Gazdaság

Több a kutatás és a fejlesztés a versenyszférában

A kutatóhelyek száma és a területen dolgozók létszáma többéves emelkedést követően 2014 és 2016 között csökkent, majd 2017-ben újra növekedésnek indult

A gazdasági teljesítmény fokozásában, a versenyképesség növelésében, valamint az életminőség javulásában a kutatás-fejlesztés (K+F) eredményei és a vállalkozások innovációs tevékenysége is szerepet játszik.

Több a kutatás  és a fejlesztés a versenyszférában
A felsőoktatási kutatóhelyek a legaktívabbak
Fotó: MH/Ficsor Márton

Magyarországon 2017-ben a bruttó hazai termék 1,35 százalékát fordították kutatás–fejlesztésre, a K+F-beruházások a nemzetgazdasági beruházások 1,1 százalékát tették ki, a kutatás-fejlesztésben résztvevők létszáma a foglalkoztatottak 0,9 százalékát jelentette – derült ki a Központi Statisztikai Hivatal (KSH) éves felméréséből. Ezzel Magyarország az egy évvel korábbi, tizenhatodik helyről a tizenkettedikre lépett előre a huszonnyolc uniós tagállam rangsorában. A kutatóhelyek száma és a kutatással foglalkozók létszáma – többéves emelkedést követően – 2014 és 2016 között csökkent, majd 2017-ben újra nőtt. Magyarországon 2017-ben 3109 kutató–fejlesztő hely működött, 60,9 ezer kutatással foglalkozó részvételével. A kutatóhelyek száma tizennégy, a dolgozói létszám tizenkét százalékkal volt több a 2016. évinél, elsősorban a versenyszférában történt jelentős bővülés eredményeként.

A kutató–fejlesztő munkára fordított idő arányában 2017-ben – a teljes munkaidejű dolgozókra átszámított létszám 40,4 ezer fő volt, tizenhárom százalékkal több, mint egy évvel korábban. A kutatás-fejlesztési ráfordítások összege huszonegy százalékkal bővült. Ebben szerepet játszott, hogy 2016 végén utalták ki a központi költségvetésből a pályázati források egy jelentős részét, amelyek tényleges felhasználása döntően 2017-ben történt. Ennek megfelelően 2017-ben a kutatás-fejlesztés expanzióját forrásoldalon elsősorban az államháztartásból biztosított ráfordítások jelentős bővülése okozta. Emellett a vállalkozásoktól és a külföldről (például külföldi anyavállalatoktól vagy egyes uniós pályázatokból) származó források is nőttek. Rendkívül biztató az az eredmény is, hogy K+F témában 2017-ben közel tizenegyezer könyv és könyvfejezet, valamint huszonhétezer szakfolyóiratcikk jelent meg. A korábbi évekhez hasonlóan ezen a téren a – publikációs tevékenységben leginkább érdekelt – felsőoktatási kutatóhelyek voltak a legaktívabbak. A Magyarországon hatályos szabadalmak száma 2017 végén meghaladta a huszonhatezret, ami tizedével több az egy évvel korábbinál. A növekedést a Magyarországra hatályosított európai szabadalmak számának tizenöt százalékos emelkedése okozta.

Kapcsolódó írásaink