Közép-Európa legnagyobb naperőműve épül

– Az alapkőletétel után milyen visszajelzések érkeztek, mit jelent városuknak a naperőmű?

– Hatalmas előrelépést jelent Kaposvárnak, hogy Közép-Európa legnagyobb naperőműve nálunk épülhet meg. Mi, kaposváriak több mint egy évtizede elhatároztuk, hogy zöldvárost fogunk építeni. Célunk, hogy 2030-ra elérjük a lehető legnagyobb energiafüggetlenséget, vagyis annyi energiát termeljünk meg helyben, amennyi fedezi a város szükségleteit. Így csökkenthetjük a monopóliumoktól való függőségünket, ami azért is fontos, mert így továbbra is az ország legolcsóbb közszolgáltatást nyújtó városa maradhatunk. Mindezek mellett pedig fontos a környezetünk megóvása is, hiszen egy város csak így maradhat igazán élhető. És persze azért is örülünk, hogy nálunk épül az erőmű, mert így éves szinten jelentős adóbevételre tehetünk szert, amelyből további fejlesztéseket tudunk végrehajtani, utakat, járdákat és intézményeket tudunk megújítani.

– Mikorra készül el a beruházás, és milyen költséggel kell számolni?

– A munkálatokat már megkezdték, és külön öröm számunkra, hogy amit csak lehet, azt magyar alvállalkozókkal csináltat meg a beruházó. Ha minden jól megy, akkor decemberben megkezdődhet a próbaidőszak, legkésőbb jövő tavasszal pedig már biztosan működni fog az erőmű. A több mint kétszáz hektáron megépülő, kétszer ötven megawattos napelempark építési költsége harminckétmilliárd forint lesz, és nagyjából egy ötvenezer fős város energiaigényét képes ellátni. Ezek a számok is jól mutatják, hogy európai mércével is óriási beruházásról van szó.

– Közép-Európa legnagyobb nap-erőműve hogyan járul hozzá a klímapolitikai célok eléréséhez és az ország energiabiztonságához?

– Tavaly Magyarországnak hétszáz megawatt beépített naperőmű-kapacitása volt. A kormány célja, hogy 2022-re ez már kettőezer-hétszáz megawatt, míg 2030-ra hétezer megawatt legyen. Ha csak ezt az erőművet vesszük, akkor a cég ígéretei szerint képes lesz megtermelni tizenhárommillió kilowatt energiát, miközben nem bocsát ki semmilyen káros anyagot. Ha ugyanezt a mennyiséget szénnel állítanánk elő, akkor az százhúszezer tonna szén-dioxid-kibocsátásával járna. A kormány célja, hogy 2050-re karbonmentesen, azaz a szenet mellőzve tudja megtermelni a szükséges energiát. Ennek a vállalásnak lehet a jelképe a Kaposvári Naperőmű, amely nagyban hozzájárul az ország és Kaposvár energiabiztonságához.

– A megújuló energiaforrások milyen mértékben kell, hogy kiegészítsék az atomenergiát?

– Még nem tart ott egyetlen technológia sem, hogy az atomenergiát teljes mértékben ki lehessen váltani, miközben a világ energiaszükséglete folyamatosan nő. Nagyon fontos persze, hogy a megújuló energiaforrásokat kihasználjuk, de például hazánk esetében végesek a lehetőségeink. A naperőművek jelentős földterületeket vonnak ki a mezőgazdaságból, a Kárpát-medencében komoly vízerőműveket nem tudunk építeni, és a szélerőműveknek is megvannak a maguk korlátjai. Az atomenergia összességében az egyik legtisztább energiatermelési mód, amely persze szigorú felügyeletet és nagy szakértelmet igényel, de egyelőre még szükség van rá.

– Kaposváron mit tesznek a klímaváltozás ellen, a fenntarthatóság jegyében?

– Olyan várospolitikai programba kezdtünk bele már tíz éve, amelynek az egyik legfontosabb eleme a környezetünk megóvása. Azért, hogy kevesebb energiát használjunk fel, energiahatékonysági beruházások keretében szigeteltük az intézményeinket, alternatív fűtési és hűtési rendszereket hoztunk létre. Nemrég már épült egy kisebb napelempark a városban, de az intézményeinkre is szereltünk fel fotovoltaikus paneleket és napkollektorokat. Európában is egyedülálló módon gázüzeműre cseréltük a teljes buszflottánkat – amelyet hamarosan elektromos buszokkal egészítünk ki –, a cukorgyárunk melléktermékéből állítjuk elő az üzemeltetéshez szükséges biogázt. Biogázzal fűtjük a fürdőnket, bővítettük a távfűtési rendszerünket, így mostanra már a kórházunkat, az iskoláinkat, a sportcsarnokunkat és a színházunkat is így fűtjük. Hamarosan megépül az újabb biomassza-erőművünk, amelynek hála a távfűtés még környezetbarátabb és gazdaságosabb lehet. A hulladékot feldolgozzuk, és abból is energiát nyerünk ki, továbbá az új szennyvíztelepünkön a szennyvíziszapból biogázt fogunk készíteni, és abból üzemeltetjük majd az új telepet. A közvilágításunk jelentős része már most „okos”, azaz alacsony fogyasztású, LED-es, és olyan módon vezérelhető, hogy a fényerejük, ezáltal pedig a fogyasztásuk is csökkenthető. De itt még nem állunk le, a következő években is folyamatosan igyekszünk olyan beruházásokat megvalósítani, amelyek révén még zöldebb lesz Kaposvár.

– A megyei jogú városok számos klímavédelmi intézkedést hajtanak végre. Ön a Megyei Jogú Városok Szövetségének elnökeként játszott ebben nagy szerepet. Milyen intézkedésekre lehet számítani a jövőben?

– Budapest után a huszonhárom magyar vidéki várost tömörítő Megyei Jogú Városok Szövetsége is csatlakozott az Under 2 klímavédelmi koalícióhoz, amely a világ legnagyobb klímavédelmi egyezménye. A szövetség tagjai 2023-ig mintegy százmilliárd forint értékben hajtanak végre klímavédelmi beruházásokat, korszerűsítéseket. Kaposvár lett a koordinátora annak az összefogásnak, amelyben velünk együtt Veszprém, Tatabánya, Szombathely, Dunaújváros és Zalaegerszeg vállalta, hogy konzorciumban igyekszünk legalább hatvanmilliárd forint uniós forrásból csökkenteni az energiafüggőségünket. Az ELENA program tervezése is zajlik, ennek még egy fő eleme lesz: az energiatárolás hatékony megvalósítása.

– Hogyan esett városukra a választás, hogy itt épüljön fel a naperőmű?

– Ha az ember belevág egy ekkora naperőműprojektbe, akkor nyilván olyan helyen akarja megvalósítani, ahol magas a napsütéses órák száma. Kaposvár az ország egyik legnaposabb térsége. De azt gondolom, fontos szempont volt az is, hogy olyan közegbe kerüljön a létesítmény, ahol a környezetvédelem iránt elkötelezett emberek élnek. Örülünk, hogy a kínai befektető minket választott, az alapkőletételkor pedig már szóba kerültek a jövőbeli célok is.