Nem osztottak lapot az EU-nak

A Külgazdasági és Külügyminisztérium közleménye szerint a tárcavezető az Európai Unió külügyi és energiaügyi tanácsülését követő sajtótájékoztatóján kiemelte, hogy a kollégái továbbra is a háborús pszichózis állapotában vannak, így a budapesti békecsúcs kapcsán „zavar, tanácstalanság és irigység uralkodott el, illetve mindennek a szánalmas leplezési szándéka”.

Értetlenségét fejezte ki amiatt, hogy egyes résztvevők nevetés nélkül olyan kijelentéseket tudtak tenni, hogy „nem az a lényeg, hogy Budapesten milyen döntés születik, mivel a stratégiai döntések az Európai Unió asztalánál születnek”, valamint hogy „az európai stratégia működik”.

„A világ előtt álló nagy biztonsági kihívások megoldásában nem osztottak lapot az Európai Uniónak, és így jár az, aki háborúpárti álláspontot képvisel, aki szítja a háborús feszültséget. Az ilyen szereplőt soha nem hívják meg azokra a helyekre, ahol a békét csinálják” – vélekedett.

„Az Európai Unió továbbra sem arra helyezi a fókuszt, hogy sikeres legyen az amerikai és az orosz elnök csúcstalálkozója. Az európaiak nem arra helyezik a fókuszt, s nem is érdekeltek abban, hogy a budapesti béke-csúcstalálkozó valóban békét hozzon, és én a mai felszólalásokból arra kell, hogy következtessek, hogy az európai politikusok egy jelentős része nagyon sok mindent, sőt minden tőle telhetőt meg fog tenni annak érdekében, hogy megakadályozzák eleve ennek a csúcstalálkozónak a létrejöttét” – folytatta.

„Ahelyett, hogy örülnének, hogy újabb amerikai-orosz csúcs lesz, ahelyett, hogy örülnének annak, hogy újabb nagy lépést lehet tenni a béke irányába, az európai politikusok továbbra is a háború folytatását és meghosszabbítását támogatják” – tette hozzá.

Szijjártó Péter aláhúzta, hogy ismét ki lett adva a jelszó, hogy még több pénzt és még több fegyvert kell küldeni Ukrajnába, és ahogy telik az idő, úgy válnak egyre esztelenebbé a számok és az ötletek.

„Ukrajna 60 milliárd eurót követel magának további fegyverkezésre. Ez mintegy 24 ezer milliárd forint. Egy esztelen összeg (…) Azt akarják most az Európai Unióban, hogy a tagállamok védelmi képességeinek erősítésére szánt közös európai hitelt az európai országok saját védelmi képességeik fejlesztése helyett inkább Ukrajna felfegyverzésére költsék. Ez egészen elképesztő” – hangsúlyozta.

„Ahogy az is világossá vált, hogy a következő két évre az ukrán állam működtetésére 130 milliárd eurót céloznának meg átutalni az európai adófizetők pénzéből” – jegyezte meg.

Szijjártó Péter kifejtette, hogy emellett nyilván majd lépéseket tesznek „az úgynevezett befagyasztott orosz vagyon” felhasználásának irányába is, ami a várható ellenlépések miatt súlyos veszélyt jelentene.

A Külgazdasági és Külügyminisztérium közleménye szerint a tárcavezető az Európai Unió külügyi és energiaügyi tanácsülését követő sajtóértekezletén elmondta, hogy tárgyaltak az orosz energiaimport betiltásáról szóló javaslatról is, aminek semmifajta energetikai, szakmai, biztonsági vagy gazdaságossági oka nincs, kizárólag politikai és ideológiai okai vannak.

„És az Európai Bizottságnak halvány lila segédfogalma nincsen arról, (…) hogy milyen következményei lesznek ennek az intézkedéscsomagnak egyes európai országokra nézvést” – fogalmazott.

„Kiábrándító volt, hogy az Európai Unió energiaügyi biztosa körülbelül öt mondatot bírt mondani erről a csomagról előterjesztésként, s körülbelül ugyanannyit zárszóként. Semmifajta szakmai okot meg nem jelölve, kizárólag politikai frázisokat és propagandát puffogtatva” – emlékezett vissza, hozzátéve, hogy Dan Jorgensen egy ponton el is hagyta az üléstermet.

Sérelmezte azt is, hogy több résztvevő „kimondta világosan, hogy a politikai, ideológiai szempontoknak elsőbbséget kell adni a valósághoz, a realitáshoz képest”.

