Gazdaság

Továbbra is az Európai Unió élmezőnyében

Varga Mihály: Még háromszázezer embert be lehet vonni a munkaerőpiacra, ezért új lépéseket tervez a kormány a fiatalok és a nők foglalkoztatásának bővítése érdekében

A tavalyihoz hasonlóan az idei is jó éve lesz a magyar gazdaságnak a pénzügyminiszter óvatosan optimista várakozása szerint. Ennek érdekében a kormány újabb szerkezetátalakító, beruházás- és foglalkoztatás-ösztönző, adócsökkentő, az otthonteremtést és a lakásfelújításokat támogató lépésekre készül, mondta el a Magyar Hírlapnak adott interjúban Varga Mihály. Elárulta, továbbra is az asztalon van az egy számjegyű szja bevezetése.

Továbbra is az Európai Unió élmezőnyében
A már elindult vagy idén elinduló új beruházások, fejlesztések rövidesen termőre fordulnak. A jelentős külföldi és a hazai beruházások is segíteni fogják azt, hogy ha a tavalyinál kissé lassabban is, de az EU-átlagnál legalább két százalékponttal gyorsabban növekedjünk
Fotó: MH/Bodnár Patrícia

– Hogyan értékeli a 2019-es esztendőt? Mi az, ami felülmúlta a várakozásokat?

– A tavalyi erős és lendületes éve volt a magyar gazdaságnak, folytatódott az előző év dinamikus növekedése. Európai összevetésben dobogósak vagyunk, sőt volt olyan negyedév, amikor mi voltunk a legerősebbek, tehát nincs szégyenkeznivalónk. A bennünket kívülről látó, elfogulatlan elemzők is egyre pozitívabban szólnak a magyar gazdaság, a magyar emberek teljesítményéről. A kiemelkedő növekedésnek sokkal kedvezőbb a szerkezete, mint a korábbi években. Nem az eladósodás fűtötte, nem is a privatizációs bevételek, mint 2010 előtt, hanem egy kiegyensúlyozottságra épülő, stabil gazdasági modell. Ha jól megnézzük, az ipar, az építőipar, a turizmus, az élelmiszeripar voltak azok az ágazatok, amelyek termelői oldalról a legnagyobb arányban járultak hozzá a növekedéshez. A gazdasági teljesítmény felhasználói oldalán főként a hazai fogyasztás és az export hajtotta a növekedést. Annak kifejezetten örülünk, hogy a bérek két számjegyű növekedésén keresztül a kiskereskedelmi forgalom is az egyik nagyon fontos támasza, illetve húzóereje lett a gazdasági növekedésnek. Ez jó a belföldi piacra termelő és szolgáltató cégeknek is. A beruházások tekintetében kiemelkedő évünk volt a tavalyi, az összérték valószínűleg jóval meghaladta a nyolcezermilliárd forintot. Új jelenség, hogy a lakosság a többletjövedelmét nemcsak fogyasztásra, hanem egyre inkább megtakarításokra is fordítja. Örülünk ennek, hiszen a megtakarításokból lesznek hiteleken keresztül a beruházások. Tehát összességében kedvező év volt a tavalyi, több mint három százalékponttal meghaladtuk az EU átlagos gazdasági növekedését, térségünk egésze is lendületben van, így joggal mondhatjuk: soha rosszabb évünk ne legyen. Természetesen elégedettek még nem lehetünk, sok fontos területen kell még javítani.

– Miután a hazai gazdaság 2018-ban és 2019-ben is minden várakozást és előrejelzést jóval meghaladva teljesített, ez reális alapot ad arra, hogy az idén is Európa élmezőnyében legyünk?

– Szeptemberben a nyíregyházi közgazdász vándorgyűlésen úgy fogalmaztam, hogy Euró­pában lassulás lesz, sőt már van is, de recesszió nem. Ezt ma is tartom, és úgy látom, az élet mintha bennünket kezdene igazolni: 2020 úgy indul, hogy a legtöbb hazai és külföldi elemző szerint a visszaesés mértéke nem lesz akkora, mint amit néhány hónapja jósoltak. Mi is úgy látjuk, a világgazdaság három százalék körüli mértékben növekedni tud az idén, az azonban lehangoló, hogy az Európai Unió egésze csak 1,4 százalék körül. Vagyis a külső környezet összességében nem javunkra, hanem hátrányunkra fog változni a következő hónapokban. Ezzel együtt sem értünk egyet azonban az Európai Bizottsággal, amely 2,8 százalékos magyar GDP-növekedést jósol 2020-ra, ennél azért optimistábbak vagyunk, és az elmúlt három év is rendre bennünket igazolt.

