Brüsszelt sürgeti az idő, Kijevben nagy a baj

Az európai országok a B vészhelyzeti terven dolgoznak, hogy megakadályozzák Ukrajna csődjét, amely már jövő év elején bekövetkezhetne, amennyiben nem tudnak megegyezni Oroszország befagyasztott vagyonának felhasználásáról Kijev háborús erőfeszítéseinek finanszírozására. Az egy hónappal ezelőtti csúcstalálkozón az Európai Unió vezetői abban reménykedtek, hogy megállapodnak abban a javaslatban, hogy Moszkva immobilizált tartalékait 140 milliárd eurós „jóvátételi kölcsönre” fordítsák Ukrajnának, de az ötlet heves ellenállásba ütközött Bart De Wever belga miniszterelnöktől, ahol a pénzt tárolják.

Most, a béketárgyalások fokozódásával és Kijevben a készpénzhiánnyal, új sürgőssé vált az a kérdés, hogy mit kezdjenek az orosz vagyonnal. „Ha mi nem mozdulunk el, mások használják ki a helyzetet” – mondta egy EU-tisztviselő, aki az itt idézett többiekhez hasonlóan névtelenséget kért a Politicótól, hogy szabadon beszélhessen.

Európai tisztviselők szerint Donald Trump új béketörlése segíthet megszilárdítani azt a tervet, hogy a befagyasztott pénzeszközöket jóvátételi kölcsönre fordítsák. A készpénzt csak abban a valószínűtlen esetben kaphatja vissza Moszkva, ha Oroszország beleegyezik a háborús károk kifizetésébe.

Az EU-diplomaták arra számítanak, hogy Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság elnöke, utasítja tisztségviselőit, hogy napokon belül terjesszék elő a jóvátételi kölcsönről szóló jogi szövegtervezetet.

„A következő lépés az, hogy a Bizottság készen áll egy jogi szöveg előterjesztésére” – mondta von der Leyen szerdán Strasbourgban a törvényhozóknak, de nem részletezte, hogy a dokumentumot mikor terjesztik elő. Ugyanakkor a Belgium és a Bizottság között az elmúlt hetekben folytatott intenzív tárgyalások ellenére De Wever továbbra is aggodalmát fejezi ki a jogi felelősséggel és a moszkvai megtorlás kockázatával kapcsolatban, ha az orosz pénzeszközöket használják fel a kölcsönre.

A brüsszeli szakpolitikai szakemberek tehát most arra készülnek, hogyan segíthetnének Ukrajnának abban az esetben, ha a jóvátételi hitelre vonatkozó javaslat nem jön össze időben ahhoz, hogy az EU vezetői aláírják azt a december 18-i csúcstalálkozón.

Négy tisztviselő szerint a támogatás elnyerésének egyik lehetősége egy uniós hitelből finanszírozott „áthidaló” hitel, amellyel Ukrajna életben maradhat 2026 első hónapjaiban. Ez több időt hagyna a teljes jóvátételi kölcsön összeállítására, amelyet változatlanul az orosz eszközök felhasználásával képzelnek el.

Két diplomata úgy nyilatkozott, hogy Ukrajnát felkérhetik az EU-nak nyújtott kezdeti áthidaló kölcsön visszafizetésére, amint megkapja a hosszú távú jóvátételi kölcsönből származó támogatást. Egy másik lehetőség egy hosszú távú megoldás lenne, amely a jóvátételi kölcsönt és a közös uniós hitelfelvételt foglalná magában.

„Nem látok olyan forgatókönyvet, amelyben egyedül az európai adófizetők fizetik a számlát” – mondta von der Leyen szerdán a képviselőknek.

Az uniós országok megbízottjai kedden Brüsszelben tárgyaltak a lehetőségekről az Európai Bizottsággal. Az egyik tisztviselő szerint, többek között Franciaország, Németország, Hollandia, Litvánia és Luxemburg arra ösztönözte a Bizottságot, hogy tegyen előrelépést az Ukrajna finanszírozására vonatkozó javaslatokkal kapcsolatban. Az áthidaló finanszírozási modell lehetőségét november 4-én vetette fel Valdis Dombrovskis, az EU gazdasági biztosa, aki megjegyezte: „Minél tovább késlekedünk, annál nagyobb kihívásra kell felkészülni.”

A Bizottság tudatában van annak, hogy sürgősen megoldást kell találni, hiszen Kijev arra figyelmeztet, hogy a jövő év első hónapjaiban kifogy a pénzéből. Emmanuel Macron francia elnök kedden azt mondta, hogy az EU szövetségesei „a következő napokban” véglegesítik azt a megoldást, amely „biztosítja a finanszírozást” és „láthatóságot biztosít Ukrajnának”.

Hosszabb távon a jóvátételi kölcsönt széles körben az egyetlen megoldásnak tekintik Brüsszelben. Az EU-tagállamok nem hajlandók saját nemzeti költségvetésüket arra használni, hogy készpénzes támogatásokat küldjenek Ukrajnának. Sokan már most is költségvetési hiánnyal és magas hitelfelvételi költségekkel küszködnek. Ezért kulcsfontosságúnak tartják a belgák meggyőzését a csatlakozás érdekében.

„Reméljük, hogy sikerül megoldani a tétovázásukat” – mondta egy uniós diplomata. „Valójában nem látunk más lehetőséget, mint a jóvátételi kölcsönt.” Az egyik ötlet az lenne, hogy „a jóvátételi kölcsön lehetőségét a többi lehetőséggel kombinálják” – mondta a diplomata. De ez „nem tarthat túl sokáig, mert az idő sürget”.

Továbbra is problémák vannak az áthidaló kölcsönök közös uniós hitelfelvétellel történő létrehozásával, amelyet egyes kommentelők „eurókötvénynek” neveztek. A legnagyobb akadály talán az lesz, hogy egy ilyen típusú uniós hitelfelvételhez a blokk 27 tagországának egyhangú támogatására lenne szüksége, és Magyarország régóta ellenzi az ukrajnai háborús erőfeszítések finanszírozását segítő intézkedéseket. Lehetséges azonban, hogy ha az áthidaló kölcsönt Ukrajna újjáépítésére szánnák, nem pedig hadigépezetének finanszírozására, akkor az segítene.

Egy másik tényező a békemegállapodás új lendülete. Trump csapata igyekszik közelebb vinni Ukrajna és Oroszország tisztviselőit a megállapodáshoz. A készülő békejavaslat-tervezetek arra utalnak, hogy a befagyasztott vagyont Ukrajna újjáépítésének finanszírozására használnák fel. Az európai tisztviselők a múlt héten döbbenten reagáltak az eredeti amerikai tervezetben szereplő ötletre, hogy az Egyesült Államok profitáljon ezen eszközök felhasználásából. Az EU vezetői most abban reménykednek, hogy meggyőzik Trump csapatát arról, hogy nekik kell kimondani a végső szót arról, hogy mi lesz ezekkel az eszközökkel, valamint az Oroszországgal szembeni európai szankciók időzítését és Ukrajna EU-tagság felé vezető útját illetően – mondták diplomaták.