Rövidülhet a betanítási idő

Hazánkban a munkaerőpiacon a 15–24 évesek foglalkoztatása is jelentősen javult az utóbbi években – mondta lapunknak Szalai Piroska munkaerőpiaci szakértő. Kifejtette, a foglalkoztatottak létszáma a 2010-ben mért 218 ezerről 303 ezerre nőtt ebben a korcsoportban, ez a munkanélküliek számának feleződésével és az inaktívak 898 ezerről 706 ezer főre csökkenésével járt együtt. E folyamat eredményeként a korcsoport foglalkoztatási rátája a 2010-es 18,2 százalékpontról 2017-re 29-re emelkedett, amivel a legutolsó helyről a 16. helyre léptünk előre az uniós tagállamok listáján, de ez az arány még így is alatta marad az unió 34,7 százalékpontos átlagának. Idehaza a fiatalok 29 százaléka foglalkoztatott, míg Hollandiában ennek a duplája az arány, 60 százalék – mutatott rá a szakértő. Fontosabb azonban, hogy Hollandiával szemben hazánkban elenyésző számú diák van, aki egyszerre dolgozik – részmunkaidőben – és tanul. Tavalyelőtt Magyarországon volt az ötödik legtöbb olyan fiatal, aki csak dolgozott, nem tanult mellette.

E számok Szalai Piroska szerint azt igazolják, hogy még a szakmát tanulók közül is kevesen tudnak a képzettségük megszerzése előtt valós munkatapasztalatot szerezni. Sajnos még mindig erőteljesen elkülönül az iskola és a munka világa, annak ellenére, hogy az utóbbi időben dinamikusan nőtt a duális képzésben résztvevők száma – mutatott rá a szakértő. Ezért a Szakképzés 4.0-tól annak egyik legnagyobb előnyeként joggal várja a munkaerőpiac, hogy annak hatására, hogy a tanulók a képzések utolsó éveiben a cégeknél munkát végezve jövedelmet is kaphatnak, a korábban hónapokig tartó betanítási időszak jelentősen lerövidül. Számokban összesítve 60–80 ezer fiatal részmunkaidős foglalkoztatottként jelenne meg a munkaerőpiacon, ezzel is javítva annak rugalmasságát.

A Szakképzés 4.0 ezért nemcsak a munkatapasztalat mennyiségét növeli a diákoknál, hanem a képzés minősége és hatékonysága is nagymértékben javul azzal, hogy a piaci szereplőknél működő technológiákat tanulhatják a fiatalok. Korábban az iskolákban általában nem tudtak találkozni a legújabb technológiával, a szakmájuk legfrissebb gyakorlati ismereteivel. A végzettség megszerzésekor valóban naprakész és használható tudással rendelkeznek majd. A tervek szerint a képzésekhez gyakorlati helyszínt adhatnak majd az innovációban élen járó kis- és közepes vállalkozások is.

A most oktatott szakmák legnagyobb része megújul, kisebb vagy nagyobb részben átalakul az elkövetkező évtizedben – húzta alá Szalai Piroska. Úgy véli, részben a digitalizáció, nagyobb részben pedig az okoseszközök üzleti életben történő még nagyobb térnyerése sokkal mobilabbá teheti a munkavégzést. Szinte minden szakma mélyebb infokommunikációs készségeket igényel, mint korábban. A szolgáltatások területének szakmáiban már most is egyre több internetalapú rendszert, illetve applikációt használnak, legjobb példa erre az online kereskedelem, az ételkiszállítások, a bankok világa. A szaktudásunk naprakészen tartása sokkal égetőbb feladat egész aktív életünk alatt, mint korábban bármikor. Erre az egész életen át tartó tanulásra is fel kell készítenie az új szakképzési rendszernek – jegyezte meg a szakértő.