Gazdaság

A gazdaság erősödésével több pénz jut közlekedésre

Mosóczi László: Számunkra elfogadhatatlan az Európai Bizottság terve, amely szerint a jelenlegi ciklushoz képest huszonnégy százalékkal vágnák meg a támogatásokat

Rekordéveket élünk a közlekedésfejlesztésben – nyilatkozta lapunknak Mosóczi László, az Innovációs és Technológiai Minisztérium közlekedéspolitikáért felelős államtitkára. Elmondta: a budapesti M0 útgyűrű még meg nem épült szakaszaival kapcsolatban az előkészítő vizsgálatokat tovább kell folytatni. Az új vasúti stratégia ebben az évben a kormány elé kerülhet.

A gazdaság erősödésével több pénz jut közlekedésre
„Európában és globális szinten is a környezetkímélő vasút felé tolódik a szállítás”
Fotó: MH/Purger Tamás

– Meglehetősen nagyívű terveket és célokat fogalmaztak meg az út- és vasútépítések területén, amely egyben a gazdasági növekedés fontos eleme is. Mennyi pénzt szánnak közlekedési infrastruktúra fejlesztésre?

– A beruházási ciklust az új projektek beemelésével idén 2024-ig bővítettük ki, a hazai közúthálózat megújítására ebben az időszakban összességében 3200 milliárd forint, vasútfejlesztésre pedig mintegy 1700 milliárd forint jut. A magyar gazdaság jobb teljesítményének köszönhetően a teljes közúti forrásmennyiségből 1800 milliárd forintot a hazai költségvetésből tudunk finanszírozni, csak a kisebbik hányad, 1400 milliárd forint származik európai uniós támogatásból.

– Azt már eddig is hangoztatta a kormány, hogy kiemelt cél a gyorsforgalmi úthálózat bővítése, de mégis, melyek azok az utak, amelyek meg is épülnek?

– Jelenleg 17 helyszínen zajlik olyan gyorsforgalmi útépítés az országban, amely akár már idén, de legkésőbb 2022-ben elkészül. A Modern Városok Programban tett vállalásoknak megfelelően bekötjük a négysávos úthálózatba a ma még csak főúton elérhető megyei jogú városokat. A több szakaszon is épülő M4-est azért emelném ki, mert Pest megyében óriási a forgalom, amelynek jelentős része nemzetközi tranzit, a tehergépjárművek nyolcvan százaléka például román. Szolnok mellett megvalósul Békéscsaba, Eger, Kaposvár, Salgótarján, Sopron és Zalaegerszeg gyorsforgalmi bekötése is. Szorosabban kapcsolódunk be az európai közúthálózatba: megépül az M8-as Körmend-Rábafüzes szakasza, az M30-as Miskolc-Tornyosnémeti összeköttetéssel, így Budapest és Kassa között lesz autópálya. Az M15-ös hamarosan befejeződő bővítésével a magyar főváros és Pozsony között szintén végig autópályán közlekedhetünk. Jelentős fejlesztés a Kalocsa és Paks közötti Duna-híd építése, amelynek a pályáztatása folyamatban van. Ez az átkelő leginkább az új paksi blokkok építése miatt fontos. A közlekedésben rekordéveket élünk meg: idén az eddigi legtöbb pénz, összességében 566 milliárd forint hasznosul útépítésekben, vasúton pedig 2020 lesz a legerősebb esztendő, közel háromszázmilliárd ráfordítással.

– Az M30-ast már említette, de sikerül a ciklus végéig eljutni az országhatárokig?

– Az M30-as és az M4-es kivitelezés alatt álló szakaszaival mi magyarok elsőként készülünk el a közép-európai országokat észak–déli irányban összakapcsoló Via Carpatia közúti folyosó ránk eső elemeivel. Az országhatárig tartó fejlesztések ütemezése a partnerországok terveitől, együttműködési hajlandóságaitól is függ. Leginkább három autópálya esetében kell valamilyen egyezségre jutnunk. Az M6-ost Bóly és az országhatár között már el tudnánk kezdeni, hiszen a határmetszéspontról megállapodtunk a horvátokkal, viszont ennek csak akkor lenne értelme, ha ők is megépítik a folytatást Eszék irányába. Az Eszék és Pélmonostor szakasz építésének esetében a pályázatot legutóbb eredménytelennek nyilvánították, a Pélmonostor és az országhatár közötti szakasz kivitelezését pedig a következő uniós költségvetési ciklusra tervezik. A magyarországi oldalon a jobb megtérülés érdekében új elemként emeltük be a projektbe a villányi bekötést. Az ukránokkal sikerült megállapodni az M3-as határmetszéspontról, azonban a határ túloldalán a beregszászi elkerülő útra nincs pénz. A szlovák féllel már elvi egyetértésre jutottunk a parassa­pusztai átkelésről, viszont napirenden tartjuk annak lehetőségét is, hogy az M1-estől Esztergomig megvalósuló M100 egy új Duna-híddal kiegészülve biztosítana színvonalas összeköttetést. A megállapodást szeretnénk mielőbb, még a jelenleg hivatalban levő szlovák kormánnyal tető alá hozni.