– Továbbra is négy százalék körüli gazdasági növekedéssel számolnak ebben az évben?

– Bár a tavalyi öt százalékhoz közeli bővülés után némi lassulásra számítunk, a négy százalék körüli GDP-növekedést reálisnak tartjuk 2020-ban. Ezt részben arra alapozzuk, hogy csökkenteni tudtuk a számunkra kiemelkedően fontos német gazdaságtól való függésünket. Még mindig ez a legfontosabb gazdasági kapcsolat, de más piaci lehetőségek jobban tudtak számunkra növekedni. A német ipar és az egész német gazdaság 2018 második fele óta gyengébben teljesít, a magyar ipar, illetve gazdaság viszont tavalyelőtt és tavaly is lendületesen tudott növekedni. Ennek fő oka az volt, hogy a magyar gazdaságban a beruházási arány és volumen jelentősen megnőtt, másfelől a magyar gazdaságpolitika tudatosan kezd elmozdulni a járműipari függőségtől. Az iparfejlesztési programunk nyolc olyan területet jelöl meg, amely a növekedés belső motorja lehet, illetve már az, mint például a gyógyszeripar, a vegyipar, az energetikai, zöldipari beruházások.

A szerkezetváltás után a magasabb növekedésünk harmadik okát abban látjuk, hogy világpiaci lehetőségeinkben is van pozitív változás, jórészt a keleti nyitásnak köszönhetően, de az arab országok, Afrika, Latin-Amerika is egyre kedvezőbb piacot jelent a magyar termékeknek és szolgáltatásoknak. Mindez elősegíti a több lábon állást a magyar gazdaságban. Végül a költséghatékonyságot említem. Most, amikor Németországban nagy autóipari leépítéseket tapasztalunk, a német multinacionális vállalatok sokkal kisebb mértékben építenek le Közép-Európában, így hazánkban is. A kedvező költségszerkezet miatt a hozzáadott értéket tekintve ma ugyanazt a terméket jobban megéri Magyarországon gyártani, mint Németországban. Ami az idei év kilátá­sait illeti, egyelőre nincs ok arra, hogy az óvatos bizakodásból és a terveinkből visszavegyünk, persze az első három hónap után majd többet látunk az idei folyamatokról.

– Mi indokolja akkor az új gazdaságvédelmi akciótervet? Miért, mitől kell megvédeni a magyar gazdaságot?

– Az elmúlt éveknek köszönhetően komoly eredményeink vannak, amelyeket szeretnénk megőrizni a kedvezőtlenebb külső folyamatok mellett is. Az egyik legnagyobb eredményünk, hogy – harminc év után először – ma már több mint négy és fél millió ember dolgozik a magyar gazdaságban, és a munkanélküliségi rátánk az egyik legalacsonyabb az Európai Unió­ban. Az a célunk, hogy a következő években tovább bővítsük a foglalkoztatást, és még több munkahely jöjjön létre, lehetőség szerint a magas hozzáadott értéket előállító iparágakban. Úgy számolunk, hogy még háromszázezer embert be lehet vonni a magyar munkaerőpiacra. Olyan intézkedéseket is tervezünk, amelyek a munkanélküliek, a közfoglalkoztatásban levők, a nők, az időskorúak és a fiatalok foglalkoztatását elősegítik és támogatják. Ennek előfeltétele, hogy a növekedés lendületét fenntartsuk, és ehhez további adócsökkentésre, adóegyszerűsítésre van szükség.

– Milyen jellegű köztehercsökkentő lépéseket terveznek? Például mikor várható a szociális hozzájárulási adó (szocho) további csökkentése, amit a munkáltatók, vállalkozók már az év elejétől szerettek volna elérni?

– A vállalkozók adó- és adminisztratív terheit tovább akarjuk csökkenteni. Töretlenül nőnek a bérek a versenyszektorban, ezzel lépést kell tartani az állami intézményeknél is. Az év végén kialakult egy vita a minimálbér-emelés mértékéről a munkaadók és a munkavállalók között, de mivel nem tudtak megállapodni, a kormány tudomásul vette a korábbi megállapodásban rögzített nyolcszázalékos mértéket. Ennek kapcsán merült fel a munkaadói oldal részéről a szocho újabb csökkentése. A kormány az idén is szeretné folytatni a 2016 novemberében a szociális partnerekkel megkötött hatéves megállapodást, aminek része a szocho fokozatos, lépcsőzetes csökkentése, de erről csak a tényleges adatok megszületése után lehet érdemit mondani.

