Gazdaság

A konyhakész halat keressük

A hazai fogyasztás és termelés javát évek óta a ponty adja

Nem változtak a hazai fogyasztói szokások az elmúlt néhány év során abban a tekintetben, hogy a halhúsfogyasztás elég erősen idény jellegű, leginkább a húsvéti és karácsonyi időszakban vásárolnak alapvetően halat a hazai fogyasztók. A legkedveltebb halfajta továbbra is a ponty maradt.

A konyhakész halat keressük
Még mindig idény jelleggel fogyasztunk halat
Fotó: MH

A hazai tógazdaságokban a haltermelés mennyisége 22 541 tonna volt tavaly – derült ki az agrárgazdasági Kutató Intézet (AKI) által közzétett lehalászási jelentésből. A magyarországi tógazdasági haltermelés meghatározó részét hosszú évek óta ugyanaz a három régió adja: Dél-Dunántúl, Észak-Alföld és Dél-Alföld. Tavaly – ahogy jellemzően a korábbi években is – Hajdú-Bihar megyében termelték a legtöbb halat.

A magyarországi tógazdasági haltermelés fő halfaja is a ponty, amely a tógazdaságokban termelt étkezési halak 79,5 százalékát tette ki tavaly is. A hektáronkénti szaporulat összesen 595 kilogramm, az egy hektárra vetített pontyszaporulat 481 kilogramm volt 2018-ban.

Az AKI jelentése arra is kitér, hogy a növényevő halfajok közül az amur a lehalászott étkezési célú mennyiség 3,3 százalékát, a busa 9,5 százalékát adta tavaly. A megtermelt étkezési méretű értékes ragadozóhalak (csuka, harcsa, süllő) lehalászott mennyisége 2018-ban 328 tonna volt, ami az előző év adatához képest 15 százalékos bővülést mutatott. A tógazdaságokban a horgásztatással értékesített hal mennyisége 209,3 tonna volt 2018-ban, ami 26 százalékos csökkenés az egy évvel korábbi, 282,5 tonnához képest. Halgazdálkodási vízterület telepítésére 2018-ban 1745 tonna halat értékesítettek a termelők.

A halászati és akvakultúra-termékek importértéke 35,8 milliárd forintot, exportértéke 8,2 milliárd forintot ért el 2018-ban. A halászati és akvakultúra-termékek külkereskedelmi forgalma 12 százalékkal bővült 2018-ban az egy évvel korábbi szinthez képest, amit az import jelentősebb növekedése eredményezett. Az AKI jelentése szerint a magyarországi fogyasztói szokás az elmúlt néhány év során nem változott abban a tekintetben, hogy a halhúsfogyasztás elég erősen idény jellegű, leginkább a húsvéti és karácsonyi időszakban vásárolnak alapvetően halat a hazai fogyasztók.

A feldolgozott, illetve konyhakész halászati termékek iránt viszont egyre inkább nő a kereslet. Az ágazat képviselői és az agrártárca folyamatosan törekszik a halfogyasztás és a fogyasztói bizalom növelésére. Ezt a célt szolgálja a fogyasztási célú hal áfatartalmának 2018. január 1-jétől 27 százalékról öt százalékra való mérséklése is. Magyarországon az egy főre jutó éves átlagos halfogyasztás mértéke öt–hét kilogramm között mozgott az elmúlt néhány évben, ami jelentősen elmarad az Európai Unió átlagától (23–25 kilogramm/fő/év) és a világátlagtól (húsz kilogramm/fő/év) is. A hazai lakosság jellemzően a 1,5–2 kilogrammos pontyot keresi, és a kereskedői elvárások is ezt az átlagsúlyt tartják ideálisnak a gazdaságos feldolgozáshoz.