Gazdaság

Helyreáll a kiskereskedelem

Leginkább az élelmiszerüzletekben és az élelmiszer-jellegű vegyesboltokban fokozódott a fogyasztás, és a vásárlási kedv júliusra elérte az egy évvel ezelőtti szintet

Nyár közepén is emelkedett a hazai kiskereskedelmi forgalom, és a további növekedést támogatja, hogy egyre többen térnek vissza munkahelyükre, illetve a teljes foglalkoztatásba.

Helyreáll a kiskereskedelem
A vásárlóerő rögtön megmutatkozik a kiskereskedelmi forgalomban
Fotó: MH/Papajcsik Péter

Túl van a koronavírus-járvány miatti veszélyhelyzet idején látott mélyponton, és folyamatosan bővül a kiskereskedelem – közölte tegnap Cseresnyés Péter, az Innovációs és Technológiai Minisztérium kereskedelempolitikáért és fogyasztóvédelemért felelős államtitkára az M1-en, a Központi Statisztikai Hivatal (KSH) legfrissebb adatait kommentálva. A KSH tegnapi tájékoztatása szerint júliusban a nyers és a naptárhatástól megtisztított adatok szerint egyaránt 0,4 százalékkal haladta meg a kiskereskedelmi üzletek forgalma az egy évvel korábbit. Ezzel a vásárlási kedv júliusra elérte az egy évvel ezelőtti szintet. Az áprilisi mélyponthoz viszonyítva 10,6 százalékponttal növekedett a kiskereskedelem naptárhatással kiigazított volumenindexe. Az élelmiszer- és élelmiszerjellegű vegyes kiskereskedelmi üzletekben 3,3 százalékkal, a nem élelmiszer kiskereskedelmi üzletekben 0,4 százalékkal nőtt, az üzemanyag-kiskereskedelemben hét százalékkal csökkent az értékesítés naptárhatástól megtisztított volumene. Az országos kiskereskedelmi üzlethálózat, valamint a csomagküldő és internetes kiskereskedelem forgalma folyó áron idén harmadszor, a júniusi után ismét meghaladta az ezermilliárd forintot, 1104 milliárd forint volt.

Cseresnyés Péter ismertette, hogy a kiskereskedelmi forgalom tavaly csak decemberben volt nagyobb, mint idén júliusban. A kiskereskedelem várhatóan a válsághelyzetből kilábalva tovább nő, és az összesítésben a tavalyinál jobb eredményt mutat majd – vélekedett. Fontosnak tartotta, hogy a munkanélküliség pedig csökkenjen a korábbi 3,4–3,5 százalékos szintre. Fontos továbbá, hogy a bérek ugyanolyan dinamikával emelkedjenek, mint az elmúlt években, mert ha az embereknek nagyobb a vásárlóerejük, az rögtön megmutatkozik a kiskereskedelmi forgalomban – tette hozz.

Németh Dávid, a K&H Bank vezető elemzője szerint a többi ágazathoz hasonlóan bizonytalan a helyzetet okoz a kiskereskedelemben is a járvány, ezen belül a második hullám egyelőre nehezen megjósolható hatásai miatt. Hozzátette: makrogazdasági oldalról nézve fontos, hogy a bértömeg csökkent a rövidített munkaidő, a növekvő munkanélküliség, valamint a fizetéscsökkentések miatt. Ez pedig gátolja a kiskereskedelem bővülését.

Virovácz Péter, az ING Bank vezető makrogazdasági elemzője közölte, hogy folytatódott a kiskereskedelmi forgalom lassú helyreállása. Ugyanakkor míg a nyár első hónapjában csaknem öt százalék volt a növekedés ebben a szegmensben, addig júliusban csupán 0,4 százalékkal emelkedett a teljesítmény. Úgy tűnik, hogy az újranyitást követő nagy hajrá csak egy hónapig tartott – tette hozzá. Suppan Gergely, a Takarékbank vezető makrogazdasági elemzője elmondta, hogy a következő hónapokban tovább nőhet a forgalom. A forgalom növekedését támogatja, hogy egyre többen térnek vissza munkahelyükre, illetve a teljes foglalkoztatásba, mintegy 170 ezer egészségügyi dolgozó kapott félmillió forint jutalmat, júliustól tíz százalékkal emelkedett a pedagógusok, harminc százalékkal a szakiskolai oktatók, novemberben pedig húsz százalékkal nő az egészségügyi szakdolgozók bére.

Kapcsolódó írásaink

A lassú kilábalás forgatókönyve

ĀA második negyedéves GDP második becslése eltérést mutathat, egyúttal arra is rávilágít, az egyes ágazatoknak honnan kell visszakapaszkodniuk