– A kormány adócsökkentési céljai között régóta szerepel, hogy az egykulcsos személyi jövedelemadó egy számjegyű, azaz legfeljebb kilencszázalékos legyen. Korábban már utalt rá, hogy ez a kérdés leghamarabb 2021 táján kerülhet napirendre. Most, 2020 elején hogyan látja ennek az esélyét?

– Nagyon sok javaslat van az asztalon – korántsem csak adózási kérdéseket illetően –, és valóban, az egy számjegyű szja is közéjük tartozik. Miniszterelnök úr évindító sajtótájékoztatóján szólt a családvédelmi akcióterv folytatása kapcsán a háromgyermekes anyák szja-mentességének tervéről is, ami körülbelül százharminc milliárd forintba kerülne az államháztartásnak, míg a tizenötről kilenc százalékra csökkenő szja nyolcszáz milliárdnyi kiesést jelentene. Ezek nagyon komoly tételek, és egy felelős kormánynak alaposan és körültekintően mérlegelnie kell, hogy meddig tud nyújtózkodni a pénzügyi stabilitás veszélyeztetése nélkül. Egyszerre bevezetni a háromgyermekes édesanyák élethosszig tartó adómentességét és az egy számjegyű szja-tvalószínűleg olyan ugrás lenne, ami az államháztartás korlátaiba ütközne, ha továbbra is tartani akarjuk a három százalék alatti hiányt, ami a kormány kőbe vésett célja. Az uniós túlzottdeficit-eljárás alól hat éve kerültünk ki, nem hiszem, hogy újra vissza kellene ülni a szégyenpadra. Fontossági sorrendet és világos forgatókönyvet kell felállítani a demográfiai, gazdasági és egyéb fontos célok tekintetében, hogy az egyensúlyt megtaláljuk közöttük. Ezzel miniszterelnök úr is tisztában van.

– Mi a véleménye a lakáshelyzetről, illetve a lakáspolitikáról, amivel kapcsolatban a napokban éles kritikát fogalmazott meg Matolcsy György MNB-elnök? Többek között azt kifogásolta, hogy a kormányzat kizárólag a kereslet élénkítésére fókuszál, és az elégtelen újlakás-kínálat miatt az égbe szöktek a lakásárak.

– Nagyrészt osztom a jegybankelnök véleményét. Azok közé tartozom, akik kritikusan figyelik a magyar lakáspiac változásait, az ingatlanpiaci árak buborékszerű megugrását. Ebben bizonyára szerepe volt a piacon megjelent állami támogatásoknak, amelyek a csok 2016-os megjelenése óta a hitelekkel együtt már hétszáz milliárd forinthoz közelítenek. Érdemi hozamok híján sokan az ingatlanpiacon fektettek be. A kormány kínálatösztönző lépéseket is tett, összesen több mint ötvenmilliárd forint értékű beruházási céltámogatással, az építőipari technológiai korszerűsítések támogatásával jelentősen bővültek a kapacitások, de pusztán ezek – az ágazat vállalatainak kisebb befektetései miatt – nem tudtak lépést tartani a keresletélénküléssel. Vitakérdés lehet, ki mennyire becsüli meg az eredményeket. A csoknak köszönhetően folyamatosan emelkedik az új építésű lakások száma. Tavaly év végére az új lakások száma elérte a tizennyolcezret, ami hat éve a legmagasabb szám. A kormány célja továbbra is az, hogy azok jussanak saját otthonhoz, akiknek nincsen. Az ingatlanpiaci helyzetet persze az is módosítja, hogy tavaly júniusban megjelent a Magyar Állampapír Plusz, ami kedvező hozamával elkezdte fékezni az ingatlanárakat.

– Mi a végcéljuk ezzel és más lakossági befektetési eszközökkel?

– Az a célunk, hogy a devizában fennálló államadósság további csökkenése érdekében a teljes lakossági állampapír-állomány érje el a tizenegyezermilliárd forintot, tehát duplázódjon meg a 2018. évihez képest. Most hétezer-ötszázmilliárd fölött tartunk. Az idén új, hosszabb futamidejű állampapírok is megjelennek majd a piacon, amelyekkel szeretnénk lekötni a lakossági többletjövedelem egy részét. Sokkal stabilabb az adósságkezelés, ha a hazai megtakarítók a hitelezők, ráadásul ők kapják a kamathozamokat is.

– Akik nem akarnak, illetve nem tudnak új lakást vásárolni, azoknak hogyan kíván segíteni a kormány?

