A gépesítés nem fékezi a munkaerőigényt

Az igen kedvező 3,5 százalékos munkanélküliségi ráta mellett figyelemre méltó a foglalkoztatottak magas száma, ami az első negyedévben alig négy és félmillió volt, a második és harmadik negyedévben pedig meghaladta ezt a szintet. A negyedik negyedév az ünnepi időszak miatt nem szokott visszaesést hozni, ezért elmondható, hogy teljesült a magas foglalkoztatási átlag – mondta lapunknak Szalai Piroska munkaerőpiaci szakértő. Ugyanez a tendencia igaz a közfoglalkoztatottak számának mérséklődésére, számuk jelenleg és éves átlagban is százezer körül van, 4,4 millióan az elsődleges munkapiacon dolgoznak, és ami a 25-60 éves korosztályt illeti, hetvenöt százalékos a foglalkoztatottság, amivel egy 2020-ra előirányzott vállalásunkat teljesítettük – tette hozzá.

A harmadik negyedévben nőtt a foglalkoztatottak aránya, a nyári hónapok jelentik általában a csúcsot, a negyedik negyedév az advent és a karácsony miatt nem hoz jelentős visszaesést. A versenyszférán belül a szolgáltatások területén nőtt leginkább a munkavállalók száma, valamint az iparban, amelyen belül ha a feldolgozóipart és az ott dolgozók számát nézzük, a két százalékkal nagyobb létszám is jelentős munkaerőtöbbletnek számít – magyarázta a szakértő, hozzátéve, hogy a turisztikai területeken – szálláshelyek, vendéglátás – például a bruttó hazai termék bővülésének mértékével nőtt a dolgozói létszám.

Nem igaz az sem, hogy a gépek vagy a gépesítés csökkentené az emberi munkaerő iránti igényt. Mert bár a létszám az automatizáltabbnak számító ágazatokban kisebb mértékben nőtt, mint a bruttó hazai össztermék, a technológiai korszerűsítésekkel a munkahatékonyság és az egy főre jutó termelékenység is javult. Szalai Piroska úgy véli, rövidtávon biztosan nem, de közép vagy hosszú távon sem várható, hogy az automatizálás az emberi munkaerő szükségtelenné válását eredményezné, a munkáltatókra pedig az jellemző, hogy meglévő dolgozóikat képzik tovább.

Egyedül a mezőgazdaságban nem nőtt a dolgozók száma, itt az utánpótlás hiánya jelenti a fő kihívást.

Szalai Piroska lapunk kérdésére kitért rá, az OKJ rendszer átalakításának célja közelebb hozni az elérhető képzéseket és a munkaerőpiaci igényeket. Cél még a duális képzési forma kiterjesztése, ne legyen olyan (felnőtt) munkavállaló, aki a végzettség megszerzése előtt csupán a tanműhelyben ismerkedhet az adott szakma gyakorlati oldalával, hanem találkozhasson akár leendő munkaadójával is. A technikumi képzés visszaállítása is ugyanezt célozza. Ha a 15–25 évesek foglalkoztatási rátáját vizsgáljuk, idehaza ez harminc százalék, míg pél­dául Németországban, ahol a duális képzések jobban elterjedtek, ez az arány negyven százalék feletti. A fia­-tal (tanuló) korosztály rendszerint részmunkaidőben vagy határozott idejű szerződéssel dolgozik és jól mobilizálható tartalékot jelent.

A szakértő megjegyezte, a 2015 óta tartó időszakban folyamatos tendencia, hogy ott nőnek nagyobb arányban a keresetek, ahol a legalacsonyabbak voltak, így a 2015 előtti időszakhoz képest azoknak a száma is csökkent, akik képzettségük birtokában teljesen más területen helyezkednek el. Változás, hogy már a külföldi munkavállalás célja sem azonos a korábbival, ugyanis rövidebb időre mennek „ki” az emberek, és egyre többen vannak azok is, akik itthon kamatoztatják kint megszerzett tudásukat.