„Az égegyadta világon senkit az Európai Bizottságban vagy itt Luxemburgban nem érdekel, hogy milyen hatása van az energiaellátás biztonságára ennek a javaslatnak. Ezek után európai uniós szolidaritásról minket senki ne oktasson ki” – mondta.

Illetve figyelmeztetett, hogy a csomagot az EU jogszabályainak nyílt, durva megsértésével akarják majd keresztülnyomni, hiszen ez valójában egy szankció, ekképpen pedig egyhangú döntésre lenne szükség, nem lenne elég a minősített többség. „Úgyhogy ezek után mindenfajta jogállamisági kritikát Brüsszel részéről nyugodtan zárójelbe lehet tenni” – vélekedett.

Szijjártó Péter kifejtette, hogy majdnem minden tagállam képviselője eldicsekedett azzal, hogy ők már rég kiiktatták az orosz energiahordozókat a saját nemzeti energiamixükből. „Kérdezem én, akkor minek kell ez az egész csomag? Ennek a csomagnak a valós, reális hatása mindösszesen annyi, hogy megölik Magyarország és nagyrészt Szlovákia energiaellátásának biztonságát” – jegyezte meg.

„És akkor jöttek azzal is, hogy nem szabad etetni, pénzzel finanszírozni Oroszország háborús gépezetét. Könyörgöm, amit mi magyarok az orosz olajért és az orosz földgázért fizetünk, az az orosz GDP-nek alig 0,2 százaléka. Ugye senki nem gondolja komolyan azt, hogyha az orosz GDP 0,2 százalékának megfelelő pénzünket nem kapják meg, akkor majd Ukrajna meg fogja nyerni ezt a háborút vagy Oroszország térdre készül?” – tette fel a kérdést.

„Ez a javaslat elvágja a biztonságos és megbízható szállítási útvonalakat Magyarországtól, elvág tőlünk megbízható szállítókat, és súlyos függőségi helyzetbe hoz minket, monopolhelyzetet biztosít bizonyos országoknak és vállalatoknak” – hangsúlyozta.

Valamint rámutatott, hogy a csomag egyik fő indoka a diverzifikáció volt, márpedig ezzel a jelenlegi két olajvezeték közül egyet kiiktatnának Magyarország esetén, a megmaradó pedig önmagában nem tudná ellátni hazánkat, ráadásul az ukrajnai háború kitörése óta duplájára is emelték itt a tranzitdíjakat.

„A legutóbbi tesztnél 24 óra alatt két olyan műszaki hibát detektáltunk, ami miatt végülis csak egy órán keresztül tudott maximális nyomáson teljesíteni a cső” – húzta alá.

„A földgáz esetében pedig pontosan tudjuk, hogy miután Ukrajna megszakította a tranzitot, kiesett 18 milliárd köbméternyi bejövő kapacitás. Most ha a Török Áramlatot is el kell vágni, az 8,5 milliárd kieső kapacitás. Egy olyan országból 26,5 milliárd köbméternyi éves bejövő kapacitást elvágni, amelynek az éves fogyasztása 9 milliárd köbméter körül van, mutatja a javaslatnak az esztelenségét” – jelentette ki.

Majd bejelentette, hogy Magyarország ezért természetesen nemmel szavazott a kezdeményezésre, az Európai Unió Tanácsa azonban ennek ellenére is elfogadta az álláspontját minősített többséggel. „Most kezdődik az Európai Bizottsággal és az Európai Parlamenttel az úgynevezett háromoldalú egyeztetés, amelynek végén majd újra egy végső döntésre vissza fogják hozni ezt a javaslatot a Tanács elé” – tudatta.

„Szeretném világossá tenni, hogy mi meg fogjuk védeni a magyar embereket. Mi meg fogjuk védeni Magyarország energiabiztonságát és meg fogjuk védeni a rezsicsökkentés eredményeit. Nem engedjük, hogy Brüsszelből brutális áremelést zúdítsanak a magyar emberek nyakába. Nem fogjuk engedni, hogy Ukrajna miatt a magyar embereknek a sokszorosát kelljen fizetniük a rezsire, mint most. Ezért minden politikai és minden jogi eszközt igénybe fogunk venni annak érdekében, hogy megakadályozzuk ennek a jogszabálynak az elfogadását” – összegzett a miniszter.