Az EU nem a béke oldalán áll!

Az EU-tagállamok uniós ügyekért felelős minisztereinek tanácskozására érkezve Bóka János hangsúlyozta: nagyon fontos, hogy a lehetséges orosz-amerikai béke-csúcstalálkozóval kapcsolatban – amelyre jó eséllyel Budapesten kerülhet sor – az Európai Unió ne tegyen semmilyen olyan nyilatkozatot, amellyel ezt a folyamatot akadályozza vagy gátolja.

„Az Európai Unió szavakban mindig is támogatta Donald Trump amerikai elnök béketörekvéseit, de én úgy látom, hogy stratégiai célkitűzései alapvetően eltérnek ettől” – fogalmazott Bóka János. Hozzátette: Magyarország a béke mellett áll, és az egyetlen komolyan vehető békekezdeményezés jelenleg Trump elnöké. „Európának és Magyarországnak az áll érdekében, ha a háború tűzszünettel és érdemi tárgyalásokkal lezárulna” – mondta.

A miniszter elmondta, hogy Magyarország ügye ismét napirenden van a tanácsülésen, mivel sor kerül a jogállamisággal összefüggő hetes cikk szerinti meghallgatásra, amely immáron a kilencedik alkalom. „Mi ugyanolyan lelkesedéssel készülünk, mint az elsőre. Nagy áttörést nem várunk az eljárásban. Ez a hetes cikkes meghallgatások sorozata eddig is politikai eszköz volt, politikai nyomásgyakorlás célját szolgálta” – mondta.

Bóka János szerint most azért támadják Magyarországot, mert „a béke pártján áll, és az Európai Unió háborúpárti többsége a hetes cikkes eljárást is egy olyan eszköznek tekinti, amellyel Magyarországra nyomást lehet gyakorolni”. Hangsúlyozta: „Mi eddig is konstruktívan vettünk részt ebben az eljárásban. Most is ez a célom, hogy minden aggályra, minden észrevételre, minden kérdésre konstruktívan, jó viszonyban válaszoljunk. Meglátjuk, hova vezet ez.”

A miniszter szerint a hetes cikkes eljárás továbbléptetésének feltételei jelenleg nem állnak fenn, bár elképzelhetőnek tartja, hogy néhány tagállam ezt javasolni fogja. „De szerintem az ehhez szükséges többség nem áll rendelkezésre” – fogalmazott. Hozzátette: „Nehéz komolyan venni ezt az eljárást. Sem a formátum, sem a résztvevők nem alkalmasak arra, hogy egy érdemi, mélybe menő vitát lehessen folytatni arról, hogy mik a Magyarországgal szembeni elvárások, mik a problémák, és a magyar megoldások mellett milyen érvek szólnak.”

Bóka János szerint ezek a meghallgatások „általában politikai panelek ismételgetéséből szoktak állni”, aminek a „hőmérséklete és intenzitása” a résztvevők pillanatnyi hangulatától függ„. Hozzátette: ”Én ma egy kicsit paprikásabb hangulatra számítok, elsősorban a dán elnökség előkészületei miatt. De eddig is megvédtük a magyar érdekeket, a magyar megoldásokat, a magyar szuverenitást, ezt tudom tenni most is.„

A miniszter elmondta, hogy a tanácsülésen foglalkoznak a csütörtökön kezdődő EU-csúcsértekezlet előkészítésével és a következő hétéves költségvetési kerettervvel is. ”A csúcs előkészítése során nekünk az az elsődleges célkitűzésünk, hogy az Európai Unió minden rendelkezésre álló eszközével támogassa Trump elnök béketörekvéseit, ne pedig annak ellentartva politizáljon„ – mondta.

A hétéves költségvetési keretekkel kapcsolatban Bóka János kiemelte, hogy ez lesz az első politikai szintű vita, amelyre sor kerül. ”Számunkra az a fontos, hogy a következő hétéves költségvetési kereteknek ne az legyen a legfontosabb célkitűzése, hogy az európai polgárok pénzét Ukrajnába csatornázzák, hogy az európai régióktól, az európai gazdáktól elvett pénzt Ukrajna háborús törekvéseinek finanszírozására fordítsák„ – hangsúlyozta.

Hozzátette: az is fontos, hogy a célkitűzés ne az legyen, hogy a politikai és ideológiai nyomásgyakorlási eszközöket a jelenleginél is szélesebben alkalmazzák, és lehetővé tegyék a Magyarországnak járó uniós források felfüggesztését pusztán politikai és ideológiai megfontolásokból.

Michael McGrath igazságügyekért és jogállamiságért felelős uniós biztos a tanácskozásra érkezésekor hangsúlyozta: az Európai Bizottság nevében tájékoztatni fogja a minisztereket a magyarországi jogállamisági helyzettel kapcsolatban az idei évi a jogállamisági jelentés ismertetése által, és ”megerősíti azokat az aggodalmakat, amelyek továbbra is fennállnak számos jogállamisági kérdés tekintetében„. ”Álláspontunk szerint a hetes cikk szerinti eljárásnak továbbra is aktívnak kell maradnia, és napirenden kell lennie mindaddig, amíg a Magyarországgal kapcsolatos aggályok fennállnak„ – közölte.

Marie Bjerre uniós ügyekért felelős miniszter a dán uniós elnökség nevében úgy nyilatkozott: fontos a hetes cikkelyes eljárás napirenden tartása, mert továbbra is jogállamisági alapértékek megsértését tapasztalják Magyarországon.

Kifejtette: fenn kell tartanunk a nyomást Magyarországon; azt is látom, hogy egyre nő a frusztráció Magyarországgal szemben, mert nem teljesít és nem reagál a jogállamisággal kapcsolatos legfontosabb kihívásokra. Továbbra is a jogállamiság alapvető értékeinek megsértését látjuk, és ez nem fogadható el – mondta.

Hozzátette: azt is tapasztalja, hogy ”ez a nyomás erősödik, egyre több tagállam hangosabban fogalmaz, és egyre határozottabban mondja ki, hogy a Magyarországon kialakult helyzet elfogadhatatlan„.

Kiemelte, hogy a dán elnökség számára Ukrajna csatlakozása kiemelt prioritás, céljuk a csatlakozási fejezetek hivatalos megnyitása. Azt mondta: bár Magyarország ezt blokkolja, az elnökség alternatív politikai és gyakorlati megoldásokat keres, és a blokkolás ellenére is van előrelépés, mivel Ukrajna folytatja a reformokat. A folyamat technikai szinten halad, a dán elnökség pedig azon dolgozik, hogy a csatlakozási folyamatot fenntartsa és előmozdítsa – jelentette ki Marie Bjerre.