Gazdaság

Kitörési ponttá válhatnak az okos város fejlesztések

Nem jellemző, hogy világszerte smart cityk léteznének, de a gyakorlatban már zajlik bizonyos kezdeményezések tesztelése – mondta Sebők Katalin elnökhelyettes

Optimalizált forgalom, szenzoros szemétgyűjtők, intelligens LED-lámpák. A már tesztelés alatt álló okos megoldásokról és azokkal kapcsolatban a kis- és középvállalkozások (kkv) lehetőségeiről beszélgettünk Sebők Katalinnal, a Nemzeti Kutatási, Fejlesztési és Innovációs Hivatal (NKFIH) elnökhelyettesével.

Kitörési ponttá válhatnak az okos város fejlesztések
Sebők Katalin: A kis- és közepes vállalkozások gyakran kevés információval rendelkeznek arról, hogy hol érhető el a számukra fontos tudás
Fotó: Ficsor Márton

– Mit jelent az a fogalom, hogy „okos város”?

– Tulajdonképpen az egyre nagyobb számú városi lakosság életminőségének fenntartható színvonalemelését jelenti, amelynek egyaránt fontos eleme az informác­iós és kommunikációs technológiák és az innovatív megoldások alkalmazása. Az okos városok létrejöttének szükségességét a globális irányok igazolják. Míg 1950-ben a világ lakosságának kétharmada nem volt városlakó, addig 2007-ben már minden második ember városokban élt, és becslések szerint ez az arány 2050-re elérheti a hetven százalékot. Ami nagyon gyors ütemben növekvő koncentrációt jelent.

– Ez a dinamikus változás az egyes városoknak minden bizonnyal óriási kihívásokat jelent.

– Igen, egyrészt fontos, hogy a városok vezetői képesek legyenek eleget tenni a kihívásoknak, másrészt, hogy élhetővé tudják tenni a saját környezetüket. A nagyfokú koncentráció energetikai, közlekedési, közbiztonsági, hulladék- és szennyvíz-gazdálkodási szempontból is jelentős kihívások elé állítja a városvezetőket, a fejlesztőket és magukat a városlakókat is. Az energiaellátás területén például nagyon fontos a fogyasztói igények és a szolgáltatott energia arányának automatizált optimalizálása, de legalább ilyen fontos az újrahasznosítás kérdésköre is.

– Milyen okos megoldásokat alkalmaznak már?

– Az okos város kifejezés alatt egyelőre a jövő fejlesztési irányait értjük elsősorban. Nem jellemző, hogy világszerte smart cityk léteznének, azonban vannak olyan fejlesztések, amelyek már a gyakorlati tesztelés fázisában vannak. Ilyen például a szingapúri forgalomirányítás, amelyben az útdíjfizető rendszer folyamatosan figyeli a forgalmat, ezáltal az optimalizálhatóvá válik és elkerülhetők a dugók. Jó gyakorlatként említhető a barcelonai okos szemétgyűjtők rendszere is, amely szenzorokkal méri a gyűjtő telítettségét, az ürítési szakaszokat pedig ehhez igazítják. Ezzel akár tízszázalékos költségmegtakarítást is el tudnak érni. De számos magyar fejlesztés is létrejött már. A Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem olyan egyedülálló, intelligens LED-fényforrások és napenergiát hasznosító közvilágítási rendszer kifejlesztésében vett részt, amely a beépített szenzorai révén nem csak saját működését képes a külső környezeti tényezőkhöz igazítani, de az időjárástól a közlekedésig számtalan célra gyűjt a környezetével kapcsolatos információkat, sőt akár töltőállomásként vagy további más célokra is használható.

– Tehát hazánk is jelentős szerepet játszik a fejlesztésekben?

– Igen, az okos város fejlesztések kitörési ponttá válhatnak a magyar gazdaságban. A hazai kis- és középvállalkozások és fejlesztők jelentős hozzáadott értékkel akár már a közeljövőben számos innovációt vihetnek sikerre az okos város technológiák területén.

– Mi a tapasztalat, nyitottak erre a magyar kis- és közepes vállalkozások?

