Gazdaság

Aranykorát éli a hazai turizmus

Az ágazat versenyképességét 2020-tól naprakész szálláshelyi forgalmi adatok és január elsejétől szálláshely-szolgáltatási áfacsökkentés is segíti

A Magyar Turisztikai Ügynökség értékelése szerint 2019 a turisztikai beruházások, a kiemelkedő ágazati bevételnövekedés, a tovább bővülő vendégforgalom és a digitalizáció éve volt a magyar idegenforgalomban.

Aranykorát éli a hazai turizmus
Fotózkodó látogatók a budai Várban. Tavaly fővárosunk volt a legnépszerűbb európai úti cél, és egyre több külföldi vendég érkezik hazánkba. A magas kategóriás szállodák nálunk üzemeltek a legnagyobb kihasználtsággal a kontinensen
Fotó: MH/Hegedüs Róbert

Bár a teljes évre vonatkozó statisztikák csak februárban lesznek elérhetők, az eddigi adatok alapján arra lehet következtetni, hogy 2019 meghatározó volt, a korábbi turisztikai rekordéveket is felülmúlja – derült ki a Magyar Turisztikai Ügynökség (MTÜ) lapunknak küldött közleményéből. Megítélésük szerint a turizmus alakulásában jelentős a szerepe annak, hogy Magyarország biztonságos ország, az elmúlt években végrehajtott fejlesztések Budapestet vonzóbbá tették, és a magyar családok is többet költhetnek belföldi utazásokra, nyaralásokra.

Kiemelték: a cél, hogy Magyarország Közép-Európa vezető turisztikai térsége legyen, ennek érdekében folytatódnak az ágazati fejlesztések. A magyar turizmus versenyképességét 2020-tól naprakész szálláshelyi forgalmi adatok, és január elsejétől szálláshely-szolgáltatási áfacsökkentés is segíti. A turizmus a magyar gazdaság egyik motorja, növekedése 2010 óta töretlen – írták, hozzátéve, a 2018-as történelmi rekordévet köve­tően az elmúlt esztendőben is tovább javultak a turisztikai mutatószámok, és a 2019-re is az uniós átlagot meghaladó, tíz százalék körüli növekedés várható az idegenforgalomban. Mint írták, „a magyar turizmus aranykorát éli”, hiszen soha ennyi fejlesztés nem volt még az ágazatban, mint az elmúlt esztendőben. Tavaly Budapest volt a legnépszerűbb európai úti cél, és egyre több külföldi vendég érkezik Magyarországra. A magas kategóriás fővárosi szállodák a legnagyobb kihasználtsággal üzemeltek Európában, és új közvetlen légi járatokat is indítottak. A belföldi turizmus továbbra is a vendégforgalom felét adja, amit a Szép-kártya 2019-ben megnövekedett forgalma is támogat – részletezték.

Ismertették: az elmúlt évben mintegy ezer, minőséget javító turisztikai fejlesztés volt folyamatban országszerte, ezek nagy része az év végéig be is fejeződött. Felhívták a figyelmet arra is, hogy tavaly megkezdődött 750 szálláshely felújítása és fejlesztése, a strandfejlesztési program folytatásaként megújult 43 szabadstrand. Az élményparkok fejlesztésének keretében átadták Magyarország első fix telepítésű hullámvasútját. Nagy lépést tettek az ágazat hosszú távú versenyképességét is biztosító digitalizáció irányába is. A Nemzeti Turisztikai Adatszolgáltató Központhoz a szállodákat és panziókat követően decemberben a magán- és egyéb szálláshelyek is csatlakoztak. A jövőben a már a teljes szektorra vonatkozóan naprakész statisztikai adatok növelik majd a turisztikai fejlesztések és marketingkampányok hatékonyságát – jegyezték meg. Kitértek arra is: a magyar kormány nagyon fontosnak tartja a turizmus és az ágazatban tevékenykedő vállalkozások, kkv-k versenyképességét, ezért döntött arról, hogy a vendéglátási áfa után tovább csökkenti az ágazat adóterheit. A gazdaságvédelmi akcióterv részeként a kormány a szálláshelyek áfáját 18 százalékról öt százalékra csökkentette 2020. január elsejétől – az intézkedés 23 milliárd forintot hagy a szektorban tevékenykedő vállalkozásoknál.

Az áfacsökkentés és a digitális adatszolgáltatás pedig – az ágazat fehérítése mellett –, hosszú távon garantálja a turizmus versenyképességét, és hozzájárul ahhoz, hogy az ágazat növekedési üteme a következő években is folytatódjon. Kiemelték: idén újabb szálláshelyek és strandok újulnak meg, elindul a balatoni és a dunai hajók, illetve a balatoni vízi csúszdák fejlesztése, befejeződik több kulturális és aktívturisztikai fejlesztés. Magyarország házigazdája lesz újabb nagy nemzetközi rendezvényeknek, és részt vesz a dubaji világkiállításon, halad tovább a nemzeti turizmusfejlesztési stratégiában 2030-ig meghatározott célok teljesítésében.

Legfőbb dolgunk megmutatni vendégeinknek Magyarországot, és elmesélni történetét

A szálláshelyek bevételeinek növekedése meghaladta a világátlagot, de nem ez az egyetlen sokatmondó adat az ágazatban.

Guller Zoltán
Guller Zoltán
Fotó: MH

Valóban fénykorát éli a magyarországi turizmus – nyilatkozta lapunknak Guller Zoltán, a Magyar Turisztikai Ügynökség vezérigazgatója. Felhívta a figyelmet, hogy 2019-ben több mint másfélszer annyi turistát számoltak, mint ahányan az országban élünk. A szálláshelyek bevételeinek növekedése meghaladta a világátlagot – tette hozzá.

Mint mondta, ennek legbiztosabb mutatója a tény, hogy a vendéglátás adózott árbevétele 38 százalékkal magasabb volt az előző évinél. Nekünk az a legfőbb dolgunk, hogy megmutassuk vendégeinknek Magyarországot, hogy elmeséljük hazánk történetét, hangsúlyozta, hozzátéve, „Ki, ahogy tudja: szép borral, vacsorával, egy dallal, vagy éppen egy tánccal. És egyáltalán, maga a vendégszeretetünk, ami igazán megmutathatja másoknak, hogy kik is vagyunk, mi, magyarok valójában.”

Hogy visszakanyarodjak a számok világához, büszkén ismételhetem meg, hogy az elmúlt öt évben 86-ról 147-re emelkedett a Budapestről közvetlenül elérhető városok száma – hívta fel a figyelmet Guller. Sokatmondó adat, hogy a Liszt Ferenc Nemzetközi Repülőtérre csaknem kilenc százalékkal több külföldi vendég érkezett, mint az azt megelőző évben. Számításaink szerint 2022-re elérjük az ötvenmilliós vendégéjszakaszámot és a GDP-hez való 16 százalékos hozzájárulást – emelte ki. Ahogy kifejtette: „Onnantól már nem vagy nemcsak a teljesítmény növelése lesz a legfontosabb cél, hanem az ágazatban dolgozók életminőségének javítása is. Másként fogalmazva: onnantól nem az lesz a legfontosabb kérdés, hogy mit kap a turizmus, hanem az, hogy mit ad.”