A drónoknak nem csak térkép e táj

– Mennyire elterjedt Magyarországon az ipari célú drónhasználat?

– Hazánkban százezres nagyságrendű a drónok száma, ezek nagy része azonban kis méretű, hobbicélú drón vagy játék. Az ipari felhasználás az utóbbi időben kezdett el terjedni főleg a média, a felmérések és vizsgálatok, az ingatlanipari, a biztosítási és biztonságtechnikai szolgáltatások, a 3D-modellezés és természetesen a mezőgazdaság területén.

– Mekkora szerepet játszik ez a piac a hazai gazdaságban?

– Jelenleg pár tucat cég foglalkozhat kifejezetten ipari drónos szolgáltatásokkal, ám az utóbbi időben olvashattunk róla, hogy az egyik közműszolgáltató is bevet drónflottát az elektromos hálózat vizsgálatára. Az ilyen jellegű felhasználás amellett, hogy hatékonyabbá teszi a munkát, jelentősen csökkentheti a szakemberekre leselkedő veszélyeket is, gondoljunk csak a mentési munkálatokra vagy egy-egy balesetveszélyes helyzet elkerülésére.

– Jogilag mennyire vagyunk felkészültek? Elegendő a mostani szabályozás, vagy szükség lenne még finomításra?

– Légügyi szempontból jelenleg a drónok legális reptetéséhez eseti légtérhasználati engedély szükséges. Ennek a megszerzési folyamata, hogy minden felszállás előtt harminc nappal háromezer forintos díj ellenében igényelni kell eseti légtérhasználatot. Ha megkapjuk az engedélyt, akkor a felszállás előtt telefonon be kell jelentkeznünk, hogy használatba vesszük a légteret, majd a leszállást követően ismét be kell jelentenünk, hogy befejeztük a repülést. Mondanom sem kell, hogy ez a szabályozást nem igazán a drónok használatához – és számához – alakították ki, hanem eredetileg olyan esetekre, hogy ha például tűzijátékot vagy légibemutatót tartunk egy rendezvényen, akkor ne veszélyeztessük a kereskedelmi légteret. A hírek szerint a jogalkotók már dolgoznak egy újabb, élhetőbb és egyszerűbb szabályozáson.

– Milyen ágazatokban lehet a legjobban hasznosítani a drónokat?

– A dróntechnológia ipari felhasználása rengeteg lehetőséget rejt magában. Kezdve az olyan példáktól, mint az életmentő sürgősségi vér- és szervszállítás, a térképészeti, régészeti vizsgálatokon, építőipari projektkövetésen és felméréseken keresztül egészen a permetezésig. Utóbbi lényege, hogy a drón körberepülve a tábla fölött egy torzításmentes, GPS-indexált, nagy felbontású légi fotót készít. Ezt több képből rakja össze egy algoritmus, és a kész térkép gyorsan, mindössze egy egérmozdulat segítségével lehetővé teszi mérések és elemzések készítését. Ezen felül pedig létrehozható olyan egy olyan „hőtérkép” is, amely a levelek fényvisszaverő képessége alapján megmutatja, hogy az adott területen milyen állapotú a növényzet, hol van szükség foltkezelésre, beavatkozásra. Ez azért fontos, mert így sok esetben már akkor látható a probléma, amikor azt a földről még nem érzékeljük. Bár hatalmas az érdeklődés a drónos permetezés iránt, használatuk egyelőre csak bizonyos korlátok között lehetséges legálisan. Ezért indítottunk egy kísérleti programot, amelyhez csatlakozva segítünk az érdeklődő gazdáknak a szükséges kísérleti engedélyek kikérésében és a beérkező tapasztalatokat összegezve igyekszünk segíteni az érintett hatóságok szakembereit is, így támogatva, hogy mielőbb összegyűlhessen elég hazai gyakorlati tapasztalat a jogszabályi keretek megalkotásához.

– Érdeklődnek a magyar gazdák a technológia iránt?

– A drónos permetezés minden bizonnyal fényes jövő előtt áll. Elég arra gondolnunk, hogy még egy kisebb, tíz literes tartállyal rendelkező drón is képes tíz perc alatt majdnem egy hektárt lepermetezni teljesen automatikus üzemmódban anélkül, hogy taposási kárt okozna, vagy befolyásolnák az olyan tényezők, mint a sár vagy a belvíz. Túlzás nélkül állíthatom, hogy nem találkoztam még olyan gazdával vagy mezőgazdasági szakemberrel, akit hidegen hagyott volna a téma. Persze ez nem azt jelenti, hogy mindenki pozitívan áll hozzá, mert nyilván vannak szkeptikusok is. Most azonban azon dolgozunk, hogy minél több kísérlettel tudjuk igazolni, hogy a technológia hatékony, környezetbarát, kedvező árú és a megfelelő szakértelem mellett sok hasznot hozhat a magyar mezőgazdaság számára. Örömmel fogadjuk, hogy a kormányzat is keresi az utat az agrárium digitalizálása felé, ami vonzóbbá teheti az ágazatot a fiatalok számára is. Ennek fontos elemei lehetnek a drónok – akár térképészeti, elemzési, akár permetezési céllal repülnek majd.

– Mekkora egy ilyen drón költsége?

– A permeteződrónok ára, ha mezőgazdasági gépként tekintünk rájuk, szinte elhanyagolható mondjuk egy traktoréhoz képest – nagyjából egy belépő kategóriás új autó árában kell gondolkodni. Az újabb modellek egy akkumulátorral repülnek, amelynek töltési költsége nem éri el a nettó negyven forintot, így amortizációval számítva, szántóföldi permetezés esetén nagyjából hatszáz felszállás, szőlőben vagy gyümölcsösben történő munkavégzés esetén pedig akár kétszáz felszállás alatt megtérülhet a gép ára. Ez meg sem közelíti a gépek élettartamának határait. Ehhez persze nem kalkuláltuk hozzá a traktorokhoz szükséges lajtos kocsi és a legalább kétfős személyzet költségét, valamint a megtakarított vizet, mivel a drónok ebből akár kilencven százalékkal kevesebbet használnak. Nemrégiben Kínában jártam, ahol már olyan technológiákat is ki tudtam próbálni, mint például a drónos flottarepülés, amikor egy távirányító több drónt vezérel, vagy éppen a benzines-elektromos hibrid hajtású drónok, amelyek az akkumulátorok kapacitásbeli korlátaira jelentenek megoldást.

– Hogyan látja a dróntechnológia és a drónpiac jövőjét hazánkban?

– A technológia alapvetően nem új keletű dolog, a drónok hazájában, Kínában már több mint egy évtizede használnak permeteződrónokat. Hazai elterjedésük főleg a szabályozásuk függvénye, mivel használatuk anyagilag, természetvédelmi szempontból és technikailag is sok helyen indokolt. Azt gondolom, a piac szereplőinek elsődleges feladata, hogy minél szélesebb körben megismertessék a technológiát az érintettekkel, és támogassák, hogy a drónok használatával csökkenjen a környezetterhelés, és nőjön a hatékonyság a gazdaság számos területén.