Gazdaság

Már most nagy szükség lenne az új paksi blokkokra

Kizárólag időjárásfüggő megújuló energiaforrásokra nem lehet a biztonságos ellátást alapozni, a fogyasztókat akkor is ki kell szolgálni, amikor nem süt a nap, nem fúj a szél

A jövőbeni, megnövekedő energiaszükséglet biztosításához vezető tiszta és hatékony megoldás: Paks II. megépítése. Az atomerőműre a klímapolitikai célok eléréséhez is szükség van, így lehet szén-dioxid kibocsátása nélkül termelni ipari mennyiségben villamos energiát.

Már most nagy szükség lenne az új paksi blokkokra
A paksi atomerőmű adja a legtöbb villamosenergiát Magyarországon
Fotó: MH/Hegedüs Róbert

Tavaly december 5-én újabb rendszerterhelési csúcs jött létre 7105 megawatt értéken, sőt megdőlt az éves fogyasztási csúcs is. Hárfás Zsolt atomenergetikai szakértőt kérdeztük, mit jelent pontosan ez a fogyasztási rekord a gyakorlatban, és milyen üzeneteket hordoz a jövőre nézve. Az energetikai mérnök lapunknak kifejtette: a hazai villamosenergia-rendszer már évek óta nagyon súlyos kihívásokkal szembesül, folyamatosan újabb és újabb rendszerterhelési csúcsokkal találkozhatunk. „Tavaly december 5-én 16 óra 45 perc körül újabb történelmi rendszerterhelési csúcs született 7105 megawatt értéken, amelyből az import 2402 megawatt volt. Az új csúcsérték 179 megawattal több, mint a 2019. január 23-i akkori történelmi csúcs. Érdemes megjegyezni, hogy a Paks II. Atomerőmű beépített kapacitása csak 2400 megawatt lesz, tehát a két új paksi blokkra már most nagy szükség lenne” – hívta fel a figyelmet a szakember.

Hárfás Zsolt azt is hozzáfűzte, a történelmi csúcs pillanatában a hazai megújulók nem álltak a helyzet magaslatán, hiszen a szélerőművek csak 94 megawatt teljesítményt adtak a beépített, mintegy 270 megawattból (aktuális KÁT-adat), a naperőművek pedig elképesztően alacsony, kilenc megawattot biztosítottak a rendszer számára, a csúcsterhelés ugyanis naplemente után következett be. „A beépített naperőművi kapacitás akkor kilencszáz-ezer megawatt körül alakult, ami azt jelenti, hogy az időjárásfüggő megújulók az új csúcs idején csak mintegy száz megawattot tudtak biztosítani, miközben a Paksi Atomerőmű 1940, a gázerőművek pedig 1488 megawattot adtak” – fogalmazott a szakértő. A Hárfás Zsolt által ismertetett adatok világosan mutatják: kizárólag időjárásfüggő megújuló energiaforrásokra – az ipari mértékű energiatárolás hiánya miatt – nem lehet egy ország biztonságos ellátását alapozni, hiszen a fogyasztókat akkor is ki kell tudni szolgálni villamos energiával, amikor nem süt a nap, nem fúj a szél.

„Arról sem feledkezhetünk meg, hogy évek óta növekszik a hazai villamosenergia-fogyasztás. Tavaly a hazai fogyasztók soha nem látott mennyiségű villamos energiát használtak fel, bruttó 45,66 TWh-t” – emlékeztetett a szakember, aki azt is elmondta: a valós fogyasztás még nagyobb lehetett, mivel a hazai napelemes háztartási termelőegységek adatai közvetlenül nem jelennek meg a rendszeradatok között. A következő években a fogyasztás átlagosan két százalékkal növekedhet, döntően a gazdaság fejlődése és az e-mobilitás elterjedése miatt. Mindezek mellett súlyos ellátási, sőt már nemzetbiztonsági kérdéseket is felvet az, hogy a fogyasztásunk biztosítása érdekében éves szinten szükséges villamos energia csaknem harminc százalékát külföldről kell beszereznünk. Tavaly voltak olyan időszakok is, amikor az import aránya elérte az 58 százalékot – mondta.

A következő évek előrejelzése szerint az atomenergetikai szakértő úgy fogalmazott: további hazai erőművi kapacitások esnek ki a villamosenergia-termelés szolgálatából, ami azt jelenti, hogy a fogyasztók jövőbeli biztonságos kiszolgálása érdekében több ezer megawatt új erőművi kapacitást kell beépíteni a rendszerbe. „Mindezekre tekintettel alapvető nemzeti érdekünk, hogy új erőművi kapacitások épüljenek hazánkban. Az alappillért a két új paksi blokk és a megújuló energiaforrások, különösen a naperőművek fogják jelenteni. Mindezek mellett pedig szükség van más típusú erőművek építésére is annak érdekében, hogy a súlyos ellátás- és nemzetbiztonsági kockázatokat is hordozó villamosenergia-import mennyiségét minimalizálni lehessen.

Az utóbbi években folyamatosan növekszik a villamos energia ára Németországban, továbbá esélytelennek látszik a negyvenszázalékos kibocsátáscsökkentési cél elérése a német atomerőművek leállítása, valamint a továbbra is magas fosszilis részarány miatt. A szakértő közölte: Németországban azt láthatjuk, hogy politikai alapon erőteljesen fejlesztik a megújulókat, különösen a nap- és szélerőműveket, miközben folyamatosan állítják le az atomerőműveket. Ennek azonban nagyon súlyos következményei vannak. Tény, hogy minél több megújuló kerül az átviteli rendszerbe, annál drágább a villamosenergia-ellátás a lakossági és az ipari fogyasztóknak egyaránt. Németország tavaly a megújulókra csaknem huszonhétmilliárd eurónyi támogatást, mintegy kilencezermilliárd forintot biztosított. Ezt a hatalmas támogatást pedig valakinek ki kell fizetnie. Németországban ezt kőkeményen a fogyasztókkal fizettetik meg. Hozzátette: éppen ezért nem nagyon kell csodálkozni azon, hogy Európában jelenleg Németország kiütéses győzelmet arat a háztartási villamosenergia-árak tekintetében. Aktuális, januári adatok szerint egy berlini háztartási fogyasztó átszámítva majdnem 112 forintot fizet egy kWh villamos energiáért, miközben egy budapesti csak 38 forintot.

A német energiapolitikával kapcsolatban Hárfás Zsolt elmondta, a továbbra is nagymértékű német szén- és gázerőművi részarány, valamint a klímabarát villamosenergia-termelést biztosító német atomerőművek leállítása miatt nem lehet elérni a 2020-ig megfogalmazott negyvenszázalékos kibocsátáscsökkentési célt, ugyanis ahhoz idén további hatvanmillió tonnával kellene csökkenteni a szén-dioxid-kibocsátást, ami lehetetlen vállalkozás.

„Amennyiben a németek az elmúlt években nem a klímabarát termelést biztosító atomerőműveket állították volna le, hanem az ugyanannyi villamos energia termelésére képes szénerőműveket, akkor csak ebből kifolyólag 2020 végére hajszálnyira megközelíthették volna a negyvenszázalékos cél elérését.

Kapcsolódó írásaink

A magyarhirlap.hu weboldal sütiket (cookie) és különböző kódokat használ a megfelelő működés, elemzések készítése, a felhasználói élmény fokozása valamint az Ön számára releváns, személyre szabott ajánlatok összeállítása érdekében. Ezek használatát az Elfogadom gomb megnyomásával jóváhagyja. Bővebb információt az Adatkezelési Tájékoztatónkban talál.

Elfogadom