Az Oroszország jelentette veszély nem fog megszűnni

A béke megőrzése, védelmi felkészültségi ütemterv 2030 című dokumentum bemutatásakor Kaja Kallas hangsúlyozta: noha Oroszországnak jelenleg nincs kapacitása arra, hogy támadást indítson az Európai Unió ellen, a következő években azonban felkészülhet arra.

Elmondta, az ütemterv 2030-ig megvalósítani szükséges közös célokkal és konkrét feladatokat vázol a képességbeli hiányosságok megszüntetésére, a tagállamok közötti védelmi beruházások felgyorsítására. A tervektől a cselekvés felé haladva az ütemterv négy intézkedést javasol: egy drónvédelmi kezdeményezést, az uniós keleti részén egy megfigyelő misszió felállítását, valamint egy európai légipajzs és egy űrvédelmi pajzs kiépítését – magyarázta.

Mindezen kezdeményezések megerősítik Európa elrettentő és védekező képességét szárazföldön, levegőben, tengeren, a kibertérben és az űrben, miközben közvetlenül hozzájárulnak a NATO képességcéljaihoz – hangoztatta.

Elmondása szerint a teljes védelmi felkészültség elérése azt jelenti, hogy a tagállamok fegyveres erői képesek előre tervezni, felkészülni és reagálni bármilyen válságra, beleértve a nagy intenzitású konfliktusokat is. Az ütemterv felszólítja a tagállamokat, hogy működjenek együtt a létfontosságú képességbeli hiányosságok közös fejlesztés és beszerzés révén történő megszüntetésére a lég- és rakétavédelem, a katonai mobilitás, az elektronikai hadviselés, a kiberbiztonság, mesterséges intelligencia területén, valamint a tüzérségi rendszerek kiépítése, a rakéták és lőszerek, valamint a drónok és drónelhárító rendszerek fejlesztése és gyártása, illetve a szárazföldi és tengeri harc követelményeinek megteremtése érdekében.

Bejelentette: mivel mára a drónok jelentős szerepet töltenek be a hadviselésben, az Európai Bizottság javaslatot tesz egy új drónelhárító rendszerre, melynek 2027 végére teljes mértékben működnie kell.

Szavai szerint mivel Kelet-Európa viseli az orosz fenyegetés nagyobb részét, a régióra különös figyelmet kell fordítani. Európa ezen részének védelméhez egyebek mellett drónelhárító rendszerekre, légvédelemre, valamint a tengeri és határigazgatás megerősítésére van szükség is. Cél, hogy ez 2028-ra elkészüljön – tette hozzá az uniós főképviselő.

A sajtótájékoztatón Andrius Kubilius védelemért felelős uniós biztos egyebek mellett közölte, hogy a hiányosságok megszüntetéséhez olyan uniós védelmi iparra van szükség Európában, amely képes a tagállamok számára szükséges képességeket a szükséges mértékben és sebességgel biztosítani. Biztosítani kell a védelmi ellátási láncok ellenállóképességét, többek között a nyersanyagoktól való függőség csökkentésével.

Henna Virkkunen szuverenitásért, biztonságért és demokráciáért felelős uniós biztos elmondta, az ütemterv javaslatokat tartalmaz a katonai mobilitás biztosítására harmonizált szabályok, valamint szárazföldi, légi és tengeri útvonalak hálózatának kiépítésével 2027-ig. Cél, hogy lehetővé váljon a csapatok és a felszerelések gyors mozgatása Európában – emelte ki. A NATO-val szoros együttműködésben kidolgozott terv erősíti Európa azon képességét, hogy gyorsan reagáljon a válságokra – szögezte le.

A vonatkozó brüsszeli közlemény Ursula von der Leyent, az Európai Bizottság elnökét idézte, aki azt mondta: a közelmúltbeli fenyegetések megmutatták, hogy Európa veszélyben van. Meg kell védeni Európa minden polgárát és területének minden négyzetcentiméterét. Az egyre növekvő fenyegetésre Európának egységesen, szolidaritással és elszántsággal kell reagálnia – szögezte le.

„Az ütemterv intézkedései erősíteni fogják védelmi iparunkat, fel fogják gyorsítani a termelést, és fenn fogják tartani az Ukrajnának nyújtott, régóta fennálló támogatásunkat” – fogalmazott von der Leyen, majd hozzátette: „Európa védelmének megerősítése azt is jelenti, hogy határozottan kiállunk Ukrajna mellett”.