Gazdaság

„A magyar emberek befektetnek hazájukba”

A legfrissebb adatok szerint már 1795 milliárd forintért vásárolt a lakosság az új konstrukcióból

A készpénzes fizetés visszaszorítása nemzetgazdasági érdek – nyilatkozta lapunknak Gion Gábor, a Pénzügyminisztérium pénzügyekért felelős államtitkára. Beszélt arról is, hogy számos adóintézkedés már nyáron hatályba lépett. A legnagyobb összeget a szociá­lis hozzájárulási adó csökkentése hagyta a vállalkozásoknál.

„A magyar emberek befektetnek hazájukba”
Gion Gábor: A gazdaságfehérítésben fontos szerepe van a készpénzhasználat visszaszorításának
Fotó: MH/Papajcsik Péter

– Augusztus elején átlépte az ezerötszáz milliárd forintot a Magyar Állampapír Plusz (MÁP+) jegyzése. Számítottak arra, hogy a konstrukció ilyen sikeres lesz?

– A legfrissebb, tegnap délutáni adatok szerint már 1795 milliárd forintért vásárolt a lakosság az új állampapírból. Az eddigi jegyzési adatok azt vetítik előre, hogy a MÁP+ egyrészt képes lehet az újonnan keletkező jövedelmeket is a megtakarítások felé terelni, másrészt a lakosságnál lévő készpénzállományt is csökkentheti. Az, hogy a magyar emberek ilyen nagy mennyiségben vásárolják a MÁP+-t,azt jelenti, hogy bizalommal vannak az ország jövője iránt. Befektetnek a saját hazájukba. Az új állampapírral az egész ország jól jár, a magyar emberek számára előnyös, és Magyarország stabilitását is erősíti. A lakossági állampapíroknak köszönhetően tavaly év végére az államadósság devizaaránya a 2010. évi ötvenkét százalékról húsz százalékra csökkent, így jelentősen kisebbedett az ország külső sérülékenysége.

– Volt már több lakosságnak szánt állampapír konstrukció, mégis ebből vásároltak a legtöbbet. Vizsgálták már, hogy miért?

– A MÁP+ nemcsak adómentes, hanem magas kamatozású is, ugyanis öt év alatt összességében huszonhét százalék feletti hozamot biztosít. Mindezek mellett ez a legbiztonságosabb befektetési lehetőség, hiszen az állam áll mögötte. A tőke teljes összegére, valamint az esedékes kamatokra – értékhatártól függetlenül – teljes körű az állami garancia. Annak ellenére, hogy a MÁP+ futamideje öt év, megoldást kínál a rövidtávon gondolkodó megtakarítóknak is, mert nem kell lemondani a megtakarításhoz való gyors hozzáférhetőségről: az ötéves futamidő rugalmasan változtatható, veszteség nélkül lerövidíthető akár fél vagy egy évre. Az éves kamatok újrabefektetésével sem kell foglalkoznia a befektetőnek, mert a kamat tőkésedik, gyakorlatilag automatikusan kamatos kamatot biztosít. A magas jegyzési adatok mögött a folyamatosan javuló pénzügyi tudatosságnak is szerepe lehet, hiszen nem elég a kedvező konstrukciótkialakítani, kell az is, hogy az érintettek ezt felismerjék, amelyhez szükségesek az alapvető pénzügyi ismeretek is.

– Többször is beszélt a készpénzmentes megoldások fontosságáról. Hogy állunk ezzel Európa-szinten? Miben kell még fejlődni a vállalkozásoknak és a lakosságnak?