– Az M0-ás hiányzó szakaszai­nak megépítésére van valami esély?

– A 10-es és a 11-es főutak közötti északi szakaszra építési engedéllyel rendelkezünk, onnantól az M1-ig több nyomvonalváltozatot kell megvizsgálni. Sűrűn lakott, környezetvédelmi szempontból is nagyon érzékeny területről lévén szó a lehető legtöbb érintett támogatást bíró megoldásra törekszünk. Felmerült annak lehetősége is, hogy a körgyűrű Budapesttől távolabb vezetve, az M10-es pilisvörösvári elkerülőjét az M100-ashoz átkötve zárulna be. Érthető okokból senki sem szeretne a kertje végében autópályát látni, úgyhogy megfontolt, körültekintő döntésre törekszünk. Az M0-ás ügyével foglalkozni kell az útprogram soron következő, jövő év eleji felülvizsgálatakor.

– Hol tart az M1-es 2x3 sávossá bővítésének az előkészítése?

– Folyamatban van a tervezés, két szakaszban, Budaörs és Tatabánya között, majd onnan Győrig épülhet át 2x3 sávossá az M1-es. Vizsgálatra érdemes forgalomcsökkentő lehetőség a meglevő főutak négysávosítása a Komárom-Székesfehérvár-Sárbogárd vonalon. A továbbiakban elsőként az M3-as szélesítésére lenne szükség, ugyanis a fővároshoz közeli szakaszok forgalma már az M1-eséhez hasonló.

– A vasút is rendesen ki lett stafírozva ebben a ciklusban.

– Ez teljesen természetes, hiszen Európában és globális szinten is a környezetkímélő vasút felé tolódik el az áru- és személyszállítás. Mi arra próbáljuk ráirányítani a figyelmet, hogy például az elővárosban, ahol reggelenként bedugulnak a közutak, a közösségi közlekedés, ezen belül a vasút jobb, gyorsabb és kényelmesebb. Az utasvonzó képességet növeli, hogy a MÁV az ágazatot új korszakba léptetve új emeletes motorvonatokat helyez üzembe elsőként a nagy forgalmú ceglédi és váci vonalakon. Három éven belül a vasút­társaság kizárólag korszerű motorvonatokkal szállítja a Budapest elővárosában közlekedő évi hatvanmillió utasát.

– A MÁV mozdonyokat is vásárolna, legalábbis ehhez kért a vezetés kormányzati támogatást.

– Nem érheti őket az a vád, hogy indokolatlanul tennék, hiszen a mozdonypark nagyon elöregedett. A vasúttársaság 85 villamosmozdony beszerzését tervezi, melyek között lesz több áramnemű is. Ugyanakkor e járműveket nem biztos, hogy uniós vagy hazai forrásból célszerű megvásárolni. Egyrészt Brüsszel csak akkor hajlandó támogatást adni, ha a vasúttársaság garantálja, hogy tehervonatokat nem vontatnak a mozdonyok, ami a mai körülmények között nem életszerű elvárás. Másrészt pedig az Eurofima kedvező hitellehetőségeket kínál kifejezetten járműbeszerzésre állami közreműködés nélkül is. A vasútra fordítható egyéb forrásokat így inkább pályakorszerűsítésre, szolgáltatásfejlesztésre érdemes fordítani.

– Mikor kerül a kormány elé az új vasúti stratégia?

– Arra törekszünk, hogy első olvasatban még idén megvitassák. Nevesítenénk benne azokat a szakaszokat, amelyeket mindenképpen szükséges felújítani ahhoz, hogy tartható legyen a menetrend. Szerepeltetnénk a 2021-2027 közötti európai uniós időszakra vonatkozó fejlesztési terveket is. Még komoly viták folynak arról, hogy mennyi uniós támogatásra számíthat Magyarország a következő időszakban. Számunkra elfogadhatatlan az Euró­pai Bizottság terve, amely szerint a jelenlegi ciklushoz képest 24 százalékkal vágnák meg a támogatásokat.

– Mikorra várható a Budapest-Belgrád vonal magyar szakaszának esetében a finanszírozási szerződés aláírása?

– A közelmúltban elhárult az utolsó akadály is, a finanszírozási szerződést a tervek szerint még az év végéig aláírjuk, így az építkezés 2020 elejétől kezdetét veheti. Magyarország központi szerepre törekszik a régiós logisztikában, mivel az eurázsiai teherszállítás rendkívüli gazdaság- és iparfejlesztési potenciállal jár együtt. A görögországi Pireusz kikötőjében ötszörösére emelkedett a forgalom, a magyar érdek az, hogy a kínai áruk hazánkon keresztül jussanak el a leggyorsabban onnan Nyugat-Európába. Szerbiában már zajlik az építkezés, Belgrádtól délre több mint száz kilométer megújult, és a görögök azt ígérik, hogy a saját szakaszaikat is rendbe teszik.

