Gazdaság

Áttörést hozott a piacon az otthonteremtési program

A csok jelentős hányadot képvisel a teljes hitelállományon és a lakáshiteleken belül is, a támogatott konstrukciókat az ügyfelek magasabb hányada törleszti pontosan

Hosszú távon is érezteti pozitív hatását és fenntartható maradt a családi otthonteremtési kedvezmény, az ötszázalékos lakás­áfa kivezetése azonban visszaveti az építőipari lendületet – hangzott el az tegnap az újHÁZ Centrum sajtóreggelijén.

Áttörést hozott a piacon az otthonteremtési program
Az építőipar tavaly már a teljes GDP 4,5 százalékát adta
Fotó: MH/Katona László

A családi otthonteremtési kedvezmény fellendítette a piacot és még van benne tartalék – mondta Rázsóné Szórády Csilla, az újHÁZ Centrum cégvezetője a cég tegnapi sajtóreggelijén. Emlékeztetett, a csok bevezetését hosszú távot vizsgáló, jelentős népességfogyásra rámutató tanulmány előzte meg, az otthonteremtés támogatása pedig a kedvezmények és az igénylők körének kibővítésével hozta el a kívánt piaci áttörést, olyannyira, hogy az építőipar tavaly már a teljes GDP 4,5 százalékát adta.

Beszélt arról is, ideális lenne, ha a hazai 4,3 millióra tehető lakásállomány százévente megújulhatna, ehhez több mint negyvenezer új otthon elkészülte szükséges évente. Összehasonlításul a válság évei alatt mindössze nyolcezer volt az ádatott lakások száma, tavalyra ez a szám már a húszezret közelítette. Ezzel szemben harminchatezer érvényes építési engedélyt adtak ki, a nagyra nyíló olló hátterében a munkaerő- és kapacitáshiány áll, utóbbi szintén a válság hatása, amikor is a gyártók csökkentették termelőkapacitásukat, ám azt nem tudták a megnövekedett igényekkel azonos mértékben újra megemelni. Ehhez a cégvezető szerint hozzájön még az építési technológiák hatékonysága és gyorsasága, a piac pedig csak mostanában teszi lehetővé a gyáraknak, gyártóknak a beruházásokat, fejlesztéseket.

Szintén elhangzott még, az ötszázalékos lakásáfa és a babaváró támogatás is lendületet adott az építőiparnak, azonban a már említett munkaerő- és építőanyag-hiány csúszást eredményezett, a megnövekedett kereslet drágulást hozott, valamint az is, hogy az épületeknek az átadás pillanatában érvényes szigorú energetikai előírásoknak kell megfelelniük.

Rázsóné Szórády Csilla kiemelte, a csok jelentős hányadot képvisel a teljes hitelállományon és a lakáshiteleken belül is, főleg úgy, hogy kombinálható más piaci alapú konstrukciókkal is – megjegyezve, hogy a támogatott konstrukciókat az ügyfelek jobban tudják törleszteni. A kivezetésre kerülő lakásáfa kapcsán rámutatott, ez újabb áremelkedést hozhat, és a hatása mutatkozik az építőanyagok iránti keresletben is. A falusi csokról azt mondta, sokan ennek segítségével kivitelezik a felújítást, ez jellem­zően tetőjavítást vagy –cserét, nyílászárócseréket és hőszigetelést foglal magában.

A Magyar Hírlap kérdésére elmondta, régiónként változik, hol jellemzőbb a felújítás, mint az új építés, azonban nincs olyan település vagy régió, ahol renoválásra ne költenének. Az építések célja is eltérő, Budapesten jellemző a befektetési céllal vett vagy épített ingatlanok magasabb aránya. Az elvándorlással kapcsolatos kérdésünkre a cégvezető azt mondta, meghatározóak a munkalehetőségek – Győr környéke például az Audi miatt vonzó célpont –, a határozott időtartamú munkaviszony után vissza-/hazaköltözők lehetőségeit bővíti ugyan a falusi csok, azonban a helyben maradáshoz a munkalehetőségek bővítése is szükséges.

Kapcsolódó írásaink

A magyarhirlap.hu weboldal sütiket (cookie) és különböző kódokat használ a megfelelő működés, elemzések készítése, a felhasználói élmény fokozása valamint az Ön számára releváns, személyre szabott ajánlatok összeállítása érdekében. Ezek használatát az Elfogadom gomb megnyomásával jóváhagyja. Bővebb információt az Adatkezelési Tájékoztatónkban talál.

Elfogadom