– Tovább működik a csok, de lesz kiegészítés a fiatalok, az első lakásra várók irányába is. Nagyobb hangsúlyt szeretnénk tenni a lakásfelújítások támogatására, hiszen ötszázötvenezer üres lakás van Magyarországon, és ezek egy része, megfelelő támogatással, alkalmassá tehető az otthonteremtésre. Ezeken az intézkedéseken dolgozunk, ezek részleteiről várhatóan néhány hét múlva tudunk beszámolni.

– Mi a véleménye arról, hogy a decemberi négyszázalékos infláció miatt az ellenzék kongatni kezdte a vészharangot, és a kormányt okolják az árak „elszabadulásáért”?

– Az inflációs folyamatok egy része abból fakad, hogy Magyarországon évek óta dinamikusan emelkednek a bérek, ami a növekvő lakossági fogyasztásban megjelenik, és – a külső tényezők, például a világpiaci olajár mellett – ez is fűti az áremelkedést. Nem tartom problémának, amíg a bérek sokkal gyorsabban nőnek, mint az árak. Összességében ma messze nincs olyan veszély, amilyen az MSZP-kormányok alatt, például a Bokros-csomag idején harminc százalékos volt az infláció. Azzal számolunk, hogy az év folyamán fokozatosan lassul majd az áremelkedés üteme, összességében három százalék körül alakul.

– Visszatérve a készülő gazdaságvédelmi akcióterv lehetséges lépéseire, hogyan, milyen eszközökkel lehet mozgósítani az inaktív munkaerőt a foglalkoztatás további növelése érdekében? Például mit terveznek az atipikus és rugalmas munkaformák nagyobb elterjedéséért, hiszen e tekintetben még eléggé hátul tartunk európai viszonylatban?

– Többfajta intézkedésre van szükség. Folytatni kívánjuk az országon belüli regionális különbségek csökkentését, például a munkásszálló-építési program folytatásával, bővítésével. A részmunkaidő és a távfoglalkoztatás jogszabályi lehetőségét megteremtettük, de tény, hogy a munkaadók még – óvatosságból vagy kényelemből – csupán kis mértékben élnek ezzel a lehetőséggel. Ezáltal jóval több fia­talt, kisgyermekes anyát és nyugdíjast is be lehetne vonni a munkaerőpiacra. Ezért a következő időben ezekre a munkaformákra és a munkaadók meggyőzésére nagyobb hangsúlyt szeretnénk helyezni, s ebben is partnerként számítunk a Magyar Kereskedelmi és Iparkamarára. A nyugdíjasok foglalkoztatását a múlt év eleje óta köztehermentessé tettük, ma már százhúszezer fölött van a munkában álló szépkorúak száma, amit tovább akarunk bővíteni. A gazdaságvédelmi akciótervhez kapcsoló­dóan szeretnénk ösztönözni és megkönnyíteni a fiatalok elhelyezkedését, akár tanulnak, akár iskolaelhagyók, hiszen a nők mellett éppen a fiatalok foglalkoztatásában van a legnagyobb lemaradásunk, ha például a csehekkel vagy a skandinávokkal hasonlítjuk össze magunkat. Nekünk ők a minta, nem a déli, magas munkanélküliségű országok.

– Mindent összevéve milyen évre számít 2020-ban?

– Az óvatos, visszafogott optimizmus lehet az irányadó, tekintettel az elért eredményeinkre, az erősödő, több lábon álló magyar gazdaságra és a megkezdődött szerkezetváltásra. A már elindult vagy idén elinduló új beruházások, fejlesztések rövidesen termőre fordulnak. Jelzésértékű, hogy Európában a legnagyobb akkumulátorberuházás Magyarországon valósul meg. A jelentős külföldi és a hazai beruházások is segíteni fogják azt, hogy az uniós gazdaság élmezőnyében maradjunk továbbra is, s ha a tavalyinál kissé lassabban is, de az EU-átlagnál legalább két százalékponttal gyorsabban növekedjünk, így tovább emelkedjen a foglalkoztatás, a bérek, az életszínvonal.

Kapcsolódó írásaink

A magyarhirlap.hu weboldal sütiket (cookie) és különböző kódokat használ a megfelelő működés, elemzések készítése, a felhasználói élmény fokozása valamint az Ön számára releváns, személyre szabott ajánlatok összeállítása érdekében. Ezek használatát az Elfogadom gomb megnyomásával jóváhagyja. Bővebb információt az Adatkezelési Tájékoztatónkban talál.

Elfogadom