Gazdaság

Hungarikum lehet a sáfrány

A luxusfűszernek komoly történelmi hagyománya van, a kutatások alapján Hunyadi Mátyás idejében az egyik legjelentősebb termőterülete volt a Kárpát-medence

A sáfránynak nemcsak gasztronómiai, hanem gyógyászati haszna is van. Luxusfűszernek számít, drágasága miatt termesztői nagy bevétellel számolhatnak, ugyanakkor ültetése, előállítása a leszüretelés módja és ideje miatt rendkívül költséges és bonyolult.

Hungarikum lehet a sáfrány
Óriási gondoskodást igényel a növény, az sem mindegy, hogy kik szüretelik
Fotó: AFP/Hemis.fr/Jean-Pierre Degas

A Magyar Sáfrányszövetség célja, hogy a hazai sáfrányt hungarikummá emeltesse, hiszen komoly történelmi múltja van Magyarországon. A kutatások alapján Hunyadi Mátyás idejében az egyik legjelentősebb termőterülete volt a Kárpát-medence, főként a Dunántúl és a déli területek – nyilatkozta a Magyar Hírlapnak Horváth Lénárd, a frissen megalakult egyesület elnöke. Ismertette, ennek ellenére nálunk kevesen ismerik, legfeljebb a húsleves sárgítására használják a növényt, annak is egy kevésbé jó minőségű fajtáját. Éppen ezért újra fel kell építeni a magyar gasztronómiában a jóféle sáfrány helyét, mert számtalan sütemény, tészta, desszert, köret és húsétel fontos, elegáns és egészséget is védő kiegészítője lehet – fogalmazott az elnök. Horváth Lénárd hangsúlyozta, a gyógyászati célra is használt sáfrány luxusfűszernek számít, egygrammnyi ára kétezer forinttól kezdődik, amelynek oka, hogy igen érzékeny a rágcsálók kártételeire és előállítása nem gépesíthető, azaz csupán kézzel szüretelhető le a fűszernövény. Továbbá állapotos nőnek nem szabad sáfrányt szüretelnie, emellett a nőknél a magas hatóanyagdózis szedéskor menstruációs zavarokat okozhat. Éppen ezért vagy idősebb nőkre, vagy pedig férfiakra bízzák a munkát, utóbbiaknál potencianövekedést okoz a tevékenység, amely nem káros az egészségre nézve – figyelmeztetett az elnök.

Horváth Lénárd rámutatott: a növény termesztése az Alföldön nem ajánlott, mert a belvizes területet nem bírja. A sáfrányt jelenleg Fejér, Pest és Zala megyében termesztik Magyarországon. „Ezek közül kiemelt Zalaháshágy, ahol a legnagyobb egybefüggő ültetvény van több százezer tővel, illetve Úrhida, ahol többféle termesztési rendszerrel, több helyről származó klónnal próbáltunk ültetvényrészeket létrehozni, vizsgálva a legmegfelelőbb klónt és termesztési módot” – számolt be a szakértő. Horváth Lénárd továbbá azt is közölte, hogy a sáfrány virágzása októberben és novemberben történik hazánkban, amelyet enyhén befolyásolni tudnak a termesztők, egy-két héttel csúsztatva. A sáfrány leszüretelhető mennyisége körülbelül százhúsz-százhetvenezer virág, azaz mintegy ötven-nyolcvanötezer hagymagumó adhat egy kilogrammnyi kész sáfrányt. Ez a mérték változhat, ugyanis függ a tápanyag-ellátottságtól, a bibemérettől, az ültetvény és a gumó korától, ápoltságától, állapotától, illetve klónjaitól – tette hozzá.

A Nemzeti Agrárgazdasági Kamara (NAK) gyógynövény alosztálya lapunkat arról tájékoztatta, hogy a sáfránytermesztés önfenntartási szempontból egy-egy régió idegenforgalomra épülő helyi kézműves cégeinek jelenthet kitörési pontot, mint ahogyan teszik azt például a spanyolországi Castilla-La Mancha tartományban. Ugyanakkor Magyarországon nem olyan egyszerű felfuttatni egy új terméket és betörni vele a piacra, pedig a virágból készült oldószeres kivonat hatóanyagait vizsgáló klinikai tanulmányok alapján ígéretes lehetőség mutatkozik bizonyos mentális betegségek, stresszoldás kezelésében – tette hozzá a NAK. A kamara azonban ismertette, a sáfrány manuális leszüretelése miatt hazánkban már az ennél kisebb megerőltetést és fizikai igénybevételt jelentő mezőgazdasági és kertészeti munkára sem könnyű elegendő idénymunkást, kézi munkaerőt találni. Költséges a telepítés, bonyolult a szaporítóanyag beszerzése, ráadásul ezeket két-háromévente kell megtenni, mivel az állományok nem tarthatók fenn hosszabb ideig a betegségek miatt. Rendkívül kicsi a hozam, mindössze három és húsz gramm közötti a leszüretelt sáfrány mennyisége hektáronként – foglalta össze a kamara gyógynövény alosztálya.

„A sáfrány termesztését szadai lakosokként kezdtük, kézenfekvő megoldás volt az ültetvényt itt létrehozni” – mondták lapunknak a Pest megyei nagyközségben élő Szathmáryné Szabó Zsuzsa és Szathmáry Sándor kistermelők. Felidézték, azért kezdtek ennek a különleges gyógy- és fűszernövénynek a termesztésébe, mert a belőle előállítható termékek kiemelkedően értékesek, jól lehet forgalmazni, valamint beleilleszkedik az egyre igényesebbé váló, Európára jellemző konyhaművészeti trendekbe. „Fontos volt számunkra, hogy valódi gyógyhatásokkal bíró terméket állítsunk elő, amelynek lenyűgöző, több évezredes hagyományához a régi magyarországi termesztés is hozzájárult. Egyúttal az is jó érzés, hogy úttörő szerepet tölthetünk be a hazai termesztés újjáélesztésében, hiszen jelentős mértékben szaporítóhagymát is értékesítünk” – emelte ki a Szathmáry házaspár. Hangsúlyozták, 2015 óta foglalkoznak nagy mennyiségben a fűszer termesztésével és értékesítésével, egy évvel később pedig a szaporítóhagymákat kezdték eladni. Az utóbbi évek óta nagyjából hatvanan-kilencvenen vásárolnak tőlük évente egészben szárított sáfrányt, és hasonló a vevőkör a szaporítóhagyma eladásánál is. Jól jellemzi a sáfrány kelendőségét, hogy a szüret után pár hónappal általában már elkel az egész évi termés.

Kapcsolódó írásaink

A magyarhirlap.hu weboldal sütiket (cookie) és különböző kódokat használ a megfelelő működés, elemzések készítése, a felhasználói élmény fokozása valamint az Ön számára releváns, személyre szabott ajánlatok összeállítása érdekében. Ezek használatát az Elfogadom gomb megnyomásával jóváhagyja. Bővebb információt az Adatkezelési Tájékoztatónkban talál.

Elfogadom