– A közúti fuvarozók érdekképviselete szerint a nyugati adminisztratív szabályok rontják a versenyképességüket. Mit tudnak tenni ez ügyben?

– Az európai képviselőkkel vállvetve az utolsó pillanatig küzdünk azért, hogy a mobilitási csomag bevezetésének várható kártételeit a lehető legalacsonyabb szintre szorítsuk a hazai és európai fuvarozók érdekében. Arra szeretnénk ráirányítani az uniós döntéshozók figyelmét, hogy a protekcionista intézkedések oda vezetnek majd, hogy az unión kívüli harmadik országbeli vállalkozások nyernek a dolgon, akiket semmiféle előírás nem kötelez. Felfoghatatlan például, hogy miért tennék kötelezővé a járművek négyhetenkénti hazatérését, amikor az üresen közlekedő kocsik teljesen feleslegesen terhelik a környezetet. Ugyanígy érthetetlen, hogy a pihenőidő egy részét miért kellene szállodában eltöltenie a sofőrnek, akkor, amikor nincs elegendő biztonságos pihenőhely, ahol a gépkocsivezető jelenléte, felügyelete nélkül garantálni lehetne a rakomány védelmét.

– Milyen reményeket fűznek a közelmúltban bejelentett autóbuszprogramhoz, amely szerint tiszta üzemű járművek beszerzéséhez kapnának az önkormányzatok állami támogatást?

– A kormány döntése szerint 2022 januárjától a hazai önkormányzatok csak tiszta, azaz elektromos, CNG vagy LNG üzemanyaggal hajtott új járművek vásárlásához igényelhetnek állami támogatást. Az állam a zöld buszok elterjedését 36 milliárd forint támogatással kívánja elősegíteni. A járműállomány fiatalítása nemcsak a szolgáltatási színvonalat növeli és a fenntarthatóságot javítja, hanem a magyar ipart is megerősíti, hiszen a hazai cégek saját fejlesztésű autóbuszaikkal elindulhatnak a közbeszerzési tendereken.

– Komoly kormányzati kritikák érték a közelmúltban a Liszt Ferenc Nemzetközi Repülőtér üzemeltetőjét. Mivel nem elégedettek, és milyen változásra számítanak?

– A tulajdonos nem valósította meg azokat a beruházásokat, amiket megígért, miközben az éves forgalom idén eléri a 16 millió utast. Azt pedig nem tartjuk elfogadható magyarázatnak, hogy a mai szolgáltatási színvonal bizonyos légitársaságok igényeinek megfelel. A Budapest Airport új vezérigazgatója együttműködést ígért, reméljük, hogy lesz változás.

– A vidéki repterek esetében melyik kap elsőbbséget?

– A debrecenit kell elsőnek említenem, hiszen Magyarország második legnagyobb lélekszámú városának adottságai lehetővé teszik, hogy a tágabb régió kereskedelmi, oktatási, innovációs és kulturális központjává váljon. E közös szándék valóra váltásáért komoly versenytársakkal, a repülőtérrel rendelkező Kassával és Nagyváraddal is tartaniuk kell a lépést, előnybe kell kerülniük velük szemben. A másik két kiemelt légikikötő a sármelléki Hévíz-Balaton nemzetközi repülőtér, és a Győr-Péri. Mindkettő nemzetközi forgalmat bonyolít, emellett a régiós szerepük is meghatározó.

– Hogyan jelenik meg az innováció a hazai közlekedésfejlesztésben?

– A ZalaZone járműipari tesztpálya és a kapcsolódó okosút megépítése mellett folyamatosan keressük az alkalmat a legkorszerűbb technológiák meghonosítására, lehetőség szerint nemzetközi együttműködésekben. A minisztérium 2019 nyara óta foglalkozik az elektromos kamionok hazai adatptálásának előkészítésével. A menet közbeni töltés lehetséges megoldásai közül a burkolat megbontását, újjáépítését nem igénylő felső áramszedős a legegyszerűbb és a leginkább gazdaságos. A villamosított autópálya hazai megvalósítását külföldi szakemberek bevonásával mérlegeljük. Indokolt lehet egy hazai kísérleti projekt elindítása, ezt a szóba jöhető alkalmazási helyszínek beazonosítására, a műszaki, szabályozási, gazdaságossági, balesetvédelmi és üzemeltetési kérdésekre is kiterjedő, részletes vizsgálatnak kell megalapoznia. w

Kapcsolódó írásaink

A magyarhirlap.hu weboldal sütiket (cookie) és különböző kódokat használ a megfelelő működés, elemzések készítése, a felhasználói élmény fokozása valamint az Ön számára releváns, személyre szabott ajánlatok összeállítása érdekében. Ezek használatát az Elfogadom gomb megnyomásával jóváhagyja. Bővebb információt az Adatkezelési Tájékoztatónkban talál.

Elfogadom