi bértámogatást igénybe vevők már a május–júliusi fizetésükkel együtt megkaphatták a bérkiegészítést. Ők május–augusztus hónapban biztosan részmunkaidőben dolgoztak. Erre a periódusra még nem ismerjük a statisztikákat, de a második negyedéves ismert adatok húszszázalékos részmunkaidős létszámnövekedést mutatnak a 2019-es azonos időszaki értékekhez képest. Ezen intervallumban a számuk elérte a 284 ezer főt, míg a múlt évben 236 ezren dolgoztak csak heti 36 órát nem meghaladó leterheltségben. Valószínű, hogy a program hatására a harmadik negyedévben tovább nő a számuk – fejtette ki a szakértő.

A növekedés szerinte ugyanakkor nem ad okot aggodalomra, hisz az uniós tagállamok közül Bulgária után hosszú éveken át nálunk volt a második legalacsonyabb a részmunkaidős arány. Ha valaki átmenetileg – akár a családi elfoglaltsága miatt – nem tudott legalább heti 36 órát dolgozni, akkor kikerült a munkaerőpiacról, és nem is munkanélküli, hanem inaktív lett, azaz semmilyen juttatásból nem részesülhetett. Az idei második negyedévre a részmunkaidős arányunk elérte Csehország járvány előtti szintjét, amellyel még mindig az uniós átlag alatt vagyunk.

Összevetésképpen a szakértő elmondta, az úgynevezett Kurzarbeit-programhoz hasonló már a 2008-as válság idején is létezett, amely a válság kitörése után majdnem egy évvel indult, és mindössze 5,7 milliárd forintot fizettek ki támogatásképpen, harmincezer fő részére. Az arányokat érzékeltetve ez akkor a foglalkoztatottak alig egy százalékát érintette, míg most a 270 ezer fő több mint hat százalékot, és a keret is több mint 100 milliárd forint. Az időzítés sem hasonlítható, szinte a veszélyhelyzet kihirdetésével egy időben már ismertté vált a munkáltatók számára.

Szalai Piroska szerint bátran kijelenthető, hogy a járvány első hulláma alatt megőriztük ezeket a munkahelyeket, júliusban 38 ezerrel dolgoztak kevesebben, mint a járvány indulásakor. A már itt levő második hullámot pedig sokkal tapasztaltabban tudják megélni mind a munkáltatók, mind a munkavállalók, mind a kormány.

Ami a piac szerkezetét illeti, nagyon rövid idő alatt hatalmasat változik. Egyfelől rugalmasabbá válik, hisz a veszélyhelyzet alatt mind a kombinált otthoni munkavégzés, mind a részmunkaidő sokak számára vált elérhetővé, egyszerűsödött számos helyen a törvényi szabályozás, illetve kialakultak a munkahelyi szabályozási keretek is, amelyek a járvány utáni időkben is használhatók maradnak. Másrészt a digitalizáció által rendelkezésünkre álló eszközöket sokkal többen kezdték el használni a munkában is, mint korábban. Rengeteg új mobilalkalmazás született, illetve további fejlesztések is folyamatban vannak, amelyek lehetővé teszik a még hatékonyabb munkavégzést. Ilyen gyors változást korábban el sem tudtunk volna képzelni. Bizonyos területek nagyon visszaestek, ilyen például a külföldi turizmus, de több olyan terület is van, ahol továbbra is jelentős a munkaerőhiány. Ilyen az egészségügy, a szociális terület, az infokommunikáció és bizonyos kereskedelmi területek.

Változatos karanténszabályok


A munka típusától, otthon végezhetőségétől is függ, hogyan láthatja el feladatát, és jár-e ellátás annak, aki karanténba kerül – derül ki a PwC Magyarország közleményéből. Ha a munkavállaló a karantén alatt nem tud otthoni munkavégzés keretében feladatokat ellátni, elsődlegesen a szabadság kiadása jön szóba. Ha ez nem megvalósítható, akkor a munkavállaló a munkáltatóval történő megállapodás alapján vagy hatósági karantén esetén személyi körülményeire tekintettel mentesül a munkavégzési kötelezettség alól, de erre az időszakra nem jár munkabér. Megvizsgálandó, hogy akkor jár-e egyéb ellátás, például táppénz – mondta Szűcs László, a Réti, Várszegi és Társai Ügyvédi Iroda PwC Legal szakértő ügyvédje. A jelenlegi járványhelyzetben külföldről történő hazautazás után előírt karantén időszaka társadalombiztosítási szempontból nem minősül keresőképtelenségnek. Lehetőség, hogy a munkáltató a munkavállalónak teljes vagy csökkentett összegű díjazást fizet a karantén idejére. Ebben az esetben a munkavállaló biztosítása folyamatosan fennáll, egészségügyi szolgáltatási járadékot nem kell fizetni. Ha gyermek betegszik meg, és felügyeletéről a munkavállalónak kell gondoskodnia, a munkavállaló ebben az esetben különös méltánylást érdemlő személy, családi okokból mentesül a munkavégzési kötelezettség alól.
(MOA)

Rugalmasságot várnak a fiatalok


A millenniumi és a z generáció reakciója a koronavírus járvánnyal kapcsolatos változásokra átalakíthatja a munkahelyekkel kapcsolatos elvárásokat – állapította meg főként nagyvárosi, zömében alkalmazottak között végzett tanulmányában Szirtes Hajnalka szervezetpszichológus, a magyarországi Covid–19 munkaerőpiaci tanulmány szerzője. Lapunkhoz tegnap eljuttatott közleményében úgy fogalmaz, a munkaadók számára is bebizonyosodott,  az otthonról történő munkavégzés nem egyenlő a lazsálással, sőt, a kutatás adatai alapján hajlamosak vagyunk többet dolgozni távolról, emellett már biztosra vehető, hogy szinte lehetetlen lesz a z és a millenniumi generációt (e kettő a tizennyolc és harminc év közöttieket fedi le) napi nyolc-tíz órára bekényszeríteni az irodába. Szerinte azok a munkaadók járnak jobban, akik elfogadják ezt, és megpróbálják a cég munkakultúrájának részévé tenni a home office-t és a bizalmat, nem csupán a második hullámra készülve, hanem alapjaiban átalakítva a működésüket” – tette hozzá a kutatás eredményeihez. Ehhez hozzájön az a megállapítása, miszerint a 18–30 éves korosztály az információkat már 0–24-ben igényli, az e-mailjeiket legalább három-négy eszközön tudják egyszerre megnézni, ennek megfelelően gyorsabban reagálnak, akár munkaidőn kívül, éjfélkor is válaszolnak.
(MOA) 

Kapcsolódó írásaink

Óvatos újraindulás

ĀHétindító. A járvány miatti korlátozások május végi feloldásának köszönhetően június–július folyamán több mint négyszeresére nőtt a belföldi turizmus az ötödik hónaphoz képest