Változik a migrációs politika

A szakember elmondta: az uniós migrációs paktum egyik leglényegesebb rendelkezése a migránsok kvóták szerinti elosztása, azaz, ha ismeretlen személyazonosságú bevándorlók érkeznek, akkor szét kell őket osztani az EU tagállamai között. A tagállamok pénzzel megválthatják a befogadást, ha nincs válsághelyzet, erről viszont az Európai Bizottság dönt.

Hozzátette, hogy Lengyelország - Magyarországhoz hasonlóan - sok menekültet fogadott be Ukrajnából, külső határainak védelmére pedig uniós támogatást kapott. A lengyel elnök kiemelte, hogy a külső határok védelmére kell helyezni a hangsúlyt.

Ám ez Magyarországra nem vonatkozik - folytatta -, hiszen Magyarország saját forrásból évek óta eredményesen védi Európa külső határait, de ezért nem támogatást, hanem politikai támadásokat és pénzbüntetést kap.

Azonban Európa-szerte változások kezdődtek - mutatott rá Bakondi György, jelezve: Hollandia Ugandába szállítaná az illegális bevándorlókat, Olaszország Albániába, Nagy-Britannia Afrikába.

Kiemelte: a 2015-ben kormányon lévő balliberális erők által kialakított rendszer recseg-ropog, a nemzetállamok kezdik felismerni ennek negatív hatásait és számukra is hátrányos politikai következményeit, például a választásokon.

Ezért a nemzetállamok szintjén már mutatkoznak a migrációs paktumtól eltérő megközelítések, Csehországban a Babis-kormány megalakulásával pedig egy újabb szövetséges jelent meg - közölte a miniszterelnök belbiztonsági tanácsadója.

Kitért arra: az Afrikából érkező migránsok eddig az olasz partokat célozták meg, de most már inkább a görög szigeteknél kötnek ki, amire Görögország is reagál, például szigorúbb határőrizettel és a migránsoknak járó juttatások csökkentésével.

Ezek a változások minden, Európába vezető migrációs útvonalon tapasztalhatók, így a balkánin is. Például a szerb rendőrség kiszorította az embercsempész bandákat, amelyek idővel a szerb-magyar határon is újból megjelentek. Az idei adatok a tavalyihoz képest jelentős növekedtek - figyelmeztetett Bakondi György.