Gazdaság

Kedvező lenne a részmunkaidő támogatása

A kontinensek közül egyedüliként Európában nem éri el a születendő gyerekek száma a népesség fenntartásához szükséges értéket, nálunk három éve stagnál a mutató

A munkaerőpiacon is jelentkeznek a kedvezőtlen demográfiai folyamatokból adódó hatások.

Kedvező lenne a részmunkaidő támogatása
Kovács Árpád: Nem elegendőek csak a gazdasági ösztönzők
Fotó: MH/Hegedüs Róbert

A demográfiai fordulat a versenyképességi fordulat egyik kulcseleme. A demográfiai folyamatok sokoldalúan átfogják a társadalmi életet – közölte tegnap Báger Gusztáv, a Magyar Nemzeti Bank monetáris tanácsának tagja a Jövőnk a gyermek könyvbemutató-konferencián, amelyet a Magyar Közgazdasági Társaság (MKT), valamint a Gyermek- és Családbarát Alkotóműhely szervezett. Mint elmondta, a kontinensek közül egyedüliként Európában nem éri el a születendő gyerekek száma a népesség fenntartásához szükséges értéket. Magyarországon hosszú idő óta először 2011 és 2016 között emelkedett a termékenységi ráta, az utóbbi három évben viszont stagnál – hívta fel a figyelmet. Tavaly 89 ezer gyermek született az országban, míg például 1975-ben 194 ezer, a legtöbben, 10,7 millióan 1980-ban voltunk, azóta viszont csökken a népesség.

A munkaerőpiacon mindinkább jelentkeznek a demográfiai korlátok: 2018 és 2030 között 440 ezer fővel csökken a munkaerő-kínálat.

A bruttó hazai termék 11 százalékát költjük a nyugdíjkiadásokra, és ez a régiós államokban is hasonló arányt mutat. A jegybank javaslatai között szerepel, hogy a demográfiai folyamatok javításában szerepet játszhat az egészségügy családbarátabbá tétele vagy a foglalkoztatottsághoz kötött támogatási rendszer. Ugyancsak ezt a célt szolgálná a részmunkaidő támogatása, illetve a bölcsődei és óvodai férőhelyszám emelése.

Kovács Árpád, a Költségvetési Tanács elnöke arra hívta fel a figyelmet, hogy az elmúlt időszak családbarát intézkedéseinek az iránya kedvező, mégsem érték el a kívánt hatást, és nem elegek csak a gazdasági ösztönzők. Hozzátette: meg kell teremteni a sok gyermeket felelősen vállaló családok kiemelt társadalmi–gazdasági elismerésének körülményeit.
Benda József, az MKT Demográfiai Szakosztályának elnöke közölte, hogy az ország háromezer településéből kétezerben csökken a népesség, és ez hatással van a gazdaságra és az intézményrendszerre.

A magyar növekedés sajátosságai

Magyarország újból a növekedés éllovasa lett 2019-re az unióban és a régióban egyaránt – írta Matolcsy György jegybankelnök a Novekedes.hu gazdasági portálon. Elemzésében kiemelte, hogy 2010 után sikeres válságkezelést végeztünk egy teljes gazdaságpolitikai fordulattal. Ennek középpontjában egy hatékony adóreform állt. Jegybanki fordulatot 2013-ban hajtottunk végre, így már ebben az évben elindult a növekedési fordulat. Mostanáig már hét év sikeres növekedési, sőt felzárkózási teljesítménye van mögöttünk – hangsúlyozta. Felhívta a figyelmet: a 2013–2019 közötti, átlagosan 3,5 százalék feletti – az Európai Unió átlagos növekedést két százalékkal és a visegrádi csoport növekedését legalább fél százalékkal meghaladó – gazdasági bővülés önmagáért beszél. Matolcsy szerint még érdekesebb a kép, ha gazdaságtörténeti tükörben vizsgáljuk az elmúlt hét esztendőt. Mint írta, az 1929 és 2019 közötti kilencven évben csupán hat növekedési ciklust mért a magyar gazdaságtörténet. Kiemelendő, hogy az 1933 utáni helyreállítást kivéve a mai növekedés mutatja a legnagyobb felzárkózást. Ráadásul, és ez a legfontosabb, a korábbi növekedési ciklusokban elromlott a folyó fizetési mérleg, és nőtt az ország külső adóssága, most éppen fordítva történik.
(ZD)

Kapcsolódó írásaink

A magyarhirlap.hu weboldal sütiket (cookie) és különböző kódokat használ a megfelelő működés, elemzések készítése, a felhasználói élmény fokozása valamint az Ön számára releváns, személyre szabott ajánlatok összeállítása érdekében. Ezek használatát az Elfogadom gomb megnyomásával jóváhagyja. Bővebb információt az Adatkezelési Tájékoztatónkban talál.

Elfogadom