Gazdaság

Egyre többen fektetnek a jövőbe kutatás-fejlesztéssel

Kiemelten fontos szerep jut a felsőoktatási intézmények kiválósági programjainak

A szakpolitikai várakozásoknak megfelelően a tavalyi évben jelentősen nőttek a magyar szereplők kutatás-fejlesztés (k+f) ráfordításai. Ebben fontos szerepet játszik a 2014-ben kidolgozott KFI-stratégia megvalósítása, az elmúlt évek sikeres felsőoktatási politikája, a nagy volumenű állami támogatási programok.

Egyre többen fektetnek a jövőbe kutatás-fejlesztéssel
Már a GDP-arányon is látszik az állami kutatásösztönző programok eredménye
Fotó: MH/Hegedüs Róbert

A k+f ráfordítások hatékonyabb hasznosulásához további lépések szükségesek – állapítja meg az Innovációs és Technoló­giai Minisztérium (ITM) az MTI-hez eljuttatott közleményében. A szaktárca ismerteti: a k+f-ráfordítások a Központi Statisztikai Hivatal előzetes jelentése szerint tavaly több mint huszonegy százalékkal – a 2017. évi 517,3 milliárd forintról 628,4 milliárdra – emelkedtek. A Magyarországon évek óta 1,3 százalék körül mozgó bruttó hazaitermék-arányos k+f-ráfordításmutató 2018-ban elérte az 1,49 százalékot. Ez nemcsak az előző évi 1,35 százalékhoz képest jelentős előrelépés, hanem jóval meghaladja az eddig mért legmagasabb értéket, a 2013-as 1,39 százalékot is. A jelentős növekedésben már tükröződnek a Befektetés a jövőbe stratégia mentén elindított nagy volumenű állami támogatási programok, amelyek az egyetemek és kutatóintézetek mellett lehetővé tették számos vállalkozásnak is k+f tevékenységének erősítését – jelezte az ITM. E programokba beletartoznak az uniós társfinanszírozással a Gazdaságfejlesztési és innová­ciós operatív programban (Ginop) és a Versenyképes Közép-Magyarország operatív programban (Vekop) megvalósuló projektek, valamint a Nemzeti Kutatási, Fejlesztési és Innová­ciós Hivatal (NKFI) alapjából – a hazai költségvetésből finanszírozott – támogatott projektek is, melyeken keresztül a KFI-stratégia – az NKFI Hivatal hatékony közreműködésével – jelentős részben megvalósul. A tárca szerint ezek közül kiemelten fontos a felsőoktatási intézményi kiválósági program, amely az egyetemi szférában tapasztalható mintegy tizenötmilliárd forintos növekedés forrását adta. A felsőoktatás k+f ráfordítása ezzel csaknem a vállalkozási szektoréval azonos mértékben (20,78 százalék) nőtt, míg a kutatóintézeteknél a növekedés ennek kevesebb mint a fele (9,51 százalék). Magyarország a 2018-ban megjelent legutóbbi jelentés szerint – a k+f-ráfordítások jelentős növekedése ellenére - stagnáló innovációs teljesítménnyel a huszonharmadik helyre csúszott vissza. Vagyis hiába nőnek az állami szereplők k+f-ráfordításai is, ha azok nem hasznosulnak megfelelően a gazdaságban – állapítja meg a szaktárca. Az ITM közlemé­nyében kifejti: a kormány célja a teljes kutatási és innovációs finanszírozási rendszer átalakítása, valamint az érintett szervezeti rendszer kiszámítható és stabil finanszírozásának a biztosítása. Mindez hatékony megoldás lehet az állami k+f-ráfordítás egyenletesen növekvő és tartós emelésére, annak érdekében, hogy a GDP-arányos k+f-ráfordítás 2030-ra elérje a háromszázalékos szintet .

Kapcsolódó írásaink

A magyarhirlap.hu weboldal sütiket (cookie) és különböző kódokat használ a megfelelő működés, elemzések készítése, a felhasználói élmény fokozása valamint az Ön számára releváns, személyre szabott ajánlatok összeállítása érdekében. Ezek használatát az Elfogadom gomb megnyomásával jóváhagyja. Bővebb információt az Adatkezelési Tájékoztatónkban talál.

Elfogadom