Gazdaság

„Az eurózónát meg kell reformálni”

Három kihívásra kell felkészülni, ez a geopolitika, az új technológiák megjelenése, valamint a pénzügyek, ezek kötődnek a klímaváltozáshoz – mondta Matolcsy György

Elodázhatatlan az eurózóna reformja, a magyar gazdaságban pedig versenyképességi reformok szükségesek – közölte tegnap Matolcsy György jegybankelnök a Lámfalussy Lectures Konferencián.

„Az eurózónát meg kell reformálni”
A jegybankelnök szerint több intézménnyel is új párbeszéd szükséges
Fotó: MH/Papajcsik Péter

Idővel Magyarország is csatlakozik az eurozónához, de annak átalakítása, illetve reformja elengedhetetlen. Az eurózóna reformja mellett a maastrichti kritériumok újragondolására is szükség van – közölte tegnap Matolcsy György a Magyar Nemzeti Bank elnöke a Lámfalussy Lectures Konferen­cián. A jegybank a fenntarthatóság és a fenntartható konvergencia témában hívta össze a konferenciát.

Az európai közösség minden tagját az eurózóna átalakításához szükséges párbeszéd elindítására kérte a jegybankelnök, jelezve azt is, Magyarország elkészítette ezt a programot.

Matolcsy György szerint leginkább három kihívásra kell felkészülni, ez a geopolitika, az új technoló­giák megjelenése és a pénz­ügyek. Ezek mind szorosan kötődnek a globális klímaváltozáshoz. El kell indítani az új dialógust, a konvergencia struktúra megváltozott. Euró­pában mindenki erős Európai Unióban érdekelt, a hosszú távon fenntartható sikeres európai gazdasághoz versenyképességre, kohézióra van szükség – tette hozzá.

Az eurózóna első tíz éve sikeres volt, de a globális pénzügyi válságot követően számos problémával és megoldatlan kérdéssel szembesült – vélekedett. A konvergenciareformhoz új párbeszéd kell az EU intézményeivel és a Nemzetközi Valutaalappal (IMF) is. Matolcsy György elmondta azt is, hogy Magyarország 2013 óta fenntartható pályán van, átlagosan évente 3,8 százalékos a növekedés, ami két százalékkal haladta meg az unióét. Emellett a magyar bruttó hazai termék (GDP) elérte az EU 73 százalékát. Az államadósság 2022-re a GDP hatvan százalékára csökkenhet. A magyar gazdaság ennek ellenére azt mutatja, hogy versenyképességi reformok szükségesek.

Robert Holzmann az Osztrák Nemzeti Bank elnöke arról beszélt, hogy stabilabbá kell tenni az euró­pai térséget, és ehhez erősíteni kell a bankuniót. Hangsúlyozta azt is, hogy nem lehet tőkepiaci uniót fenntartani a lakossági piac
részvétele nélkül.

Vezető közgazdászé a Lámfalussy-díj

A Magyar Nemzeti Bank által alapított Lámfalussy-díj, amely az euro „atyjának” nevét viseli, idén Peter Praet az Euró­pai Központi Bank (EKB) egykori vezető közgazdásza, és Kormányzótanácsának tagja kapta, amely pozíciókat 2019-ig töltötte be. A szakember 1999 és 2000 között a belga pénzügyminiszter kabinetfőnökeként aktív részese egy jelentős adóreformnak, valamint a bank- és biztosítási felügyelet megreformálásának, és a belga jegybank ügyvezető testületének tagja volt.
(PGI)

Popovics-díj költségvetési ügyekért

Idén a jegybank által alapított Popovics-díjat Baksay Gergely, a Magyar Nemzeti Bank Költségvetési és versenyképességi elemzések igazgatóságának igazgatója vehette át. A szakember 2007-től dolgozik a jegybankban, ahol az államháztartással és annak finanszírozásával foglalkozó elemzőként kezdte karrierjét. Mindvégig költségvetési ügyekkel foglalkozva 2013-tól főosztályvezetőként, 2014-től pedig igazgatóként látja el a fe­ladatait, és szakterülete kiegészült a versenyképességi elemzésekkel is.
(PGI)

Kapcsolódó írásaink