Pislákol a remény Európa számára?

„Én úgy gondolom, hogy nekünk azért jóval fontosabb, mint Európa egészének Babis győzelme, mert Csehország a visegrádi együttműködés oszlopos tagja, és tulajdonképpen most már három és fél visegrádi tagország visszatért a józan ész, a konzervativizmus vonalához. Azért mondom, hogy három és fél, mert a miniszterelnök Lengyelországban még a Brüsszel párti liberálisok, technokraták közé tartozik, igaz, hogy kommunistákkal együtt kormányozva, valódi trockisták a koalíciós partnereink, tehát ez mindenképpen egy jó hír” - fogalmazott Koskovics Zoltán az M1 stúdiójában. Az Alapjogokért Központ geopolitikai elemzője hozzátette, a visegrádi csoport ismét erősödik, és hogyha a visegrádi csoport erős tud lenni, ehhez nyilván meg kell várni majd a lengyel általános választásokat is, és akkor az egy komoly erőközpont, aminek már Európai Uniós jelentősége is van. Tehát ilyen áttéten keresztül fontos Európa számára az, hogy ki vezeti Csehországot - húzta alá.

A szakember megjegyezte, Európa nincs irigylésre méltó helyzetben. A tegnapi nap legfontosabb külpolitikai híre az, hogy megint összeomlott a francia kormány, ez is jelzi az európai fősodor liberális technokráciának a válságát. Franciaország most már hónapok óta kormányozhatatlan, és egész egyszerűen nem látszik a kiút - emlékeztetett. „Az a kiút, ami kivezetné Franciaországot, az pontosan az, ami Csehországban történt, egy választás. És hogyha Franciaországban is a Patrióták kerülnének kormányra egy választás után, akkor az biztos, hogy óriási lökést adna nemzeti konzervatívok együttműködésének Európában” - húzta alá Koskovics Zoltán.

Véleménye szerint talán nincs is olyan Európai Uniós ország, vagy ha igen, akkor a balti államok és skandinávok között kell keresni ezt, habár Svédországban is a jobboldal erősödik, ahol ne a nemzetív-konzervatív vonal erősödne. Őket hívják populistának az európai fősodorban. „Én azt mondom, hogy nyugodtan fogadjuk is el ezt a jelzőt, mert a populizmus szakmai értelemben nem azt jelenti, mint a köznyelvi értelemben. A populizmus egy olyan politikai mozgalom, ami elsősorban a választói akaratra és nem az intézményekre támaszkodik. Ezért esküdt ellenségei az eurokraták a populistáknak, mert a populisták politikai hatalomszerzése az éppen az ő intézményeiket gyengít. Ez a politikai konfliktus lényege” - mondta az elemző.

Kifejtette, a francia helyzet mellett látjuk azt egyébként Németországban is, hogy az AfD most már egyre több közvéleménykutatónál van az első helyen, sőt a legtöbb közvéleménykutatónál az első helyen van, még csak olyan 27-28%-os eredménnyel, de azért itt is egy fontos jelzés az, hogy a patrióták, vagy egy konzervatív, nemzeti konzervatív párt az élre tört. Ilyen szempontból is érdemes figyelni a folyamatot, melynek egyik fontos lépcsője Babis győzelme a cseh választásokon. Meg itt van Szlovákiában is Fiicó pártja, ami nem tagja a patriótáknak, de nyugodtan tekinthetjük tiszteletbeli patriótának őt is.

A szakértő kiemelte, Csehországban van egy elnök, Pável elnök úr, aki tulajdonképpen a liberális technokratákhoz húz, Brüsszel párti politikus vagy volt NATO-s tábornok. Ugyanakkor Lengyelországban fordított a helyzet, ott a miniszterelnök húz Brüsszelhez, de az elnök nemzeti konzervatív, tehát itt még azért, ez nem ideális helyzet, de mindenképpen szorosabb lehet az együttműködés a visegrádi országok között számos téren. Eddig sem hiányzott egyébként az együttműködés, csak nem a nagy politikai ügyekben értettek egyet ezek az országok, de például infrastruktúrafejlődés, kereskedelmi kulturális cserének a javítása az eddig is tartott.

Koskovics Zoltán elmondta, mindenképpen erősödik azoknak a tábora, akik minimum szkeptikusak az Ukrajnának nyújtott nagyfokú támogatással szemben. Ebben a kategóriában azért jóval több európai politikus van, mint Babis megválasztott miniszterelnök, Fiico miniszterelnök, vagy Orbán Viktor magyar kormányfő. Jóval többen vannak, akik meglehetősen szkeptikusak, csak nem merik ezt nyilvánosan felvállalni. „Én szerintem Giorgia Meloni is például az ő soraikat erősíti” - fogalmazott.

Emlékeztetett, hihetetlen összegekbe kerül Európának az ukrajnai háború, és egyre nagyobb összegekbe fog kerülni, ahogy az amerikaiak kiszállnak a finanszírozásból, sőt tulajdonképpen ők már ki is szálltak, semmit nem adnak ingyen. Ez azt jelenti, hogy eddig, amit biztosan tudunk, az megközelítőleg 200 milliárd dollár, amit az európai előfizetők költöttek Ukrajnára, ez radikálisan emelkedni fog jövőre, és ugyanakkor be kell indítani a fegyverkezési programot is. A haderőreformra Európának kategorikusan szüksége van, tehát ez helyes, nem lehet vitatkozni vele, hogy ezt csinálják, csak ez is hihetetlen összegekbe kerül, 400 milliárdot emlegetnek. Ráadásul a vámalku kapcsán odaígértek Donald Trumpnak egy 1350 milliárdos sarcot, amit 2028-ig kell kifizetni. Gigantikus összegekről van szó, és nem lehet máshonnan előteremteni. Kaja Kallas is azt mondta, hogy ha nem nyúlnak hozzá az orosz pénzekhez, akkor az európai adófizetőkre kell majd ezt ráterhelni és nem lehet hozzányúlni az orosz pénzekhez, mert az teljesen illegális lenne minden szempontból, és aláaknázná az Európai Unió, az Európai Pénzügyi Rendszer és az euró hitelét - húzta alá Koskovics Zotlán.