Külföldről is keresik a magyar almát

Idén várhatóan háromszáz-háromszázötvenezer tonna alma terem hazánkban, negyven-ötven százalékkal kevesebb az átlaghoz képest – közölte lapunk megkeresésére a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara (NAK). Ismertették, a körtét még ennél jobban is megviselte az időjárás: mindössze tizenhárom-tizenhatezer tonna mennyiségre számítanak, azaz egy átlagos évihez képest ötven-hatvan százalékkal szerényebb lehet a termés. Ennek az az oka, hogy tavasszal nagyon sok, térségenként tizenöt-tizennyolc fagyos éjszaka volt, március 22-től május közepéig több hullámban jelentős fagykárok érték a gyümölcsültetvényeket. A károkat a rendkívül aszályos tél végi, kora tavaszi időjárás is növelte. A negatív időjárási hatások drasztikus kiesést okoztak az alma- és körtetermésben. Sok olyan ültetvény is van az országban, ahol abszolút nincs szüretelhető termés – fogalmazott a kamara.

A kamara azt is jelezte a Magyar Hírlapnak, hogy az egyes termőtájak, illetve termesztőkörzetek között nincsenek markáns különbségek, mindenhol az átlagosnál jóval alacsonyabb a termés. Az almánál a fajták vonatkozásában elmondható, a Gala és a Golden fajtakörnél a helyzethez mérten jó a termés, míg kifejezetten gyenge a Jonagold, Jonatán és Idared almák esetében. A Red Delicious, Pinova, Braeburn, Fuji fajták termése erősen heterogén, általában gyenge.

A körte esetében a dunántúli termőtájakon általában nagyon gyenge a termés, míg az ország északi, északkeleti termesztőkörzeteiben valamivel jobb a helyzet, jóllehet, itt is jelentősen alulmúlja még a tavalyi évi, gyenge szintet is. A fajták vonatkozásában megállapítható, hogy a vilmoskörte várható mennyisége a helyzethez képest elfogadható – de nem jó –, míg a többi fajta általában nagyon gyengén teljesít – sorolta a hivatal.

Felhívták lapunk figyelmét, hogy a lakosság almafogyasztása fejenként évente tizenkét és tizenöt kilogramm körül alakul Magyarországon, ami nagyjából megfelel vagy kicsivel alatta van az európai átlagnak. Konkrét ajánlott fogyasztási mennyiség ugyan nincs, de harminc évvel ezelőtt még ennek a mennyiségnek a dupláját fogyasztottuk hazánkban, így lenne tere a fogyasztás bővülésének – tudatták. Kiemelték, az idei almatermésből hozzávetőlegesen száz-százharmincezer tonna lehet étkezési alma, amelynek felvevőpiaca százötven–száznyolcvanezer tonna. Ebből húsz-harmincezer tonna exportra megy, elsősorban a környező országokba, vagyis Ausztriába, Romániába és Szlovákiába – tette hozzá a hivatal. Ugyanakkor azt is elmondták, hogy a jelenlegi piaci kép a teljes 2020–2021. piaci évre nézve relatív hiányt sejtet.

A meghatározó európai almatermelő országokban is tapasztalható terméskiesések miatt most külföldről is keresik az étkezési almát, emiatt a magyar termelők exportpozíciói idén az átlagosnál kedvezőbbek lehetnek. Ha azonban a külföldi piacok „kihúzzák” az országból az étkezési alma egy részét, az belföldön erősebb hiányhelyzetet eredményezhet, és ezáltal a piac keresleti jellegét erősítheti tovább. Az átlagosnál gyengébb európai almatermés hatása lehet az is, hogy – más gyümölcsfajokhoz, például a cseresznyéhez, kajszihoz vagy őszibarackhoz hasonlóan – idén kieshet a hazai piacról az olcsó, helyettesítő import. Azonban a vártnál esetlegesen magasabb hazai vagy uniós étkezési almatermés, illetve élénkebb – elsősorban lengyel – import valamelyest tompíthatja ezeket a folyamatokat. A magyar étkezési alma piacérzékenysége arra vezethető vissza, hogy európai szinten egy meglehetősen kicsi piacról van szó, és már tíz-húszezer tonna terméstöbblet vagy kieső termés is okozhat érzékelhető változást a piaci folyamatokban – fejtette ki lapunknak a kamara.

A NAK emellett emlékeztetett, hogy hazánk huszonnégyezer hektáros almatermő felületéből több mint hetven százalék Szabolcs-Szatmár-Bereg megyében található a maga több mint tizenhétezer hektárával. Emellett Borsod-Abaúj-Zemplén megyében van a termőterületek 5,8 százaléka, Bács-Kiskun megyében a 4,3 százaléka, valamint Pest megyében a 3,6 százaléka – mondta lapunknak a kamara.

A budapesti Nagybani Piac augusztus 31-én közzétett árlistája szerint az alma kilogrammonkénti ára háromszázhúsz forint, míg a körtéé az ötszáz forintot is eléri.