Gazdaság

Nincs nagy leépítés az építőiparban

Az állami és magánmegrendelések, illetve a beruházások nem álltak le a járvány megjelenése után sem, és keresni kell a lehetőségeket az innovációban

A járványnak köszönhetően megnőhet az igény a környezetkímélő építőanyagok használatára, amiben a világos mészkő játszhat nagy szerepet. Habár ez nem vált még népszerűvé hazánkban, bányáinknak köszönhetően nincs akadálya az elterjedésének.

Nincs nagy leépítés az építőiparban
Balatonfüreden a Tagore sétány és a Vitorlás tér is mészkőből készült burkolatot kapott, ami a legnagyobb kánikulában is képes kellemes hőérzetet biztosítani
Fotó: MH/Hegedüs Róbert

Nagy szerepet kap a lokalitás, azaz az építőipar helyben történő működése – válaszolta a Magyar Hírlap megkeresésére Balogh Miklós, a Reneszánsz Zrt. vezérigazgatója. A díszítőkő-bányászattal és -feldolgozással foglalkozó iparvállalat tulajdonosa lapunkkal ismertette, az Egyesült Államokban külön szabvány van a kő hőszigetelő funkciójára, Franciaországban és Németországban most kezdik ezt kialakítani. Óriási piaca van a mészkőnek, nálunk azonban még nem terjedt el. Az egykori Pannon-tengernek és a bányáknak köszönhetően nincs hiányunk mészkőből, ennek ellenére rengeteget importálunk az alapanyagból. „Abban bízunk, hogy ez nálunk is elterjed, ugyanis a mészkő az egyik legkörnyezetbarátabb építőanyag” – emelte ki Balogh Miklós.

A Központi Statisztikai Hivatal elemzése szerint februárban 6,1 százalékkal nőtt az építőipari termelés januárhoz képest. A vezérigazgató szerint májusban a termelés volumene stagnál majd, aminek oka az importbeszerzés és a nagyberuházások megvalósításának nehézsége, viszont jövőre ismét növekedésnek indulhat a termelés.

Az építőanyag-ipar, az építőipar, valamint az állami és a magánmegrendelések, beruházások azonban nem álltak le a veszélyhelyzet kihir­detése után sem. Felgyorsultak a beruházások a turizmus-vendéglátás visszaesésével, hiszen az emberek a korlátozások miatt nem utazhattak el, több idejük maradt a ház-, illetve lakásfelújításokra, sőt a Nyugat-Európából hazatérő szakembe­rek újabb munkaerőt jelentettek a hazai iparnak. Emellett az emberek zöldkörnyezeti igénye megnőhet, a természeti anyagokhoz fordulnak, hiszen így könnyebben élnek túl egy ilyen járványhelyzetet. Az emberek költekezéséből az eddigiektől eltérően más ágazatok profitáltak, így az építőipar is. Ugyanakkor visszaesett a cégek exportkereskedése – mondta Balogh Miklós.

Hangsúlyozta, az Építési Vállal­kozók Országos Szakszövetsége kezdeményezte, hogy az állami megrendelések átvételének és a kifizetéseknek a határidejét rövidítsék le a vállalkozások likviditási problémáinak kezelése érdekében, mert ilyen helyzetben nehéz gyors banki finanszírozást találni. Abban bíznak, hogy a kormányzat engedélyezi a szerződésmódosításokat. Balogh Miklós ugyanakkor néhány ágazattól eltérően nem tapasztal nagyméretű létszámleépítést az építőiparban, csupán a tartalékokkal nem rendelkező mikro- és kisvállalkozásoknál várhatók elbocsátások.

A tulajdonos kifejtette, az építőipar legfontosabb feladata, hogy a jövőre készüljön. A járvány legjelentősebb pozitív hatása a környezetvédelem hangsúlyossá válá­sa, és az innovációban is keresni kell a lehetőségeket. Balogh Miklós úgy látja, a hőszigethatások, azaz a városok levegőre gyakorolt terhelésének elemzésére és megvalósítására kell összpontosítania a magyar építőiparnak, erre is vannak már szabványok külföldön. Például az arab országokban a fekete aszfaltot sárgára és fehérre festik, Los Angelesben a szürke gránitburkolatot fehérre festik, hogy csökkentsék az anyagok hőterhelőhatását. A gránit, aszfalt akár húsz fokkal is emelheti a levegő hőmérsékletét, azaz harminc fokban ötven fokosra melegszik.

A világos mészkő ezzel szemben képes ellenállni még a legextrémebb nyári hőterhelésnek is. Egyedülálló fizikai tulajdonságainak köszönhetően a legnagyobb kánikulában is képes kellemes hőérzetet biztosítani – fogalmazott a szakember.

A térburkoló anyagok közül messze a világos mészkövek nyújtják a leghatásosabb védelmet a városok élhetőségét fenyegető hőszigethatás ellen. A klímaváltozás korában ennek kiemelt jelentősége van a várostervezésben. Használatával az adott talapzat csak két-három fokkal lesz melegebb a levegő hőmérsékleténél, ezért a mészkőnek 180 milliárd dolláros világpiaca van – tette hozzá. Balogh Miklós pozitív példaként említette, hogy Balatonfüreden teljesen megújult a városközpont az elmúlt években, a Tagore sétány és a Vitorlás tér új, süttői mészkőből készült burkolatot kapott. Ennek köszönhetően sokkal kellemesebb a hőmérséklet, és a nyári hőség sokkal jobban elviselhető.

Kapcsolódó írásaink

A magyarhirlap.hu weboldal sütiket (cookie) és különböző kódokat használ a megfelelő működés, elemzések készítése, a felhasználói élmény fokozása valamint az Ön számára releváns, személyre szabott ajánlatok összeállítása érdekében. Ezek használatát az Elfogadom gomb megnyomásával jóváhagyja. Bővebb információt az Adatkezelési Tájékoztatónkban talál.

Elfogadom