Európai Unió

Az EP háborúpárti többsége nem akar békét

Az Európai Parlament háborúpárti többsége továbbra sem akar békét, hanem a háború folytatása mellett áll ki - jelentette ki Deutsch Tamás, a Fidesz európai parlamenti képviselője szerdán az amerikai béketervről folytatott plenáris vitát követően.

Az EP háborúpárti többsége nem akar békét
Deutsch Tamás, a Fidesz-KDNP EP-képviselőcsoportjának vezetője
Fotó: AFP/Hans Lucas/Martin Bertrand

A politikus szerint a néppárti, szocialista, liberális, zöld és a konzervatív frakció nagy része „egyetlen lépést sem hajlandó tenni a béke irányába”, miközben az amerikai diplomácia olyan lehetőséget teremtett, amely történelmi esélyt kínál Ukrajna háborújának lezárására.

Deutsch hangsúlyozta: Donald Trump amerikai elnök és munkatársai intenzív tárgyalások eredményeként egy olyan 28 pontos béketervezetet dolgoztak ki, amely szerinte már meghaladja az „óvatos optimizmus” szintjét, és reális alapot nyújthat a felek közötti megállapodáshoz. A békefolyamathoz kapcsolódó tárgyalások biztató jelzéseket mutatnak, ami - mint fogalmazott - elkerülhetetlenné tette, hogy az Európai Parlament is foglalkozzon a béke lehetőségével. Ehhez képest a vita lesújtó és elszomorító volt - értékelt.

A képviselő emlékeztetett arra, hogy az ülés napirendi pontjának eredeti elnevezése „javasolt béketerv” volt, ám az Európai Néppárt kezdeményezésére a végleges címben már csak a „javasolt terv” kifejezés maradt.

Deutsch szerint az elmúlt több mint négy év során az Európai Unió által követett ukrajnai stratégia „teljes tévedés” volt. Azt mondta, az EU vezetői minden energiájukat a konfliktus katonai megoldására fordították, arra építve, hogy „elképzelhetetlen mennyiségű pénzzel”, fegyverszállításokkal és szankciókkal Ukrajna a harctéren győzelmet arathat Oroszország felett. Hangsúlyozta: a szankciók az orosz gazdaságot ugyan megterhelték, de az európai gazdaságot „tüdőn lőtték”, brutális háborús inflációt, energiaválságot és gazdasági stagnálást okozva.

A politikus bírálta a plenáris ülésen felszólaló „foteltábornokokat”, akik szerinte kényelmes brüsszeli vagy fővárosi irodákból „próbálják diktálni az ukránoknak, milyen áldozatokat kell még vállalniuk az Európa által menedzselt, finanszírozott háború sikere érdekében”. Mint mondta, ezek a politikusok „a kommunista időket idéző gyermekded, nevetséges ideológiai előfeltevésekre épülő moralizálást folytatnak.”

Deutsch szerint az uniós Ukrajna-politika következményeként az EU „végletesen elgyengült, mint világpolitikai szereplő”. Nemcsak beleszólása nincs a béketárgyalások részleteibe, hanem a felek már a tárgyalóépületbe sem engedik be az uniós vezetőket„. Ezzel szemben a magyar miniszterelnök - tette hozzá - képes egyedüli európai politikusként érdemi diplomáciai kapcsolatokat fenntartani.

A képviselő beszélt az ukrajnai háború uniós finanszírozásáról is. Mint mondta, az Európai Unió 2022 óta már 190-200 milliárd eurót fordított Ukrajna támogatására, és döntés született arról, hogy 2026-2027-ben további 32,6 milliárd eurót utalnak. Ursula von der Leyen bizottsági elnök pedig újabb 135,7 milliárd eurót kért a tagállamoktól. Az Európai Bizottság új, 2028 utáni többéves pénzügyi terve további 366 milliárd eurót irányoz elő Ukrajnára. ”Ez összesen 731 milliárd euró, vagyis közel 290 ezer milliárd forint, ami több mint hétszerese Magyarország éves költségvetésének„ - hangsúlyozta.

A politikus rámutatott: ezek az összegek messze meghaladják az uniós agrár- és kohéziós források összegeit, amelyeket az EU saját polgárainak támogatására fordít. Eközben Kijevben ”százmilliárdos nagyságrendű korrupciós ügyek„ övezik az uniós pénzek felhasználását. ”Az arany budi képe pontosan szimbolizálja, hogyan húzzák le az európai adófizetők pénzét„ - tette hozzá.

Deutsch szerint az EU jelenleg azt sem tudja befolyásolni, hogy a békemegállapodás után milyen mértékben kell majd részt vennie Ukrajna újjáépítésének finanszírozásában. ”Majd mások mondják meg, mekkora lesz a cech, és az EU fizet„ - fogalmazott. A képviselő szerint miközben Európában ma ”semmire nincs pénz„ - sem agrártámogatásra, sem kohézióra, sem versenyképességre -, addig Ukrajna újjáépítése hatalmas terhet ró majd az uniós költségvetésre.

Zárásként Deutsch úgy értékelt: a világpolitikai folyamatok abba az irányba haladnak, hogy belátható időn belül létrejöhet a budapesti békecsúcs. Ez azonban csak akkor válhat valóra, ha az amerikai, az orosz és az ukrán vezető aláírja a békemegállapodást. ”Az Európai Unió nem tud élni a béketeremtés lehetőségével, de a világpolitika feketeöves szereplői karnyújtásnyira kerültek az ukrajnai béke megteremtésétől„ - mondta.

Kapcsolódó írásaink