– Mint ahogy már említettem a befektetések kapcsán: egyre gyorsabb ütemben javul a lakosság pénzügyi tudatossága. Ezt igazolják a forgalmi adatok is. Három év alatt közel kilencven százalékkal, 107 millióról 202 millióra növekedett a negyedévenkénti belföldi kártyás fizetések száma. A növekedés számottevő, azonban az online pénztárgépek adatai szerint a vásárlási tranzakciók kétharmada jelenleg is készpénzben történik. A háztartások mintegy húsz százalékának nincs bankszámlája, a közüzemi számlákat a magyar polgárok többsége még mindig készpénzzel fizeti, és a nyugdíjak negyven százaléka is készpénzben érkezik. A gazdasági szereplők több mint hatezer milliárd forint készpénzt tartanak, ami a GDP tizennégy százalékát teszi ki. Ez nemzetközi és régiós összehasonlításban is kiemelkedően magas, az Európai Unióban nálunk van az ötödik legmagasabb készpénzállomány.

– Miért ilyen fontos a készpénzállomány csökkentése?

– A készpénzes fizetés visszaszorítása nemzetgazdasági érdek, a készpénzhasználat többletköltsége éves szinten eléri a négyszázötvenmilliárd forintot, amely jellemzően és leginkább a piaci szereplőket terheli. A túl magas állomány pedig a költségek mellett versenyhátrányt is eredményez. A készpénz előállítása, újragyártása jelentős kiadással jár. Szállítása, őrzése, a hamisított pénz kiszűrése is számottevő költséget jelent a vállalkozásoknak. Arról nem is beszélve, hogy a gazdaság fehérítésében fontos szerepe van a készpénzhasználat visszaszorításának.

– De mit tesz a pénzügyi kormányzat? Készülnek valamilyen kampánnyal ennek visszaszorítása érdekében a Készpénzkímélő Iskolák Program mellett?

– Két új kampány is indul, mindkettőnek fő célja a fiatalok pénzügyi alapismereteinek továbbfejlesztése. A Pénzügyminisztérium a pénzügyi tudatosság fejlesztése során a kimagasló, a legjobb tevékenységet felmutató tanulót százötvenezer forinttal, az általános vagy középfokú iskola tanárát félmillió forinttal, az iskolát pedig kétmillió forinttal díjazza minden évben. A Pénzügyi Tudatosság Fejlesztéséért díj mellett a kreatív pénzügyi oktatási programot nyújtó civil szervezetek támogatása is most van napirenden. Nagyjából szeptember közepéig lehet pályázni összességében húszmillió forintra. A nonprofit szervezeteknek olyan tanórákon kívüli programok megvalósításával lehet pályázniuk, amelyeken az általános és középiskolás diákok kötetlen formában ismerkedhetnek meg a tudatos pénzügyi gondolkodás alapjaival. És ne feledkezzünk meg a Készpénzkímélő Iskolák Program kibővítéséről se. A pilotprojekt tavaly debütált tizennégy iskolában. Az őszi tanévtől a program kibővül, és több száz iskola kapcsolódik hozzá. Itt a gyerekek az iskolai büfékben bankkártyával vagy más elektronikus fizetési eszközzel tudnak fizetni, ahol a szülők az ebédbefizetéseket kártyával, illetve átutalással tudják teljesíteni, illetve a tankönyvek térítési díját is elektronikusan fizethetik.

– Hogy áll a tárca a Gazdaságvédelmi Akcióterv végrehajtásával?

– Számos pontja már megvalósult. Kezdjük a 13+1. ponttal, amely jól jelképezi magát az a Gazdaságvédelmi Akciótervet is. A kormány a gazdasági eredmények megvédése mellett a családok, a lakosság és a vállalkozások terheit könnyíti, megtakarításaikat növeli. Az akcióterv utolsó pontja a Magyar Állampapír Plusz, amelyet június 3-a óta lehet jegyezni. De számos – jellemzően adóintézkedés – már a nyáron hatályba lépett. A legnagyobb összeget a vállalkozásoknál a szociális hozzájárulási adó csökkentése hagyta. A 2019. július 1-től 17 százalékra – két százalékponttal – csökkenő adó idén összességében 144 milliárd forintot hagy a foglalkoztatóknál. Július 1-től már reklámadót sem kell fizetni, és július 24-én hatályba lépett a fejlesztési adókedvezmény bővítésének első fázisa, illetve a cégek adóadminisztrációját jelentősen mérséklő adóelőlegfeltöltési kötelezettség is megszűnt. Ősztől kapcsol újabb fokozatba a munkásszállások kialakításának támogatása. Jövőre pedig a Gazdaságvédelmi Akcióterv számos pontja valósul meg, így például csökken a kisvállalati adó és a szálláshely áfa mértéke is, az előbbi tizenhárom százalékról tizenkét százalékra, az utóbbi tizennyolc százalékról öt százalékra. Az adócsökkentések mellett jövőre lép hatályba a preferált kistelepülésen élők adóvisszatérítési támogatása is.