– Vannak kifejezetten innovatív vállalkozások, azonban még ezen a területen is sok a mozgósítható tartalék. A hivatal egyik legfontosabb feladata a szemléletformálás. Fontos, hogy a kkv-k elegendő információt kapjanak arról, hogy mi a kutatás-fejlesztés és az innováció jelentősége, és hogyan tudja mindez a vállalkozások növekedését szolgálni.

– A szemléletformálás mellett milyen feladatai vannak még a hivatalnak a smart city koncepció kapcsán?

– A legfontosabb feladatunk a támogatás. Az NKFIH hazai pályázatokon keresztül nyújt támogatást a kutatás-fejlesztés (K+F) és az innováció területén. Lehetőség van okos városokat érintő nagyon széles körű fejlesztésekre. Emellett a nemzetközi szinten meghirdetett pályázatokkal kapcsolatban is segítséget nyújtunk a kkv-knak az elérhető források feltérképezéséhez és a bekapcsolódáshoz. Kiemelt feladatunk továbbá, hogy az egyetemek, tudásközpontok, kutatóintézetek és a hazai kkv-k kapcsolatát jelentős mértékben erősítsük. Ez azért fontos, mert a kkv-k gyakran kevés  információval rendelkeznek arról, hogy hol érhető el a számukra fontos tudás. Természetesen az innovációs tevékenységben kulcskérdés a szakképzett munkaerő rendelkezésre állása is. A hivatalnak szerepet kell vállalnia abban, hogy a partnereket összekapcsoljuk. Mert nem feltétlenül az a cél, hogy minden kkv minden érintett fejlesztési területen saját kutatói-fejlesztői kapacitással és tapasztalattal rendelkezzen. Sokkal fontosabb, hogy ilyenkor is képes legyen megtalálni a számára szükséges K+F szolgáltatások legalkalmasabb „beszállítóját”.

– Említette a szemléletformálást. Arra milyen gyakorlati koncepciójuk van?

– Országos Innovációs Fórum néven konzultációt szerveztünk, amely során egy hónap alatt huszonöt helyszínre látogattunk el. Célunk volt a kkv-k helyi tájékoztatása és a közvetlen kapcsolat kialakítása. A rendezvénysorozat hatására ezres nagyságrendben jelentkeztek olyan vállalatvezetők, akik aktívan érdeklődnek a hazai innovációs környezet kínálta lehetőségek iránt.

– Visszakanyarodva az okos városokhoz, milyen uniós pályázatok nyitottak jelenleg a vállalkozások számára?

– A Horizont 2020 program a smart city témakörében is kínál olyan pályázatokat, amelyeken 2019-ben mintegy százmillió euró forrás érhető el, az automatizált járműflották megoldásaitól az intelligens töltési rendszerek fejlesztéséig. A hivatal nemzeti kapcsolattartó hálózata informá­ciókkal és tanácsadással is segít a hazai kkv-knak abban, hogy hogyan tudnak ezeken a pályázatokon részt venni. Végig támogatjuk a pályázókat, a legalapvetőbb tudnivalóktól a partnerkeresésig és a projekt-menedzsmentig.

– Melyik település lesz az első hazai okos város?

– Az okos várossá válás nem egyik napról a másikra bekövetkező állapot, hanem sokkal inkább egy evolúciós folyamat, illetve fejlődési irány, amit soha nem lehet befejezettnek tekinteni. Biztató, hogy már nálunk is számos olyan kezdeményezés van, amelyeknek köszönhetően a piac egyre nyitottabb lesz az okos megoldásokra.

Kapcsolódó írásaink

Az innováció a gazdaság barométere

ĀAz egyik legfontosabb cél a kutatói mobilitás, illetve be kell kapcsolódni a nemzetközi rendszerekbe, együtt kell működni külföldi egyetemekkel és cégekkel

A magyarhirlap.hu weboldal sütiket (cookie) és különböző kódokat használ a megfelelő működés, elemzések készítése, a felhasználói élmény fokozása valamint az Ön számára releváns, személyre szabott ajánlatok összeállítása érdekében. Ezek használatát az Elfogadom gomb megnyomásával jóváhagyja. Bővebb információt az Adatkezelési Tájékoztatónkban talál.

Elfogadom