Gazdaság

Egyre jobban megéri Magyarországon dolgozni

A kormány célja a szegénység felszámolása, és az, hogy egyre többen dolgozzanak, mivel ez jelenti a kiutat a szegénységből - jelentette ki szerdai sajtótájékoztatóján Budapesten az Innovációs és Technológiai Minisztérium (ITM) parlamenti és stratégiai államtitkára.

Egyre jobban megéri Magyarországon dolgozni
Schanda Tamás: Idén is a foglalkoztatás és a bérek növelése az egyik fő cél
Fotó: MH/Bodnár Patrícia

Schanda Tamás hangsúlyozta, hogy 2010 óta a kevesebbet keresők, a minimálbérért és garantált bérminimumért dolgozók bére kiemelkedő mértékben nőtt. A 2010-es kormányváltáskor mindössze 73 500 forint volt a minimálbér, ma 161 ezer forint, a szakmunkás garantált bérminimum pedig 89 500 forintról 210 600 forintra nőtt - tette hozzá.

Véleménye szerint a minimálbér növekedése európai összevetésben is kiemelkedő, amit azzal indokolt, hogy a 2010-től 2019-ig közzétett adatok alapján nemzeti valutában, valamint vásárlóerő-paritáson számolva Magyarország érte el a negyedik legnagyobb emelkedést. Ennél jelentősebbet - mint mondta - csak a jóval alacsonyabb bázisról induló Románia, Litvánia és Bulgária tud felmutatni, de a V4-ek közül Magyarország az első. A tavalyi 8 százalékos minimálbér-emelés EU-s összehasonlításban a kilencedik legmagasabb érték az Európai Unión belül, ráadásul a garantált bérminimum is ugyanennyivel nőtt és idén is 8 százalékkal folytatódik az emelés - tette hozzá.

Schanda Tamás a béremeléseket összefoglalva ismertette, hogy a bruttó átlagkeresetek 2010-től 2018-ig 63,1 százalékkal, a nettó átlagkeresetek 65,5 százalékkal nőttek, reálértékük a kedvezmények nélkül mérve átlagosan 40,6 százalékkal, a családi kedvezmények figyelembevételével 47,2 százalékkal emelkedett. Az egy gyermeket nevelők reálértéken 45,6 százalékkal, a kétgyermekesek 58,6 százalékkal, a háromgyermekesek 76,1 százalékkal keresnek többet. Beszámolója szerint a fizetések reálértéke a 2010-es kormányváltás előtti nyolc évben, a balliberális kormányok alatt mindössze 13,8 százalékkal nőtt, 2013 elejétől számítva viszont hónapról hónapra folyamatos a bővülés, és csupán 2012-ben nem volt emelkedés.

Az államtitkár az adatokat értékelve úgy fogalmazott, hogy Magyarországon egyre jobban megéri dolgozni, és azt ígérte, hogy a kormány a munkát terhelő adók csökkentésével segíteni fogja a további béremeléseket.

Pogácsás Tibor, a Belügyminisztérium önkormányzati államtitkára ismertette, hogy 2010 és 2018 között 31,5 százalékról 18,9 százalékra csökkent a leszakadástól fenyegetettek aránya, vagyis 1,3 millióval kevesebb embert fenyeget a szegénység. Különösen fontosnak nevezte, hogy a szegénységben élő gyermekek létszáma megfeleződött 2010 óta.

Hozzátette, hogy a további javulást a következő években csaknem 300 hátrányos helyzetű települést érintő programcsomaggal támogatja a kormány. A programok az első körben 31 településre terjednek ki. A Jelenlét program keretében szociális támogatói hálózat épül ki szociális munkások részvételével, akik minden település számára egyedi programokat készítenek.

A Magyar Falu program falu- és tanyagondnoki szolgálatra, óvodafejlesztésre, út- és járdafelújításokra, orvosi eszközök beszerzésére nyújtott támogatásokat. A Helybe visszük a szűrővizsgálatokat program keretében 2019 júliusa és októbere között már több mint 2300-an vehettek részt orvosi kivizsgálásban, és több mint 2000 gyermek szemészeti vizsgálatára kerülhetett sor. Az egészségmegőrzést a multifunkciónális sportpályaépítési program támogatja, biztosítva a lehetőséget minden labdajátékra és más sportfoglalkozásra is.

Pogácsás Tibor szerint a legnehezebbnek a lakhatási program ígérkezik, de arra számít, hogy gyorsan felépíthető típusházakban olcsón fenntartható lakásokhoz juthatnak a rászorulók. Megállapodás született emellett felsőfokú intézményekkel is arról, hogy gyakornoki programok keretében logopédusokat, pszichológusokat, pedagógusokat küldjenek az érintett településekre - tette hozzá.

A programokban többek között a Magyar Máltai Szeretetszolgálat, a Magyar Ökumenikus Segélyszervezet, a Katolikus Karitász, a Református Szeretetszolgálat, a Baptista Szeretetszolgálat, a Szent Márton Karitász, a Tutor Alapítvány és az Igazgyöngy Alapítvány vesz részt. A programok kiterjesztéséről és szükség esetén a módosításukról Vecsei Miklós miniszterelnöki megbízott január végi beszámolója alapján dönthet a kormány.

Az önkormányzati államtitkár azt várja a programcsomagtól, hogy jelentős gazdasági növekedést eredményez a hátrányos helyzetű térségekben és sokaknak segíthet kitörni a szegénységből.
 

Kapcsolódó írásaink

Közép-Európa egyre erősebb

ĀSchanda Tamás: Nem a magyar családokra kellene magasabb rezsit és drágább élelmiszereket kényszeríteni a klímavédelmi célok eléréséhez

A magyarhirlap.hu weboldal sütiket (cookie) és különböző kódokat használ a megfelelő működés, elemzések készítése, a felhasználói élmény fokozása valamint az Ön számára releváns, személyre szabott ajánlatok összeállítása érdekében. Ezek használatát az Elfogadom gomb megnyomásával jóváhagyja. Bővebb információt az Adatkezelési Tájékoztatónkban talál.

Elfogadom