Harc Európa lelkéért címmel megkezdődött az MCC konzervatív konferenciája Brüsszelben

A résztvevők két napon át több panelvitában, előadásban és szakmai műhelybeszélgetésben járják körül az európai identitás, kultúra, gazdaság, migráció, geopolitika és jogállamiság kérdéseit. A program több tucat hazai és nemzetközi előadót, kutatót és közéleti szereplőt vonultat fel, az Egyesült Államoktól az Egyesült Királyságon át az európai kontinens számos országáig.

Az eseményt megnyitó beszédében Szalai Zoltán, az MCC főigazgatója kijelentette: a találkozó nem protokolláris esemény, hanem „komoly szellemi munka” terepe, amelynek tétje Európa lelki és kulturális alapjainak megőrzése. Szavai szerint ez a küzdelem minden európai polgárt érint, különösen azokat, akik felelősséget éreznek a jövő nemzedékek iránt. Hangsúlyozta, hogy az MCC tehetséggondozási és kutatási tevékenységének célja olyan fiatalok nevelése, akik a szakmai kiválóság mellett erős kulturális és nemzeti identitással, valamint közösségi felelősséggel rendelkeznek. Mint mondta, az intézmény tevékenységével arra törekszik, hogy a fiatalok képesek legyenek kritikusan és önállóan gondolkodni.

A főigazgató kitért arra is, hogy Európa előtt számos hosszú távú kihívás áll, miközben a kontinens vezetői „a demokráciáról beszélve” háttérbe szorítják a kultúra, a hit, a szuverenitás és a szabadság kérdését. Roger Scruton brit konzervatív filozófus szavait idézve úgy fogalmazott: „a jó dolgokat könnyű elpusztítani, de nehéz megteremteni”, és szerinte az európai polgárok sok helyen éppen ezt a törékenységet érzékelik mindennapi életükben. Magyarország válaszát a jelenlegi geopolitikai helyzetre Szalai Zoltán az „összekapcsolódáson és a józan észen alapuló” politikával jellemezte, szemben az elszigetelődést és szankciókat előtérbe helyező megközelítésekkel.

Mivel a konferencia egyik központi témája a szólásszabadság helyzete Európában, Szalai Zoltán elmondta: a politikai korrektség jegyében nem szabad teret engedni a valóságról szóló beszéd korlátozásának, mert „a szólásszabadság a szabad társadalom alapfeltétele”. Úgy vélte, ha az emberek attól tartanak, hogy véleményük megsért valakit, akkor hosszú távon magát a gondolkodás szabadságát adják fel. Az MCC célja, hogy olyan közösséget építsen, amelyben nem az „eltörléskultúra”, hanem a vita és a szabad gondolatcserére épülő párbeszéd kap hangsúlyt.

A főigazgató az MTI-nek adott nyilatkozatában arra is felhívta a figyelmet, hogy Európa több országában megerősödtek a patrióta és konzervatív politikai erők, amit szerinte az magyaráz, hogy az emberek „a valósággal szembesülve” új politikai megoldásokat keresnek. Úgy fogalmazott: sok választó visszatérne azokhoz a politikai hagyományokhoz, amelyek az európai gondolkodást és integrációt eredetileg megalapozták. Példaként említette a német kereszténydemokrata hagyományt, Konrad Adenauer és Helmut Kohl politikai örökségét, amely szerinte ma a brüsszeli közegben „szélsőségesnek” számítana, noha egykor az európai integráció alapját jelentette.

Szalai Zoltán hangsúlyozta: nemcsak Magyarországon, hanem nemzetközi szinten is erősödik az igény a konzervatív szereplők együttműködésére, különösen a globalizált világ kihívásai közepette. Mint mondta, a különböző országok konzervatív gondolkodói felismerték, hogy szükség van a jó gyakorlatok és a tapasztalatok megosztására, valamint egymás szellemi támogatására.

Azzal kapcsolatban, hogy a konzervatív rendezvények gyakran találkoznak elutasítással vagy tiltakozásokkal Szalai Zoltán elmondta: a vita és a szabad gondolatcsere eszménye az ókori Európáig nyúlik vissza, és ezeket az értékeket a mai környezetben is meg kell védeni.