Gazdaság

Zártkert mint szükségmegoldás

A legnagyobb árcsökkentő tényező továbbra is a rendezetlen tulajdon

A zártkert egy gyenge minőségű kertvárosi lakhatási módként értelmezhető, de sokak számára jelenti az önálló otthon megteremtésének lehetőségét, azonban az olcsóbb négyzetméterárért jelentős kompromisszumot kell kötniük – derül ki az Otthon Centrum lapunk kérdéseire adott, zártkertekre vonatkozó válaszából.

Zártkert mint szükségmegoldás

A zártkerti ingatlanok jellemzően jóval olcsóbbak, mint a belterületi építési telkek, akár harmad-, negyedannyiba is kerülhetnek. Ennek oka, hogy ezek az ingatlanok általában a periférián, kiépített infrastruktúrával rosszul ellátott területeken találhatók, lakhatás szempontjából erősen kompromisszumos megoldást jelentenek – válaszolta lapunk megkeresésére az Otthon Centrum sajtóosztálya. Válaszukban aláhúzták, a legkevésbé értékesek a mezőgazdasági besorolású zártkertek, megjegyezve azt is, hogy teljesen azonos adottságú telkek esetén másfél–kétszeres az értékbeli különbség a lakóterületi és a volt zártkerti ingatlan között. A legnagyobb árcsökkentő tényező a rendezetlen (osztatlan közös) tulajdon, ami miatt akár többszörös is lehet a különbség, de az utak, közművek hiánya is az árcsökkentő okok közé sorolható.

A „zártkert”, mint fogalom a pia­con ismert, de a szabályozás nem használja. Ezek az ingatlanok – ha korábban nem minősítették őket lakó- vagy üdülőterületté – jellemzően MK, azaz kiskertes mezőgazdasági övezet besorolásúak. Abban az esetben, ha a telek minimum 720 négyzetméter, a beépíthetőség maximum háromszázalékos, ennél kisebb telkeken maximum harminc négyzetméter lehet a felépítmény. A legtöbb városkörnyéki volt zártkerti területen ennél azonban – szabálytalanul – nagyobb házak is épültek. Az ide beköltözők jellemzően lakáscélra használják ezeket az ingatlanokat és ennek köszönhetően idővel elindul a területek lakóterületté alakulása – ez azonban nagyban függ a helyiek önszervező képességétől, így a budapesti vagy nagyvárosi agglomerációkban ez erőteljesebben érzékelhető.

Ez a zártkerti besorolású ingatlanok keresettségére is kihat. Jellemzően a nagyvárosi agglomerációkban keresik, főleg olyanok, akiknek nincs megtakarításuk, de önálló lakhatási megoldást szeretnének. Azok, akik ezt az utat választják, akár személyi kölcsönnel is bele tudnak vágni (a jelzáloghitel erre a típusra nem jellemző) az otthonteremtésbe. Induló családoknak, fiataloknak, főleg ha például munkájukhoz személygépkocsi használat is jár, az albérlet árából egy minimális, de lakhatásra alkalmas, kertes ház elérését jelentheti.

Ha gyermekek születnek óvodás, kisiskolás korig még elfogadható ez a megoldás. A tömegközlekedés hiánya miatt azonban a szülőknek vállalniuk kell a gyerekeikkel az ingázást. A zártkert tulajdonképpen egy gyenge minőségű kertvárosi lakhatási módnak feleltethető meg, mégis sokak számára jelenti az önálló otthon megteremtésének lehetőségét.

Kapcsolódó írásaink