– A globális autóipari helyzet nem a legkedvezőbb jelenleg, vagy mondhatjuk úgy is, jelentős változások előtt áll a szektor, ránk különösen a német autógyártó cégek lehetnek hatással. Kell aggódnunk, hogy ez befolyásolja a gazdaságunk?

– A világban eladott autók számának növekedése valóban megtorpant az elmúlt időszakban. Ebben sok tényező játszott közre, így például az új kibocsátási normákra való átállás, az elektromos hajtáslánc várható térnyeréséhez köthető vevői kivárás, illetve a piac telítődése főként a fejlett országokban, ahol egyre inkább általános, hogy egy családban több autó is van már. Mindazonáltal ne felejtsük el, hogy világszinten – akárcsak Kína esetében a múltban – előretekintve jelentős új kereslet jelenhet meg: például Kínában 2010-ben még csak 13,8 millió új autót értékesítettek, tavaly ennél tízmillióval többet 23,7 milliót. A lakosságszámot tekintve hasonló nagyságú Indiában 2018-ban csupán 3,4 millió új autó kelt el, miközben a gyors növekedésüknek köszönhetően a jövőben itt is könnyen elképzelhető akár tízmillióval nagyobb kereslet. Tehát előretekintve a globális autópiacban bőven van még potenciál. Nekünk meg különösen nincs miért aggódnunk, hiszen a költségszintek kedvezőbben alakulnak a magyar autóiparban, és az exportpiacok is változtak, diverzifikáltabbak lettek, ezért is kedvezőbb a magyar növekedés a nyugat-európainál. A PM adatai szerint a száz euró munkaköltségre jutó hozzáadott érték Magyarországon a legmagasabb a régióban. Nálunk elsősorban a prémium szegmenst célzó gyártók működnek, és ezek a vállalatok hagyományosan az esetleges gazdasági lassulás, vagy akár válságok idején is a tömegtermékeknél jóval stabilabb kereslettel számolhatnak.

– Nem kérem, hogy jósoljon, ezért inkább úgy kérdeném, hogy a harmadik negyedévben milyen gazdasági növekedéssel lenne elégedett?

– Gazdaságunk jól teljesít, uniós átlag fölött a magyar növekedés. Az eurózónában azonban válságjelek vannak, a gazdasági eredményeket meg kell védeni, ezért indítottuk Gazdaságvédelmi Akciótervet, amely tovább csökkenti a munkát, illetve a magyar vállalkozásokat terhelő adókat, és amely garancia lehet arra, hogy a következő negyedévben is két százalékponttal magasabb lehet a gazdasági növekedés mértéke, mint az Európai Unió tagállamainak átlagos növekedése. Ezzel a két százalékpontot is meghaladó növekedési különbözettel nagyon elégedett lennék.

Kapcsolódó írásaink

A magyarhirlap.hu weboldal sütiket (cookie) és különböző kódokat használ a megfelelő működés, elemzések készítése, a felhasználói élmény fokozása valamint az Ön számára releváns, személyre szabott ajánlatok összeállítása érdekében. Ezek használatát az Elfogadom gomb megnyomásával jóváhagyja. Bővebb információt az Adatkezelési Tájékoztatónkban talál.

Elfogadom